ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Három évvel ezelőtt a szocialista-szabad demokrata kormányzat világos társadalmi kép alapján aktív és cselekvő kormányzásba kezdett. Ennek a programnak az egyik sarkköve az oktatás, egy igazságosabb, modernebb oktatási rendszer megteremtése, amely minden gyereknek esélyt, minden társadalmi csoportnak felemelkedési lehetőséget, az országnak képzett, kulturált embereket, piacképes, modern munkaerőt biztosít.

Néhány szót mégiscsak el kell vesztegetnünk arra, hogy mi volt az az örökség, amelyet 2002-ben átvettünk. Mit mutatnak a számok? Azt mutatták a nemzetközi vizsgálatok, hogy Magyarországon az oktatási rendszer szelektív, kevés felhasználható tudást ad. Azt mutatták a számok, hogy egy roma gyereknek ötvenszer kevesebb esélye van bejutni a felsőoktatásba, mint a többséghez tartozó társának. Azt mutatták a számok, hogy a kistérségek kistelepüléseinek iskoláiban 30 százalékkal alacsonyabb a teljesítmény, mint az országos átlag. Azt mutatták a számok, hogy a gyerekek fele az általános iskola végére nem sajátítja el az értelmes olvasásnak azt a szintjét, amelyik a sikeres munkaerő-piaci megfeleléshez kell. Azt mutatták a számok, de ami ennél is szomorúbb, azt mutatták a pedagógus kollégáim tapasztalatai, azt mutatták a szülők tapasztalatai, és azt mutatták a munkaerőpiac visszajelzései. Mert, tisztelt képviselőtársaim, azok a gyerekek, akik ma pályakezdő munkanélküliként kerülnek az utcára, a Fidesz-kormány idején, 4-5 évvel ezelőtt kezdték meg iskolai tanulmányaikat egy zsákutcás képzésben.

A problémák okai természetesen mélyebbek, mint hogy egy kormányzati ciklus munkájával lehetne őket leírni, a rendszerváltás történetében az elmúlt 15 év társadalmi és gazdasági folyamataiban gyökereznek. De ezeket a problémákat elmélyítette az az oktatáspolitika, amelyik sutba vágta az előtte levő tíz év reformfolyamatait, sok-sok iskola és szakértő munkáját. Amikor kormányra léptünk, két alapvető célt hirdettünk meg az oktatás területén. Az egyik ezek közül az, hogy használható tudást kapjon minden gyerek, a másik pedig az, hogy minden gyerek esélyt kapjon, mert minden gyerek fontos, minden gyerek érték.

Nézzünk hát néhány lépést! Az első a kompetencia, tehát képességalapú, felhasználható tudást adó oktatási programok kidolgozása. Európai uniós támogatással egy olyan programot indítottunk el, ahol a pénz 40 százalékát a programok kidolgozására, a pénz többségét pedig a programok elterjesztésére, arra költjük, hogy ezek az új módszerek, új ismeretek megjelenjenek minden egyes osztályteremben, minden egyes tanárnál.

És, igen, képviselőtársaim, ilyen sikertörténet a kétszintű érettségi bevezetése, amellyel lehetővé tettük azt, hogy a középiskolában megszerezhető tudás alapján kerüljenek be a gyerekek a felsőoktatásba, megszabadítottuk a közoktatást attól a tehertől, amelyet a túlzott akadémikus követelmények jelentettek, és lehetővé tettük azt, hogy kimeneti oldalról is a modernizációt támogassa ez a fajta vizsga. Ilyen a nyelvoktatás és digitális írásbeliség elterjesztése. Ilyenek azok a lépések, amelyeket már megtettünk azért, hogy a szakképzés közelebb kerüljön a munkaerőpiachoz, és ilyen az az újabb 14 lépés, amit a miniszterelnök úr hétfőn jelentett be, és amelyik lehetővé teszi azt, hogy világosabb képet kapjunk arról, hogy a szakképzés hogyan szolgálja a munkaerőpiac igényeit, és azok a gyerekek, akik kikerülnek ebből a szakképzésből, munkát, megélhetést, jó fizetést, lehetőséget kapjanak a sikeres életre, a sikeres munkaerő-piaci elhelyezkedésre.

