KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Sajnálom, hogy a kormány részéről nincs jelen senki.
Az új agrárminiszter programnyilatkozataiban végre kimondta azt, amit bukott elődje dölyfösen mindvégig tagadott: tarthatatlan állapot, hogy míg az EU 25 tagállamából 24-ben időben kifizetésre kerültek az agrártámogatások, addig Magyarországon ez mind a mai napig nem történt meg. Nem történt meg, hiszen a termelők a mai napig nem kaptak semminemű kimutatást a fennálló támogatási járandóságukról. Tessék mondani, az adóalany gazdák hogyan tudják teljesíteni az állammal szemben fennálló adóbevallási kötelezettségeiket, amikor az állam nevében eljáró kormányzat a mai napig nem teljesíti bizonylatadási kötelezettségét? Pedig a magyar agrártársadalom éppen a bizonylati fegyelem tisztasága, a kiszámítható közigazgatási viszonyok és a hosszú távú tervezhetőség miatt várta nagyon a teljes jogú uniós tagságunkat.
A magyar agrárkormányzatnak sikerült ebből a tiszta, átlátható és tervezhető EU-s kifizetési rendszerből is teljes káoszt teremtenie. Ugyanis az Európai Unió közös agrárpolitikájának legfőbb erényét jelentő kiszámíthatóságot és előre tervezhetőséget az agrárkormányzat rossz emlékű időket idéző kommunikációs manipulációi meghiúsították, miközben a támogatások visszatartásában európai uniós csúcsot állítottunk fel. Az őskáoszt előidéző bukott miniszter áldatlan működése után nem csupán a jogtipró mulasztások rohamléptű pótlására, hanem ennek a hároméves ámokfutásnak a kármentesítésére is szükség van. Ez alatt a szakmailag inkompetens vezetés alatt nem csupán a jogos támogatások kifizetése maradt el, de még a támogatások fajlagos összegének egyértelmű megállapításáig sem jutottak el.
Nagyon tanulságos - példának okáért - a nemzeti kiegészítő támogatás összegének változásait nyomon követni, amelyből még ma sem tudható - ezért az új vezetéstől kérdezem -, melyiket is tekinti az agrárkormányzat irányadónak. Az európai uniós csatlakozásunkra megjelentetett - az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocialista elnöke által jegyzett - EU családi kézikönyvö a szántóföldi növényekre a csatlakozás után fizetendő nemzeti kiegészítő támogatás összegét 20 385 Ft/hektárban határozta meg. Ezzel szemben a kiegészítő nemzeti támogatás igényléséről szóló 87/2004. számú FVM-rendelet 24. § (2) bekezdése úgy rendelkezik - idézem -: szántóföldi növénytermesztési támogatás jogcímen hektáronként legfeljebb 11 ezer forint vehető igénybeö.
Hogy teljes legyen a jogbizonytalanság, ezért ugyanezen jogcímre a kormány és a gazdademonstrációt kezdeményező szervezetek között 2005. március 13-án megkötött megállapodásban 7000 Ft/hektár került rögzítésre, valószínűsíthetően hozzáértve a már korábban kifizetésre került hektáronkénti 8000 forintot. A demonstrációt lezáró megállapodás után tehát 15 ezer Ft/hektárban határozta meg a területalapú nemzeti kiegészítő támogatás összegét. Láthatjuk, mást ígért írásban a mezőgazdasági bizottság szocialista elnöke, mást mond a miniszteri rendelet, ugyancsak mást ír alá az agrármegállapodás keretében a miniszter. Melyik igaz hát a sok közül?
A nemzeti kiegészítő támogatás körüli kormányzati számháború kapcsán még az a furcsaság is fennáll, hogy az említett összegvariánsok mindegyike alatta marad az EU által engedélyezett és országgyűlési határozatban foglalt európai uniós támogatási összeg 30 százalékának. A támogatás ilyetén megkurtítása könnyen tetten érhető, amennyiben a nemzeti kiegészítő támogatás variánsait összevetjük az első évben a termelőket megillető 25 százalékos európai uniós területalapú támogatás összegével. Ebből kiderül, ugyanazon összeg 30 százaléka néha kevesebb összeg a 25 százaléknál, néha pedig a 30 százalék egyenlő a 25 százalékkal. A régi-új agrárvezetésnek elsődlegesen ebben kell állást foglalnia, mekkora támogatási összeg jár a termelőknek.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)
Forrás: parlament.hu
Kommentek
Bejelentkezés