ÉKES JÓZSEF (független): Nagyon köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én is maximálisan üdvözlöm az Állami Számvevőszék munkáját, hisz nagyon korrekt, és valóban a magyar parlamenti képviselőknek egy olyan támpontot is ad és biztosít, amely alapján valóban a parlamenten belül is olyan törvényeket tudunk megalkotni, amelyek az Állami Számvevőszék szerepkörét és a törvényekből adódó végrehajtás területét is megpróbálják sokkal rendszerezettebbé, sokkal átláthatóbbá tenni.

Én mint volt gyakorló polgármester őszintén mondom, én mindig örültem annak, amikor az Állami Számvevőszék megjelent, mert akkor tudta az ember, hogy az előző év munkáját maga a képviselő-testület, az önkormányzat tökéletesen hajtotta-e végre, vagy nem sértett-e valamilyen területen törvényt, amiből az önkormányzatnak a továbblépést meg kell fogalmaznia, és az esetleges hibákat kiküszöbölnie, kiszűrnie.

Érdekes volt tegnap az egészségügyi miniszter álláspontja, hogy Magyarországon nőtt a depressziós állapot. Ezt most inkább az államtitkár úrnak mondanám, és ha valaki mélyen végignézte az Állami Számvevőszék jelentését, tapasztalható belőle, hogy kormányzati szinttől egész le az állampolgárig egyfajta problémahalmaz tornyosult. Tornyosult, államtitkár úr, és tudom, hogy összehúzza a szemöldökét, de nézzük, mi a valóság! Ha az Állami Számvevőszék jelentésének lényegét ön is végignézi, látja, hogy egyrészt az állami költségvetésből az önkormányzatok részére nemcsak a normatív támogatásokon keresztül, hanem az egyes pályázatok esetében a lassú kifizetés milyen eredményt okoz. Okozza, hogy az önkormányzat adott esetben saját beruházásait megpályáztatja. Az is nagy kérdés, hogy hogyan pályáztatja meg, mert nem tudom elfogadni, hogy az önkormányzatok meghívásos pályázatot csinálnak, hiszen nincs olyan kényszerítő erő, és nincs olyan tevékenység az önkormányzatoknál, hogy speciális meghívásos pályázatokat kelljen végrehajtaniuk. Ezt teljesen ki is zárnám magából a rendszerből, mert nem atomfizikával foglalkoznak az önkormányzatok, ahová valóban speciális szakmák és speciális végzettségek szükségeltetnek ahhoz, hogy egy munkát elvégezzenek, hanem mindent lehet tervezni, és igenis országos napilapokban kellene hogy megjelenjenek az önkormányzat által meghirdetett különböző pályázatok és azok végrehajtásának a rendszere.

Nézzük tovább! A vállalkozó felvállalja a munkát meghatározott határidőre. Mit tesz az önkormányzat? Ha az állami finanszírozás révén a Kincstártól nem kapja meg az állami támogatást vagy a pályázaton elnyert összeget, akkor az önkormányzat széttárja a kezét, és azt mondja a vállalkozónak, hogy urambocsá, most nem tudok fizetni - átütemez. Mit csinál a vállalkozó az alvállalkozójával? Az alvállalkozónak azt fogja mondani, hogy nem tudok fizetni, mert az önkormányzat nem fizetett. Mit csinál az alvállalkozó? Az alvállalkozó hitelt vett fel, áfakötelezettséggel bír, tönkre fog menni, a családja tönkremegy, és a végén bezárul a kör. Tehát itt jön be az, hogy depresszióssá vált egy kissé az ország - ezt mondta tegnap az egészségügyi miniszter -, és sajnos a Magyarországon kialakult fizetési morál is nagymértékben hozzájárult ehhez, hisz hihetetlen mértékű körbetartozás alakult ki.

Ha az állami számvevőszéki jelentést végignézzük, egyrészt az önkormányzatok esetében a normatív finanszírozási oldal hiányából eredő bevételi forráskényszer okozza azt, hogy az önkormányzatoknál nagymértékű vagyonvesztés alakult ki. A nagymértékű vagyonvesztés azt jelenti, hogy ha egy négyéves ciklusra levetítve egy polgármester vagy egy képviselő-testület bizonyítani akar, akkor beruházásokat próbál meg eszközölni és indukálni ahhoz, hogy az állampolgárok felé valóban tudja prezentálni, hogy ő valóban egy nagyon jó polgármester, és ezáltal különböző beruházásokat hajtott végre.

De mi történik? A teljes vagyonvesztés alakul ki. Ugyan 2003-ban az önkormányzatoknak végre kellett hajtani a nem mobilizálható vagyon felértékelését, sajnos a nem mobilizálható vagyon felértékelése nem jelenti azt, hogy az önkormányzatnak ezáltal nagyobb a bevétele, viszont a hitelfelvételi lehetőség azáltal megnő, ha nagyobb a nem mobilizálható vagyon felértékeléséből származó összeg nagyságrendje. Ez lehetővé teszi azt, hogy az önkormányzatok nagyobb hitelt vegyenek fel.

