DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem, abban semmilyen vita nincs közöttünk, hogy az erkölcsi felháborodásunk azonos, bármilyen oldalon is ülünk a parlamentben, ugyanazt gondoljuk erről az ügyről.

A családon belüli erőszak rendkívül bonyolult társadalmi jelenség, önmagában a jog teljességgel képtelen arra, hogy egymaga kezelje ezt a problémát. Én még soha, egyetlen alkalommal sem találkoztam olyan családon belüli erőszakkal összefüggő eseménnyel, cselekménnyel, amely önmagában ne valósított volna meg valamilyen bűncselekményt, általában súlyos bűncselekményt. A magyar büntető törvénykönyvnek huszonegynéhány olyan törvényi tényállása van, amelyek valamelyikét vagy akár többet is megvalósít, ha valaki a családon belüli erőszakkal összefüggésben elkövet egy cselekményt. Nem önmagában a törvényi tényállás az, amely megoldást adhat.

Ennyi elkövetési magatartásnak egy tényállás alá vonása egyébként jogtechnikailag is rendkívül nehéz volna. A magyar jogi gyakorlatot, az Alkotmánybíróság gyakorlatát, a magyar jogrendet figyelembe véve olyan megoldást, amilyet külföldön is alkalmaznak, egyelőre nem találtunk, és ilyen törvényi tényállást alkotmányos keretek között a büntető törvénykönyvbe beilleszteni pillanatnyilag nem lehet.

A büntető törvénykönyvön kívül el tudom önnek mondani azt, hogy a szabálysértési kódexbe tervezzük egy, a zaklatás tényállásának a beiktatását, amelyet valóban nem fed le a magyar jogrend, és amely önálló új szabálysértési tényállásként az enyhébb típusú magatartásokra vonatkozóan adhat újfajta megoldást.

Ezenkívül több törvénymódosítást is tervezünk, részben már önök, az Országgyűlés előtt is fekszik ennek egy-egy eleme. Egyrészt a rendőrségről szóló törvény módosítása esetén nyolc óra időtartamban előállítható lesz az, aki a családon belüli erőszak körébe vonható szabálysértést követ el a vele egy háztartásban élő családtagja sérelmére. Ezzel lehetőség nyílik az azonnali beavatkozásra, a bántalmazó eltávolítására, és elég idő áll rendelkezésre a bántalmazott számára például olyan döntés meghozatalára, hogy tesz-e feljelentést, és hogy mit kíván még a továbbiakban tenni.

Már említettem a szabálysértési törvény zaklatás törvényi tényállásának kidolgozását, valamint a távoltartásnak mint szabálysértési kényszerintézkedésnek a beiktatását. Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy a bűncselekményi szintet még nem, de a szabálysértési szintet már elérő cselekmények alapján indult eljárás során is távol lehessen tartani a bántalmazót. A büntetőeljárásról szóló törvényben a távoltartás büntetőeljárási kényszerintézkedésként történő meghozatalára kerül sor. Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy a jogerős büntetés kiszabását megelőzően a büntetőeljárás során távol lehessen tartani a bántalmazót. A büntető törvénykönyv pártfogó felügyeleti szabályainak módosítását is tervezzük, azzal, hogy a bíróság, illetve az ügyész elrendelheti, hogy a pártfogolt a bűncselekmény sértettjétől, illetőleg annak lakásától, munkahelyétől vagy attól a nevelési-oktatási intézménytől, ahova a sértett jár, tartsa távol magát. Emellett az Igazságügyi Minisztérium tervezi a Btk. módosítását azzal is, hogy a pártfogó felügyelet szabályai a szabadságvesztés büntetésüket kitöltött személyekkel szemben is alkalmazhatók legyenek. Ilyen esetben a pártfogó felügyelet külön magatartási szabályaként szintén lehetne rendelkezni arról, hogy távol lehessen tartani a korábbi elkövetőt. Ez a javaslatunk már a tisztelt Ház előtt van.

Sajnos a továbbiak ismertetésére nem maradt időm. Kérem, fogadja el a válaszomat.

Köszönöm a türelmét. (Szórványos taps a kormánypárti oldalon.)

Forrás: parlament.hu