SZALAY GÁBOR (SZDSZ): Tisztelt Képviselőtársaim! 2003 decemberében hoztuk meg az első autópálya-törvényt, amely különösen két okból volt igen jelentőségteljes: egyrészt kimondta az autópálya-építések közérdekűségét, másrészt pedig pénzt rendelt az autópálya-építésekhez az elkövetkezendő négy évre vonatkozóan. A pénz odarendelését úgy kell érteni, hogy meghatározta azt az évenként 300-400 milliárd közötti összeget, amit - mint elhangzott - költségvetési, európai uniós pénzekből, illetve magántőkéből az ország erre a célra fordítani tervezett. Ez két nagyon lényeges momentuma volt ennek az autópálya-törvénynek.

Nem egészen két hónappal ezelőtt módosítottuk ezt a törvényt. A módosítás fő kiváltó oka az volt, hogy akkor már egyrészt tisztává vált, hogy nem számíthatunk olyan mértékű költségvetési pénzek bevonására és átmenetileg európai uniós pénzforrások bevonására sem, mint azt eredetileg gondoltuk, nagyobbrészt tehát magántőkére kell építenünk a PPP-eljárás keretén belül - ahogy ez szintén elhangzott -, és emiatt bizonyos módosításra volt szükség, másrészt azért is, mert gyorsítani kívántuk az autópálya-építéseket.

Ebben a főleg magántőkéből finanszírozni kívánt autópálya-építési programban a beruházási felelősséget az Állami Autópálya Kezelőre, tehát az addig tisztán üzemelést és fenntartást biztosító szervezetre bíztuk. Így az ÁAK félkész beruházásokat vett át az NA Rt.-től, ezáltal fizetési kötelezettsége támadt, de ezután fejlesztési kötelezettségei voltak, és ehhez szintén pénz kellett. Az ÁAK-nak tehát ezen két okból is szüksége volt arra, hogy forrásokhoz jusson, akár kötvénykibocsátás, akár hitelfelvételek segítségével.

Ahhoz, hogy ezeket a hiteleket a lehető legjobb kondíciókkal tudja felvenni, hogy a hitelkockázati besorolásán javítani tudjunk, és így olcsóbb hitelekhez jusson, van szükség arra, hogy tiszta helyzetet teremtsünk a vagyonkezelői kérdéskörben, hiszen nyilvánvalóan akkor lehet jobb hitelkondíciókkal hitelt felvenni. Tekintettel arra, hogy ezek a vagyonkezelői viszonyok legalábbis nem egyértelműen voltak tisztázva, ennek az előttünk lévő törvénymódosításnak az első része foglalkozik a vagyonkezelői jogviszonyok kitisztításával, tömören és röviden azzal, hogy a vagyonkezelést az Állami Autópálya Kezelőre bízzuk; reméljük, hogy valóban alacsonyabb hitelkockázati besorolás és olcsóbb hitelek lesz ennek az eredménye.

A törvénymódosítás második részében elhangzott szintén tételszerű felsorolásban az államtitkár úr részéről, hogy az autópálya-törvény 3. mellékletében megnevezésre kerültek azok az autópálya- vagy gyorsforgalmi közúthálózati útszakaszok, amelyeket az NA Rt. az előbbiekben vázoltak okán átad az ÁAK-nak építés, üzemeltetés, fenntartás és finanszírozás céljából. Ezen szakaszok után az NA Rt.-nek elszámolási kötelezettsége keletkezik az állammal szemben.

A harmadik része ennek az előttünk álló törvénymódosításnak az, hogy azért, hogy ezen előbbi elszámolási kötelezettségnek eleget tudjon tenni az NA Rt., átmenetileg, időlegesen szintén kölcsönre, hitelre van szüksége, és ezért a költségvetési törvényben mindig évente meghatározott állami garanciakeretet vagy állami egyedi kezességvállalási keretet meg kell emelnünk 150 milliárddal. Ebből egyébként nem minden az NA Rt. elszámolási kötelezettségének kifizetését szolgálja - ami szintén elhangzott -; a MÁV kap egy igen jelentős részt, hetven-egynéhány milliárdot, és a BKV 15 milliárdot. A különbözet, tehát az összességében 150 milliárdos egyedi kezességvállalási keret növelésének a különbözete, hatvanvalahány milliárd jut az NA Rt.-nek ezen átmeneti hiánypótló finanszírozás forrásául.

Nem kellemes dolog természetesen ismét egy ilyen kérdésben dönteni, ahol ilyen százmilliárdos nagyságrendű garanciakeret-növelésről van szó, de látjuk, érezzük, átérezzük az indokoltságát és fontosságát. Legfeljebb az a kérdés merül föl az emberben - úgy gondolom, logikusan -, hogy vajon mindezeket nem egészen két hónappal ezelőtt, április első napjaiban, amikor módosítottuk az autópálya-törvényt, nem lehetett-e előre látni. Nem lehetett volna megúsznunk ezt a harmadik, fölöslegesnek tűni törvénymódosítást egy kicsit nagyobb előrelátással? Én azt hiszem, hogy ezt meg lehetett volna úsznunk. Ettől függetlenül az SZDSZ támogatja az előttünk lévő törvénymódosítást.

Köszönöm szépen a türelmüket.

(21.00)

Forrás: parlament.hu