De mi történik a hitelfelvétellel? Hisz a 2006-os ciklus lezárásáig az önkormányzatok különböző beruházásokat hajtanak végre. A hitelfelvételt 2006-os törlesztési időszak kezdésével, mondjuk, egy 15 éves futamidővel indítják. Mit tesz az önkormányzat? Eladja a vagyonát, felveszi a nagymértékű hitelt, a hitel után tulajdonképpen a hosszú lejáratú kamatokkal megterhelt kamatvállalással együtt többmilliárdos hitelállomány alakul ki, amely a következő időszak önkormányzati tevékenységét szűkíti be teljesen. Sajnos, az Állami Számvevőszék jelentése ezekre nem tud rávilágítani, mert oly mértékben és oly mélységben nem tudja vizsgálni maguknak az önkormányzatoknak a ténykedését, hogy milyen mértékű vagyonvesztés alakult ki, mekkora a hitelfelvétel nagyságrendje, ami alapján az önkormányzat hosszú távú működése biztosítható-e.

Itt jön be a következő kérdés, hogy 2006-tól vagy a következő ciklustól fogva milyen adónemeket vethetnek ki az önkormányzatok, amellyel a vagyonvesztésből és a hitelfelvételből adódó spirált tulajdonképpen kompenzálni tudják. Kérdés, hogy terhelhető-e a lakosság. Kérdés, hogy terhelhető-e az ott működő hazai kis- és középvállalkozás. Ezek a kérdések merülnek fel. Látjuk az állami számvevőszéki jelentésből, hogy az önkormányzatok túlzottan nagy mértékű hitelfelvétellel éltek.

(12.40)

Kérdés, hogy azt a hitelfelvételt működésre vagy adott esetben milyen beruházásra fordították. Ha a beruházás minősége olyan, amiből az önkormányzatnak nem származik a későbbiek folyamán bevétele, hanem az önkormányzatnak kell hozzárakni még további dologi kiadásokat, akkor egyrészt a hitelt is vissza kell fizetni, másrészt adott esetben önként vállalt feladatai gyarapodnak, azokat működtetni kell, azoknak a dologi kiadásait fedezni kell, és be fog zárulni az önkormányzatoknál egy spirál. Államtitkár úr, én erre szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy nemcsak az állami költségvetés hitelállománya - fogalmazzunk így - növekszik ezáltal, hanem sajnos az önkormányzatok hitelállomány-növekedéséből adódóan tulajdonképpen a jövő felélése is mint egyfajta folyamat megindult.

Szeretném azt kérni, lehetővé kellene tenni, akár létszámnöveléssel is, hogy az Állami Számvevőszék az önkormányzatok esetében további ellenőrzési lehetőséget kapjon, tehát ne azon szűk keretek között kelljen mozognia, hanem, ha lehetséges, ne négyévente, hanem kétévente végig tudják járni az önkormányzatokat, és erre is rá tudjanak világítani, hogy az ilyen jellegű adóspirál tulajdonképpen mit fog maga után vonni az önkormányzatok esetében. Mert elérkezik az az állapot, hogy adott esetben a 3186 önkormányzatból egy olyan öt-nyolc vagy tíz év múlva tulajdonképpen rentábilis, működtethető nem fog maradni több, mint 2100 vagy 2000 vagy 1500, ha ilyen állapotok alakulnak ki, és a szociális gondok növekednek - hiszen ma már ott tartunk, hogy közel 3,2 millió állampolgár él a létminimumküszöb szintjén! Tehát ez azt jelenti, hogy az önkormányzatok szociális tevékenységét tovább kell fokozni, és amögé költségvetési forrásokat kell biztosítani. És ezáltal nemhogy csökkennének az önkormányzatok működési feltételei, kiadásai, hanem sajnos százalékosan is meg fognak növekedni. Itt fog bezárulni az a kör, amire számtalan alkalommal felhívtuk a figyelmet, és számtalan alkalommal kértük, akár az ombudsmani rendszeren keresztül, hogy igenis mélyreható vizsgálatot kell ebben a kérdéskörben végrehajtani, mert sajnos ma már ott tartanak az önkormányzatok is, hogy beruházási kényszer alapján felélik a vagyont, felélik hitel alapján a jövőt, és önmagában az ott élő állampolgárok, az ott élő civil szervezetek esetében valahol egy víziófogyás is be fog következni.

Tessék az állampolgárok közé odamenni, és megkérdezni, hogy milyen távlati perspektívát lát egy-egy állampolgár a saját településén, lát-e egyáltalán jövőképet maga előtt. Ha tisztán az önkormányzatok gazdálkodását kitennénk az állampolgárok elé, akkor az állampolgárok kétségbeesnének, államtitkár úr. Vagyonfelélés, hitelfelvétel, kényszerberuházások, szociális feszültség, normatív támogatások hiányzó működtetési többletköltségei az önkormányzatok esetében. És ez az óriási nagy gond!

Tehát nem csak az állami költségvetéssel van ilyen szinten probléma, hiszen ma is vannak még olyan önkormányzatok, ahol a Széchenyi-pályázaton nyertek el vállalkozók összegeket, és ma sincsenek ezek még kifizetve. Képviselőtársaim, 2002-2003-ban végrehajtott beruházások a Kincstár részéről ma sincsenek teljes egészében teljesítve! (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Mit fog megélni az a vállalkozó, ha adott esetben a házát lefoglalják hitelfelvétel okán, mert valamivel neki fedeznie kellett a beruházást, amit az állam meg elfelejtett kifizetni?

Köszönöm a figyelmüket.

Forrás: parlament.hu