DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Úr! Az imént a Fidesz soraiból valaki a választ is megmondta, a tutit, ha szabad így fogalmaznom, ahogyan ők gondolják, nevezetesen, azt mondta itt félhangosan, hogy igen. Természetesen a helyes válasz a nem. Azt gondolom, hogy nemcsak a helyes válasz érdekes itt, hanem az is, hogy magyarországi politikusok, közszereplők, felelősen megnyilatkozó személyek hogyan és mint alkotnak véleményt, foglalnak állást azokban a kérdésekben, amire itt képviselő úr rákérdezett.

Szerintem az a helyes magatartás, ha nem vészmadárkodik valaki, ha nem fest a szükségesnél és a kelleténél feketébb festékkel képet a jövőről, hanem reálisan ítéli meg a valóságot. Reálisan ítéli meg a valóságot, és a valóság megítélésének reális képe nyilván tényadatokon kell hogy nyugodjon. Tényadatok voltak azok, amiket képviselő úr elmondott a Központi Statisztikai Hivatal januártól áprilisig terjedő időszakra kiadott elemzése alapján, és tényadatok azok, amelyek az elmúlt időszak valóságos folyamatait tükrözik.

Ha ezt nézzük, akkor a magyar gazdaságról a legnagyobb rosszindulattal és a legnagyobb felelőtlenséggel lehet csak úgy nyilatkozni, hogy ez egy válságban, csődben lévő gazdaság lenne. Az ellenzék legnagyobb pártja részéről ezek a jelzős szerkezetek az elmúlt hetekben többször elhangzottak, szerintem felelőtlenül, szerintem nemzetrontóan, a magyar érdekeket sértően. Nem gondolom, hogy bárhol, bárki alappal, megalapozottan tett volna ilyen kijelentést. Meggyőződésem szerint sokkal több a kára az ilyen kijelentéseknek, nemcsak az ország szempontjából, hanem a megnyilatkozók személyes presztízsének alakulása szempontjából is, hiszen nyilvánvalóvá válik, hogy ki-ki nem a tényadatok, nem a valóságos gazdasági folyamatok alapján értékel ilyenkor, hanem egyéni vagy rosszul értelmezett pártérdekek alapján fogalmazza meg ezeket a megjegyzéseit.

Ha a tényeket nézzük, akkor Magyarországon az elmúlt időszakban rendkívül kedvezően alakult mind az infláció üteme, mind a gazdasági növekedés mértéke.

(9.20)

A gazdasági növekedés mértéke Magyarországon akkor is, amikor egyébként lebecsmérlő módon nyilatkozik róla az ellenzék, több mint kétszerese az eurózóna országai átlagának, és lényegében 3 százalékkal magasabb annál, mint amit az Európai Unióban átlagosan az elmúlt időszakban produkálni láttunk.

Ez azért fontos mutató, mert Magyarország felzárkózása, csatlakozásunk az Európai Unió gazdagabb országaihoz, az Európai Unió fejlettebb részéhez, az eurózóna tagállamaihoz akkor valósulhat meg belátható időn belül, ha ez a növekedés hosszú távon, sok éven keresztül mindig magasabb lesz annál, mint ami ezekben az országokban tapasztalható, mérhető és a jelentésekben szerepel.

A magyarországi jövedelemfolyamatok is kifejezetten kedvezően alakultak az elmúlt időszakban, hiszen a 2002-2003. évi rendkívül nagy, 24 százalékos reálbér-növekedés után, ami az országban bekövetkezett, a 2004. évben egy nulla körüli reálbérváltozás volt Magyarországon, és a 2005. évben - ahogy ezt a képviselő úr pontosan fogalmazta - ehhez képest egy számottevő bérnövekedés zajlott le az első négy hónapban, hiszen a 6 százalékot meghaladó bruttó bérnövekedés, illetve nettó bérnövekedésben a 8 százalékot meghaladó mérték pontosan mutatja azt, hogy az eredetileg erre az évre tervezett jövedelemfolyamatokat megfelelően mérte föl a kormány, és ennek megfelelően alakultak a folyamatok.

Felhívnám a figyelmet arra a 2 százalék különbségre, ami a bruttó és a nettó bérek között van. Azért hívom fel a figyelmet erre a különbségre, mert ez a 2 százalék alapvetően az előző év végén meghozott parlamenti döntés eredményeképpen, nevezetesen, a kisebb adóterhelés eredményeképpen következik be; nem úgy, mint a '98 és 2002 közötti időszakban, amikor egyik évben sem csökkent a magánszemélyek adóterhelése, hanem folyamatosan növekedett. Szerencsére, ebben az elmúlt három évben sikerült ismét mintegy 2 százalékponttal az átlagos adóterhelést csökkentenünk. Ennek eredményeképpen lehetett a nettó bér növekedése magasabb.

Befejezésül szeretném a képviselő úrral egyetértésben felhívni a többi képviselőtársunk és a nyilvánosság figyelmét is, hogy amikor a gazdasági folyamatokról, a gazdasági trendekről valaki nyilatkozik, akkor azt a tények ismeretében és nemzeti felelősséggel tegye, ne pedig handabandázva.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Forrás: parlament.hu