TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Az elhangzott vita zárásaként az előterjesztők nevében azt szeretném leszögezni, hogy a vita is meggyőzött bennünket arról, hogy indokolt volt a törvénymódosítás benyújtása, eltekintve attól a politikai felhangtól, amelyet néhány ellenzéki képviselő követett el a törvénnyel kapcsolatban, hiszen okot találtak arra, hogy a kormány felelősségét és a kormánypárti képviselők felelősségét olyan módon vessék fel, amelyre egyébként semmiféle valóságos alapjuk nincsen.

Érdemi hozzászólásában Mikes képviselő asszony és Béki Gabriella képviselő asszony foglalkozott a törvény valódi tartalmával, így zárszóként az ő véleményükre szeretnék reagálni.

El kell mondanom, hogy alapjában véve Béki Gabriella képviselő asszony álláspontjával azonosulni tudok, egészen addig a pontig, hogy hogyan kell ezeket a kérdéseket megoldani. Hiszen teljesen egyetértek azzal, hogy van, aki fiatalabb korában az egészségi állapota és egyéb körülményei miatt már nem tud olyan teljesítményt nyújtani, mint a másik, aki akár még 70 éves kor felett is képes teljes értékű közalkalmazotti, köztisztviselői munka megoldására.

Abban nem közös az álláspontunk, hogy ezt a kérdést hogyan lehet kezelni. Miután egy nagy intézménynek, nagy iskolának voltam az igazgatója, és munkáltatói jogköröm gyakorlása során gyakran találtam magam szemben ezzel a problémával, bennem az a meggyőződés alakult ki, hogy nem lehet törvénnyel ezt a kérdést ilyen módon szabályozni. Ezt minden egyes ember esetében a sajátosságokat, az adott körülményeket mérlegelve az adott közalkalmazottért, köztisztviselőért felelős vezetőnek kell mérlegelni, és a vezetőnek kell szakmailag megalapozott, jogilag alátámasztott és emberséges döntést hozni. Itt szerepet kaphat a prémiumévek programja azok esetében, akik korábban belefáradnak a munkába, ugyanakkor fölvethető az a kérdés is, hogy a 70 éves kor fölötti köztisztviselők esetében hogyan oldható meg a további alkalmazás, ha arra szükség van. De azt gondolom, hogy erre a mostani törvényjavaslat nem tér ki.

Tehát összegezve az előterjesztői véleményemet: azt látom, hogy az általunk beterjesztett törvényjavaslat nyugvópontra helyezi ezt a kérdést, lehetőséget ad minden munkáltatónak arra, hogy a saját alkalmazotti körét, köztisztviselői, közalkalmazotti körét áttekintse, és a törvényes keretek között az érvényes nyugdíjkorhatárt és egyéb szabályokat figyelembe véve meghozza azt a döntést, ami méltányos, igazságos, és tiszteletben tartja az idős emberek jogos érzékenységét és jogos érdekeit. Tehát véleménykülönbség a koalíciós partner álláspontjával tulajdonképpen csak a végkövetkeztetésben van, hogy törvénnyel kell ezt a kérdést szabályozni, vagy pedig a jelenleg érvényes törvényi keretek között is kezelhető normálisan ez a kérdés. Mi hosszas vita után, hosszas belső vita után - különösképpen ezért sértett Domokos úr leegyszerűsített véleménye, mert nagy felelősséggel folytattuk akár hónapokon keresztül is ezt a vitát - arra a meggyőződésre jutottunk, hogy a… (Domokos László: Most hogyan válaszoljak erre? Akkor ne szólítgasson! - Az elnök csenget.)

Forrás: parlament.hu