Itt is köszönetet kell mondanom a pedagógus kollégáinknak, az iskoláknak, az önkormányzatoknak, akik támogatják ezeket a reformokat. Ha vitatkozunk is nagyon sokat sokfajta körben, szakmai körben ezekről a kérdésekről, mindig azt érezzük, hogy abban az alapvető célban, hogy egy modernebb, használhatóbb tudást adó iskolarendszerünk legyen, minden szereplő egyetért - kivéve néhány politikai szereplőt.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A felsőoktatás területén az új felsőoktatási törvény, amely reményeink szerint rövidesen hatályba léphet, lehetőséget teremt arra, hogy minden egyes diák felhasználható tudást kapjon, lehetőséget teremt arra, hogy növekedjék az egyetemek gazdasági autonómiája, gazdasági szabadsága, és lehetőséget teremt arra, hogy jobban érvényesüljön a hallgatók választási lehetősége és jogai. Regionális egyetemi tudásközpontokat alakítunk ki, ahol összefoghat egymással az egyetemi tudás, az egyetemi ismeret, a kutatóintézetek és a piaci szereplőknél meglévő igény, ismeret, lehetőség.

(9.40)

Jelentős összegeket fordítunk az oktatási infrastruktúra fejlesztésére. Száraz számok helyett hadd emeljek ki inkább néhány példát! A Budapesti Műszaki Főiskola épületét tegnap adta át az oktatási miniszter úr; 2,8 milliárd forint szolgálja 1200 hallgató jobb képzését. A Gulner Gyula Általános Iskola tornatermét a XVIII. kerületben 200 millió forint hitelből a XXI. század iskolája program keretében valósította meg az önkormányzat. A szatmárcsekei általános iskola 100 millió forintot kapott arra, hogy 150 tanulója számára jobb lehetőségeket teremtsen. A Zala megyei Csapi Hátrányos Helyzetű Gyerekek Általános Iskolája Szakiskola és Kollégiuma 630 millió forintot kapott azért, hogy jobb lehetőséget teremthessen ezeknek a diákoknak, és elindult a debreceni PPP-kollégium beruházása, sok száz hallgató számára teremtve európai szintű diákszállást és tudományos hátteret.

Tisztelt Ház! Sokat vitatkoznak önök velünk azon, hogy mi történik a közoktatás és az oktatás finanszírozásában. Érdemes néhány számot kiemelni ezek közül. A 2001. évi 522 milliárd forintról az oktatás összes kormányzati ráfordítása 807 milliárd forintra emelkedett. Ez 17,7 százalékos fogyasztói árnövekedést figyelembe véve is 31 százalékos, tehát közel egyharmad résznyi reálértékbeli ráfordításbővülést jelent. Önök azt mondják, hogy ezt a költséget az önkormányzatokkal fizettetjük ki, a valóság azonban az, hogy az önkormányzati közoktatás körében a teljes ráfordításbővülés 58 százalékos, az állami normatívák emelkedése pedig 65,5 százalékos.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Még egy kérdésről mindenképpen fontos szólnunk. Ez a kormányzat fontos céljaként tűzte ki azt, hogy gyorsítópályákat, többletlehetőségeket nyújtson azoknak a diákoknak, akik különösen nehéz helyzetben vannak az oktatás területén. Emeljünk ki ezek közül néhány programot! 7,7 milliárd forint szolgálja azokat a programokat, amelyek az integrált nevelést teszik lehetővé, ennek a pedagógiai módszereit és infrastrukturális fejlesztését. Az Útravaló-program keretében közel 20 ezer diák és az őket felkészítő pedagógusok kapnak lehetőséget arra, hogy jobb képzést, nagyobb esélyt adjanak. Az Utolsó padból program keretében azokat a diákokat helyeztük vissza az általános iskolába, akiket méltánytalanul raktak olyan iskolába, ahol egyébként nem kaptak volna megfelelő esélyt.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Számos vád éri ezt az oktatáspolitikát azért, mert azt mondják, hogy ez egy túl liberális oktatáspolitika, és igen, tisztelt Ház, ez valóban liberális oktatáspolitika, mert figyelemmel van a gyerekek, a szülők, a tanárok jogaira, de egyben ez baloldali oktatáspolitika is, mert az esélyteremtést, a felzárkóztatást, a modernizációt tűzi ki célul. Tisztelt Ház! Ez európai oktatáspolitika, mert az európai uniós versenyben kívánja Magyarországot sikeressé tenni a felnövekvő gyerekeken keresztül, és nemzeti oktatáspolitika, mert a legfontosabba, a gyerekekbe, a jövőbe fektet be.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az utolsó szó még egyszer a köszönetnyilvánításé. Köszönet mindazoknak, akik részt vesznek ennek a programnak a megvalósításában, köszönet a tanároknak, a szülőknek, a diákoknak, az önkormányzatoknak. Mi szövetséget ajánlottunk azért, hogy jobb, korszerűbb, modernebb oktatásunk legyen, és ma is szövetséget ajánlunk.

Szövetséget ajánlunk minden tanárnak, minden oktatónak, minden politikusnak, aki modernebb, jobb oktatást, több esélyt akar a gyerekeinknek. Szövetséget ajánlunk tehát önöknek is. Kérem, éljenek vele!

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu