DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A demokratikus koalíció kormánya (Derültség a Fidesz soraiban.) az igazságos és versenyképes Magyarország megteremtését tűzte ki céljául. (Halász János: Kiről, miről beszélsz? Éppen most vesztek össze! Nem tudtok elnököt választani!) Az igazságos és versenyképes Magyarország sokak szerint ellentmondás, egy ország vagy igazságos lehet vagy versenyképes. Ez azonban manapság nem így van. A kiélezett globális versenyhelyzetben az igazságosság mindenekelőtt a versenyképesség minél szélesebb körű megteremtését jelenti.

(13.10)

Aki pedig versenyképességet mond, az oktatást mond, képzést mond, továbbképzést mond, élethosszig tartó tanulást mond. (Halász János: Csak ki ne mondd a csúnya szót!)

Tisztelt Ház! Az elmúlt évek során, bármit is károgjanak ellenzéki képviselőtársaink, Magyarország versenyképessége sokat és látványosan javult. A lisszaboni stratégia felmérésében, félidős felmérésében megállapították, hogy a 25 európai uniós tagország közül az elmúlt öt esztendőben Magyarország versenyképessége javult a legtöbbet, sajnos még mindig nem eleget, hiszen még mindig csak valahol a 17., 18. helyen vagyunk a 25 ország közül, de a legtöbbet Magyarország versenyképessége javult ez alatt az idő alatt. (Halász János: Nem igaz! - Révész Máriusz: Ez nem igaz!)

Nem baj, tisztelt képviselő úr, ha meg tetszik nyomni ott a jobb oldali gombot, aztán a mellette lévőt, akkor majd tetszik szót kapni! Egyébiránt pedig nyugodtan tessék vitatkozni az Európai Unió Bizottságával, amelyik ezt a megállapítást tette, bizonyára ön sokkal okosabb, tájékozottabb és műveltebb az Európai Unió Bizottságánál!

A kormány oktatáspolitikai területen sokat tett ennek érdekében: megkönnyítettük az iskolatáskát, vagyis csökkentettük a tanulók túlterhelését mindjárt az elején, éles ellenzéki tiltakozás közepette - az idő igazolta ezt a lépést. Megnyújtottuk az alapozó képzést, tekintettel a PISA-felmérés eredményeire és tekintettel arra a nemzetközi összehasonlításra, hogy a PISA-felmérésben az alapvető készségek és kompetenciák elsajátítása ott bizonyult a legsikeresebbnek, ahol ez az alapozó képzés a magyarországi négy esztendővel szemben hosszabb, öt- vagy még inkább hatesztendős.

Az igazságosság és versenyképesség egyidejű erősítését, megteremtését szorgalmazták azok a programpontok, amelyeket még a választási programban fogalmaztunk meg; annak érdekében, hogy minden rászoruló gyerek óvodába járjon, járhasson hároméves korától kezdve, meghirdettük az óvodások ingyenes étkeztetését.

Tisztelt Ház! Ez a program költségszinten mindenesetre teljesült, ma abból a költségből, amit az étkezési támogatásra fordítunk, a teljes ingyenes óvodai étkeztetést meg lehetne teremteni. Úgy láttuk azonban célszerűnek és igazságosnak, hogyha az óvodában a rászorulók ingyenes étkeztetését teremtjük meg, de ugyanakkor kiterjesztjük ezt a programot az iskolába járókra is, mert iskolába járni is nehéz üres hassal, nem csak óvodába.

Hasonlóképpen az iskolakezdési támogatást, az iskolai tankönyvek ingyenességét hirdettük meg. És ugyanezen elv alapján ugyanez a helyzet ma: a ráfordított összeg alapján minden általános iskolás megkaphatná ingyenesen a tankönyveket, úgy láttuk azonban helyesnek és igazságosnak, hogy valamennyi rászoruló kapja csak meg, de ők ne csak az általános, hanem a középiskolában is. Ugyancsak az esélyt, az igazságosságot szolgálja a megnövelt családi pótlék és az, hogy az iskolakezdési támogatást megemeltük.

Megszüntettük, tisztelt Ház, és az eszközben tulajdonképpen még egyet is értett a Ház két oldala, a lépésekben, az időzítésben sajnos nagyon nem, de mindenesetre a kétszintű érettségivel és a felvételi vizsga eltörlésével megszüntettük azt a húzó hatást, amit az egyetem az egész közoktatási rendszerre gyakorolt, amelynek következtében nemcsak az egyetemre volt felvételi vizsga, de a gimnáziumban, aztán az általános iskolában, és ma már ott tartottunk, hogy egyes óvodákban is felvételi vizsgát tartottak. Azt, hogy minden iskola fölfelé tanítson, minden iskola arra készítsen föl, hogy a következő iskolába való belépésért folyó versenyben hogyan tudjon helytállni a tanuló, ennek a nagyon káros, mind pedagógiailag, mind társadalmilag, az esélyegyenlőség és igazságosság szempontjából nagyon káros folyamatnak véget vetettünk.

Megindult egy komoly iskolafelújítási program, amely lehetővé tette, hogy a közoktatási intézményeket, különösen az elmaradottabb térségekben található közoktatási intézményeket fokozatosan a XXI. század igényeihez igazítsuk, és folytatódott - mára tulajdonképpen be is fejeződött - az iskolák elektronizálásának a programja, vagyis az, hogy minden iskolába jusson el az internet, minden iskolába jusson el az a lehetőség, hogy a tanulók az elektronika legmodernebb vívmányainak segítségével, a legmodernebb módon tudjanak tájékozódni, tanulni, segítse őket a tanulásban ez az eszköz.

És végül, tisztelt Ház, átalakítottuk, elfogadtuk most, a legutóbbi hetekben a felsőoktatási törvényt, és ennek az átalakításnak, ennek a módosításnak az eredményeként a magyar felsőoktatás is versenyképesebbé válik, a magyar felsőoktatás beleilleszkedik az Európai Felsőoktatási Térség követelményeibe, a magyar felsőoktatás ahhoz az angolszász típusú felsőoktatáshoz idomul, amely a világ legsikeresebb kétszáz egyetemének 83 százalékában működik, és amelynek a megteremtését az Európai Unió miniszterei Bolognában elhatározták. Megindult egy olyan felsőoktatási fejlesztési program, amely a felsőoktatás infrastruktúráját szabja hozzá részint a XXI. századi követelményekhez, részint pedig a megnövekedett, három-négyszeresére növekedett hallgatólétszámhoz.

Vagyis azt mondhatjuk, tisztelt Ház, hogy a közoktatás és a felsőoktatás területén a kormány megindította az országot annak a modernizációnak és annak a versenyképességnek az útján, amelynek birtokában Magyarország belátható időn belül igazságosabb lehet.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu