PARRAGH DÉNES (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A törvénytervezet vitája, a vezérszónoki és bizottsági vélemények a múlt héten már elhangzottak. Akkor is elhangzott az, hogy mintegy 60-62 törvény módosítását foglalja össze ez az igen hosszú joganyag. Én személy szerint elsősorban a IX. fejezettel, tehát a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi ágazatot érintő néhány módosítással szeretnék foglalkozni.

Ebben a részben a környezetvédelmi ügyféljel bevezetését tárgyalja a tervezet, amely ebben a formájában megfelelő lehet. Itt is fölmerül az a kérdés, mint a legtöbb törvény esetében, amely a tisztelt Ház elé kerül, hogy a törvény vitája lezajlik, esetlegesen megfelelő törvényt alkot a Ház, azonban a törvényhez kapcsolódó kormányhatározatok és miniszteri rendeletek vagy kormányrendeletek azok, amelyek számos kérdést részletében szabályoznak, és tulajdonképpen akár egy törvény alkalmazhatóságát javíthatják vagy lényegesen ronthatják is. Tehát alkalmanként a törvény vitája során nem biztos, hogy mindig a kellő célt lehet elérni.

Ez annak kapcsán jutott eszembe, hogy itt is szóba került, hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatóságnál lévő adatok tulajdonképpen statisztikai célokra felhasználhatók, mégis az a gyakorlat például, hogy az állami pénzen előállított adatokat önkormányzatoknak is csak pénzért adják tovább ezek a hatóságok. Ezen a területen látható az egyik legnagyobb lemaradás. Ma már minden kormányszerv és dekoncentrált szerv nyilvánossá teszi adatait, évkönyvekkel, kimutatásokkal, statisztikákkal lát el, a tisztelt Házban lévő képviselők is megkapják, mi is látjuk, és hozzáférhetők. Nem tudom, hogy feltűnt-e a képviselőtársaimnak, hogy ezen ágazat esetében szinte semmilyen statisztikai adatot, nyilvántartást nem kapunk, nagyon kevés a hozzáférhető adat. És ez nemcsak ebben a formájában gond, hanem abban a formájában is, hogy amikor az önkormányzatok, kutatóintézetek vagy más szervek dolgoznának, akkor nehéz a hozzáférés.

(15.20)

Tehát a törvény megfogalmazása itt helyes, kérdés, hogy hogyan lehet majd alkalmazni.

Nagyon fontos pontja a módosításnak, hogy a részletes környezeti hatástanulmány benyújtását elrendelő határozat önállóan megfellebbezhető. Mint tudjuk, akár a parlament előtt is többször szereplő tokodi üveggyár kapcsán a környezeti hatásvizsgálat kérdése alkalmanként neuralgikus pontként szokott előkerülni, a beruházók sokallják a határidőt, a környezetvédők pedig alkalmanként az engedélyezés kellő alaposságát keveslik.

A részletes hatásvizsgálat megfellebbezésének lehetősége mindenképpen az eljárás jogszerűségét növeli, más kérdés az, hogy tulajdonképpen az alap-kormányrendelet, amely ezt szabályozza, mint a bizottsági vitákban is kiderült, elég sok kérdést vet fel. Sajnos a Házban is elhangzó miniszteri ígérettel szemben hosszú ideje várjuk azt, hogy ez a kormányrendelet is módosuljon. Most ez a törvénymódosítás valamit javít, de ha az alap-kormányrendelet nem kerül módosításra, akkor továbbra is több száz napig tarthat egy-egy ilyen, egyébként fontos beruházás környezeti engedélyezése.

A törvénymódosítás szól a szakértő kirendeléséről mind környezetvédelmi, mind természetvédelmi ügyekben. Meghatározza, hogy mikor kell szakvélemény készítésére szakértőt kirendelni, és azt írja, hogy a szakvélemény készítése idejére az eljárást felfüggeszti. Ez önmagában helyes. Én hiányolom azt, hogy itt nincs határidő meghatározva. Tehát kérdés az, hogy akkor mi ennek az ideje, hiszen adott esetben tudjuk azt, hogy akár bírósági, akár más ügyekben, ezekben az államigazgatási ügyekben is esetleg az amúgy is eléggé hosszú engedélyezési eljárás indokolatlanul megnyúlik. Tehát ennek a szabályozására mindenképpen szükség lenne.

A környezetvédelmi, vízügyi és természetvédelmi hatóság nincs könnyű helyzetben. A múlt heti vitában is elhangzott már, hogy ha ügyfélbarát is ez a törvénymódosítási csomag, akkor is nagy feladatok hárulnak a törvényalkalmazókra, hiszen 2005 novemberétől kell alkalmazni. Maga a Ket. is nagy feladatot ró az államigazgatásra, és azt hiszem, külön a környezet- és természetvédelmi, vízügyi államigazgatásra, amely a múlt év során, az elmúlt három év viszontagságai kapcsán újabb átszervezésre került, és létszámában is elég erősen le lett építve, és a szükséges dereguláció, feladat- és ügyfélcsökkentés nem járult ehhez hozzá, így kérdéses, hogy majd ennek a megint csak jelentős számú törvénymódosításnak az alkalmazása milyen módon fog megtörténni. Reméljük, hogy a jogalkalmazók kellőképpen fel fognak tudni készülni ennek a végrehajtására, alkalmazására.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

Forrás: parlament.hu