TÁLLAI ANDRÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mint a frakció hozzászólója, vezérszónoka egy kicsit más megvilágításba próbálom helyezni az Állami Számvevőszék jelentését. Már a mai nap során a napirend tárgyalásánál szóba került az, hogy egy-egy területen az Állami Számvevőszék minden erőfeszítése ellenére sajnos a rossz tendenciák, rossz folyamatok, negatív dolgok nem változnak, nem születnek meg az új szabályozások, új törvények, illetve hogy egy pénzügyi-gazdasági folyamatnak a tervezésekor, annak az értékelésekor, zárszámadásakor kinyilvánított negatív tendenciák sem változnak meg.

Az Állami Számvevőszék is egy átfogó jelentést, átfogó képet próbál mutatni - és úgy gondolom, ez sikerül is - a központi költségvetés eredeti, tervezett és tényleges előirányzatairól, a bevételekről, a kiadásokról, a hiány mértékéről.

Egyértelműen adódik a kérdés, miért van az, hogy az elmúlt három évben az ország egyetlen évi költségvetését nem tudta teljesíteni. 2002-ben, a választás évében kiemelkedő összegűre duzzadt a hiány, sem 2003-ban nem sikerült a hiánycélokat teljesíteni, sem 2004-ben, és bizony nagyon aggasztóak a tendenciák, a számok a tekintetben, hogy ez 2005-ben sem fog sikerülni.

Nem mehetünk el emellett szó nélkül, hiszen fontos azt megvizsgálni, hogy az Állami Számvevőszéknek ezekben a negatív folyamatokban mi is a szerepe, elvégzi-e a törvény által rábízott feladatokat, megállapítja-e ezeket a negatív tendenciákat. Egyértelműen azt kell mondanunk, hogy megállapítja. Megállapította a 2004. évben is, hiszen 2004-ben a 2005. évi költségvetés tervezetét kellett véleményezni, ahol egyértelműen rámutattak az Állami Számvevőszék szakemberei, illetve a jelentés, hogy a 2005. évi költségvetés mind a bevételek, mind a kiadások tekintetében óriási kockázatot tartalmaz; a bevételek esetében várhatóan nem teljesülnek a számok, a kiadások pedig túl vannak méretezve.

Ugyanezt állapítja meg, ha csak a 2004. évet tekintjük, a 2003. évi zárszámadás tekintetében már tényként, hiszen megállapítja a 2004. évben a zárszámadás vizsgálatakor, ellenőrzésekor az Állami Számvevőszék, hogy nem tudta tartani a kormány a 2003. évi költségvetés számait sem. Nem tudta tartani, hiszen az áfa-visszatérítés és a pénzügytechnikai intézkedések ellenére a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakultak a 2003. évi költségvetési tényszámok.

Milyen érdekes, hogy már 2003-nál is az áfáról beszélünk, és 2004 tekintetében, valamint a 2005-ös költségvetés tekintetében is ez az áfa-visszautalás vagy vissza nem utalás a központi kérdés. Úgy látszik, ennek a kormányzatnak fontos tényezőjévé vált, hogy hogyan kezeli az áfát. Ugyanis 2002-ben teljesen más volt a helyzet. Az történt, hogy 2002 decemberében kifizették azt az áfát, amelyet egyébként csak 2003-ban kellett volna. De mennyivel egyszerűbb volt, a 2002. évet kútba lehetett dobni, hiszen azt nem a mostani kormányzat tervezte, politikai szempontból azt lehetett kezelni - és mégsem sikeredett a 2003. évi költségvetést teljesíteni.

Ha a tendenciákat megvizsgáljuk, mi történik 2004-ben? Újra nem sikerül a költségvetést teljesíteni. Éppen az ellenkezője történik: az áfa-visszautalásokat, amelyeket a 2004. évben kellene kifizetni, próbálják átcsúsztatni a következő évre.

(10.50)

Az Állami Számvevőszék egyértelműen jelzi, hogy ez nem helyes folyamat, és ezt a tendenciát meg kell tudni állítani. Azért tartom ezt fontos kérdésnek, mert úgy gondolom, az Állami Számvevőszék felelősségteljesen megállapította ezeket a negatív tendenciákat, ugyanakkor pedig a kormányzat ezt nem tudta magáévá tenni. Nem tudta, holott itt nem kell rendeletet alkotni, nem kell törvényjavaslatot készíteni, nem kell kérni a parlament segítségét, egyszerűen csak el kell olvasni az Országgyűlés által elfogadott költségvetési törvényt, el kell olvasni az Országgyűlés által megalkotott áfatörvényt, el kell olvasni az Állami Számvevőszék jelentését, és ha mindezt a jelenlegi kormányzat megtette volna, akkor nem hozta volna ilyen helyzetbe az országot, sem a tekintetben, hogy képtelen tartani a költségvetési hiány mértékét, sem pedig olyan tekintetben, hogy ennek árán még több ezer vállalkozást is - magyar vállalkozásokat, Magyarországon működő vállalkozásokat - hátrányos helyzetbe hoz.

