LEZSÁK SÁNDOR (független): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A Nemzeti Fórum képviselőcsoportja nevében mondom el véleményünket, a kisebbségi véleményekben már megfogalmazott indítványokat várjuk módosító indítványként. Bízom abban, hogy ezek meghallgatásra találnak.

Az előterjesztésnek csak egyetlen, de a lakosságot súlyosan érintő részéhez, a kártalanítás kérdéséhez kívánok hozzászólni. A kártalanítást szinte a világon mindenütt hagyományosan körüllengi a hatóságoknak az a gyanúja, hogy a kárvallott esetleg munka nélkül kíván meggazdagodni, s ezért ezek a jogszabályok hagyományosan meglehetősen szűkkeblűek. Általános szabályként meg lehet fogalmazni, hogy aki ténylegesen sem akar nyerészkedni, az megelégszik ingatlana korábbi állapotának helyreállításával, s ezért nem pénzre van elsősorban szüksége, hanem természetbeni kártalanításra. Sajnos az előterjesztés a pénzre helyezi a hangsúlyt, s nem a vasútépítés előtti helyzet ingatlanállagának a megőrzésére vagy egy hasonló ingatlan máshol történő megvásárlására vagy felépítésére.

Mondanék erre egy példát. A metró által keltett rezgéshullámok miatt megrepedtek a Fővárosi Vízművek Károly utcai épületének az alapfalai, életveszélyes helyzet alakult ki, s emiatt másfél évtizedig üresen állt a híres palota. Annak idején Ybl Miklós nyilván nem gondolhatott arra, hogy szép palotájának alapfalai alatt percenként eldübörög majd egy száztonnás szerelvény, és nem ennek megfelelően tervezte az épületet. A leromlott állagú palotát messze a művészeti értéke alatt adták el, mert másfél évtized múltán sem jutott pénz a megfelelő kártalanításra, azaz a szükséges épületfelújító munkák elvégzésére. De mementóként érdemes felidézni egy régi példázatot, a Blaha Lujza téri Nemzeti Színház példáját is. Úgy robbantották fel és bontották le ezt a patinás épületet, hogy nem gondoskodtak a pótlásáról. A kártérítés szikár fogalmából adódóan a metróvonal építési költségeiből már három évtizeddel ezelőtt épülnie kellett volna egy új nemzeti színháznak, hiszen mélyvasút-építési megfontolások miatt bontották le a régit.

Sajnos, ha bővülnek a másfél évszázaddal korábban kiépült belváros házai alatt a metróvonalak, akkor számolnunk kell azzal, hogy sok régi ház alapfalai nem bírják el azokat a rezgésterheléseket, amelyekre nem is számíthattak az építői, s ebben vétlenek a mai tulajdonosok. Az itteni lakások többsége magántulajdonban van. Nem szabad ezeket a zömében idős lakókat úgy sem kiszolgáltatott helyzetbe hozni, hogy számukra a kártérítést az ellenérdekű fél, jelesül a felszín alatti vasút szakértői állapítják meg. Nem lehet egyetérteni azzal a javaslattal sem, hogy a felszíni épületek lakói csak a használatbavételi engedélyt követő két éven belül érvényesíthetik a kárigényüket - az előbbi példákat ezért is említettem -, hiszen nincs fizikai indoka annak, hogy a felszíni épületekben a rezgés keltette károk csak a használati engedélyt követő két éven belül jelentkezhetnek. Sokszor egy új kocsitípus vagy a korábbiaknál sűrűbb menetrend is kiválthatja évekkel a használatbavétel után a felszíni épületek repedéseit.

Tisztelt Államtitkár Úr! A lakók tulajdonbiztonságát erősítő módosító indítványaink megfontolását kérjük, és remélem, hogy támogatni tudjuk majd a törvénymódosítást.

Köszönöm a figyelmüket.

Forrás: parlament.hu