DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A gazdasági és közlekedési miniszter az Állami Közúti Műszaki és Információs Kht. és 19 megyei közútkezelő egyesülésével a Magyar Közút Közhasznú Társaság létrehozását jelentette be május 31-én. Az ÁKMI és a 19 megyei közútkezelő mintegy évi 30 milliárd forinttal gazdálkodik. Feladatuk volt eddig több mint 30 ezer kilométer állami út kezelése, karbantartása, korszerűsítése. A jelenlegi szervezetet másfél-két évi szakmai előkészítés után, 1996-ban hozták létre azzal a céllal, hogy a helyben szükséges, tehát a falvakban, városokban, megyékben lakók mindennapi életét befolyásoló útgazdálkodási munkákat rangsorolják, a szükséges teendőket helyben elvégezzék. Mi történt?

Az elmúlt héten puccsszerűen behívták a 19 megyei utas közhasznú társaság vezetőjét, minden szakmai előkészítés és magyarázat nélkül eléjük tettek egy ügyvédi és egy auditálásra vonatkozó megbízást, s emberileg megalázó helyzetet teremtve felszólították őket azok aláírására. A szakmai ésszerűséget, a fejlődést esetlegesen elősegítő szakmai szervezeti változtatás lehetőségét elnyomta a magukat ma korszerűen menedzser típusú vezetőknek nevező ködlovagok arroganciája, a szakmai érveket elnyomta a zsákmányszerzés mohósága. Az összevonás nem a versenyképességet javítja, nem eredményezi a valóban hiányzó pénzek pótlását. Az összevonás a helyi, megyei, térségi beleszólás lehetőségét zárja ki. Az összevonás kizárólag a piac jövőbeni felosztását, elosztását célozza.

A minisztérium jelenlegi vezetői felismerték, hogy a szubszidiaritás elvének hangoztatása elegáns uniós konferenciákra való, és nem az útjavításra, útkorszerűsítésre egyébként mindig kevés pénz elosztására, felhasználására. Nincs szükség 19 megye lakosságának igényére, nincs szükség a magyar útépítő szakma véleményére. Egy olyan szervezetre van szükség, amelynek létrehozásával az ígért pénzek hiányában időt lehet nyerni, egy olyan szervezetre van szükség, amely képes a választások előtt és azóta hangoztatott ígéretek tényleges teljesítése helyett jövőzabáló látszatintézkedések reklámozására, és amely alkalmas jól körülhatárolható üzleti körök érdekeinek érvényesítésére. Igen, az útpénztár létrehozását meg kell előznie egy olyan formáció létrehozásának, amely biztosítja, hogy az évi mintegy 160-180 milliárd forint felhasználása adott érdekek szerint történjen. Borítékolhatjuk, hogy a Budapestről irányított Magyar Közút Kht. előbb-utóbb kezdeményezni fogja az országos úthálózat karbantartásának koncesszióba adását, útdíj bevezetésével minden hazai jogszabályi alap nélkül az úgynevezett PPP alkalmazását.

Ha ez így folytatódik, biztosak lehetünk abban, hogy az elmúlt időszakban lefejezett hazai útépítő ágazatból semmi nem marad. Az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság élére megbízható elenderes vezetőt neveztek ki, kirúgták a minisztérium helyettes szakági államtitkárát, főosztályvezetőjét és más utas szakembereket, megfélemlítették és megalázták a megyei közútfenntartók vezetőit. A közelmúltban szinte valamennyi, még magyar kézben lévő mélyépítő céget kivásárolták, a megkezdett szervezeti intézkedések pedig a létükért már ma is küzdő kis és közepes magyar útépítő cégek létét veszélyeztetik.

Ez nem az ország érdeke, nem lehet kormánypárti képviselőtársaim által képviselt emberek érdeke sem. Ezért kérem önöket, hogy ne politikai vagy ideológiai szempontok alapján, hanem az önök által képviselt emberek érdekei alapján ítéljék meg, és lehetőség szerint akadályozzák meg ezt a folyamatot.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Forrás: parlament.hu