Fontos tehát megállapítanunk azt, hogy az Állami Számvevőszéknek nincs felelőssége abban a tekintetben, hogy az országban miért alakult ki ilyen költségvetési-pénzügyi helyzet, hogy az ország évről évre nem tudja teljesíteni az adott költségvetését. Azt nem szeretném most itt kifejteni, hogy ez milyen negatív tendenciákat okoz, és milyen káros az ország számára, ha itt csak ennek a finanszírozásáról, a következményeiről, az államadósság mértékéről, annak a kamatterheiről és a befektetői megítélésről, a bizalom elvesztéséről kellene vagy tudnék részletesen beszélni, de ezt most nem fogom megtenni, csak felhívom a figyelmet arra, az Állami Számvevőszék egyértelműen kijelenti, hogy évről évre nem tudja teljesíteni a jelenlegi kormányzat ezt a feladatát.

Felhívom továbbá a figyelmet néhány megállapításra, amit az Állami Számvevőszék tesz. Például a Munkaerő-piaci Alap tekintetében egyértelműen kijelenti, hogy a 2005. évi kiadás szerkezete nem tükrözi az uniós követelményeket kielégítő aktív foglalkoztatáspolitika megvalósításához szükséges pénzeszközök elégséges nagyságát. Tehát a Munkaerő-piaci Alap gazdálkodását, tervezését az Állami Számvevőszék nem tartja megfelelőnek.

Nézzük, a társadalombiztosítási alapok tekintetében hogyan is állunk! Szintén az Állami Számvevőszék jelentésére hivatkozva, a társadalombiztosítás hiánya 2002-ig a 100 milliárd forintot nem érte el. Ezt követően azonban 2003-ban már 350 milliárd forint volt, 2004-ben pedig a 400 milliárd forintot is meghaladta, jóllehet, a lakosság gyógyszerfogyasztása nem emelkedett számottevően 1998 és 2003 között. De akkor mi is történt valójában?

Önkormányzatok. Az önkormányzatokról már esett szó, több szempontból is; az önkormányzati bizottság képviseletében a képviselő úr elmondta, hogy mi az önkormányzati bizottság állásfoglalása. Azt gondolom, nem szükséges ismételni, de fontos súlyozni azt, hogy az Állami Számvevőszék tisztán látja az önkormányzatok helyzetét, tisztán látja azt, hogy az önkormányzatok eladósodási folyamata jelentősen felgyorsult, tisztán látja azt, hogy csak vagyoneladásokból tudta ideig-óráig a működését biztosítani jó néhány önkormányzat, és egyértelmű az is, hogy az önkormányzatok több mint 40 százaléka forráshiányos.

Az is látható, hogy az önkormányzatok működési kiadási arányai jelentősen növekednek, hiszen míg 2002-ben ez 69 százalék volt, 2003-ban már elérte a 74 százalékot. De miért is történik ez? - kérdezhetnénk, és úgy gondolom, hogy itt a teremben lévők, és akik követik a parlamenti napirend tárgyalását, azok nagyon jól tudják, hogy az történik az önkormányzatokkal, ami az országgal: túlzott kötelezettségvállalás, túlzott feladatvállalás, finanszírozási háttér nélkül. Ez történik az országban, és ezt erőlteti rá a jelenlegi kormányzat az önkormányzatokra is.

Miért mondom ezt? Azért mondom ezt, mert 2002-ben, amikor a társadalmilag kívánatos 50 százalékos közalkalmazotti bérfejlesztést végrehajtotta a kormányzat, akkor még arra a csonka évre biztosította a forrásokat az önkormányzatok számára, míg az azt követő évekre, 2003-ra, 2004-re és 2005-re már nem biztosította az 50 százalékos bérfejlesztés forrásait. Bizony, már 2003-ban az önkormányzatok ezt jelezték, de ma már olyan működési nehézségeik vannak ezáltal, hiszen ez a probléma, ez a válság évről évre csak mélyül, hiszen arra a bérfejlesztésre újabb bérfejlesztések következnek, amelyeket újra nem finanszíroz le a kormányzat, az Országgyűlés az önkormányzatok számára.

Csak példaként mondom el, hogy az elmúlt év végén az a hihetetlen dolog történt meg az Országgyűlésben, hogy 2004 novembere végén az Országgyűlés lényegében elfogadta a költségvetést, hiszen meghatározta a bevétel, a kiadás és a hiány főszámait, azt követően már csak a fejezeteken belül lehetett módosítani a 2005. évi költségvetés kapcsán. December 10-e után nyújtotta be a költségvetési bizottság azt a módosító javaslatát, amely szerint a közalkalmazotti szférának jelentős, 12 százalékos bérfejlesztést kell 2005-ben biztosítani, nagyon ügyesen elhallgatva a költségvetés tárgyalásánál, hogy mire is készül a kormányzat. Ez egy népszerű dolog, és ahogy mondom, társadalmilag mi is teljes mértékben egyetértünk vele, azonban a kormányzás, a költségvetés-készítés nem csak erről szól. Nemcsak arról szól, hogy benyújtunk egy módosítót, hogy fizessük ki a bérfejlesztést, hanem arról is szól, hogy ahhoz biztosítsuk a megfelelő forrásokat.

Ezt az Állami Számvevőszék nem jelezte, hiszen nem volt ideje jelezni, hiszen az Állami Számvevőszék a költségvetés tervezési folyamatába akkor már nem tud beleszólni. Ezt mi, képviselők sem tudtuk lényegében az Országgyűlés 2005-ös költségvetése tárgyalása során jelezni, hiszen nem volt rá időnk, hiszen a módosító javaslatról lényegében már csak szavazott az Országgyűlés.

Csak jelzem, hogy egy olyan nagyságú város, amelynek a költségvetését polgármesterként sikerül felügyelnem, mint Mezőkövesd, ahol körülbelül 3,5 milliárd forint a működési kiadás, ez a módosító javaslat mintegy 150 millió forinttal növelte a városi költségvetés hiányát. S ha hozzáteszem azt, hogy még meg kellett képezni persze az emelt normatívákból a 27,5 millió tartalékot, akkor azt tudom mondani, hogy a 2005. évi költségvetésnek köszönhetően közel 200 milliós pozíciós hátrányból kellett ebben az évben a városnak elkezdeni gazdálkodni. Tudom, hogy ez még majdnem 3200 önkormányzatot ugyanúgy sújtott, mint ahogy Mezőkövesd város költségvetését.

Tehát ahogy jeleztem, ezek a folyamatok, amelyek mind a költségvetési hiányra, mind az önkormányzatok helyzetének ellehetetlenítésére vonatkoznak, mind-mind megtalálhatók az Állami Számvevőszék ellenőrzési, illetve véleményezési jelentésében. Úgy gondolom, hogy akkor, amikor majd ez a kormányzat elszámol a saját lelkiismeretével - a költségvetési hiányról és az önkormányzatok finanszírozásáról beszélek most -, akkor vegye figyelembe azt, hogy időben megkapta a jelzéseket az Állami Számvevőszéktől is, és időben megkapta a jelzéseket az Országgyűlés bizottságaitól és a képviselőktől is arra vonatkozóan, hogy rossz irányba haladunk, és hogy így bizony nem finanszírozható tovább az állami költségvetés és az önkormányzatok működése sem.

Hozzászólásomban arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy egy jó kormány az Állami Számvevőszék jelentését nem egy felesleges dolognak tartja, hanem egy jó kormány tanul abból, mert az Állami Számvevőszék jelentései alkalmasak arra, hogy abból bárki is tanuljon, még az is, akire vonatkozóan esetleg a megállapítások nem pozitív jellegűek, hiszen alapvetően a kritikából kell hogy tanuljon a kormány. Hiszen egy kormány tevékenységében nyilván vannak pozitív és negatív dolgok, nyilvánvalóan a jó szándék feltételezhető, hogy jól akarja végezni a munkáját. Ahhoz, hogy valaki jól tudja végezni a munkáját, feltétlenül fontos, hogy az Állami Számvevőszék jelentéseit figyelembe vegye, és azt a tevékenysége során számításba vegye.

(11.00)

Azt érzékelem ennek a két területnek a kiemelésével, hogy a jelenlegi kormányzat nem veszi figyelembe az Állami Számvevőszék megállapításait és jelentéseit, és - legalábbis pénzügyi vonatkozásban - nem építi be a kormányzati munkába. Javaslom, hogy ezt a tevékenységét bírálja felül a jelenlegi kormány, és építsen az Állami Számvevőszék jelentéseire.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Forrás: parlament.hu