TÓTH SÁNDOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. A költségvetési bizottság 15 igennel és 8 tartózkodással általános vitára alkalmasnak ítélte a vasúti törvényt. A vita itt is a kártalanítás, a kisajátítás és a kártérítés témakörében bonyolódott, és mind a három dolgot mindenképpen meg kell különböztetni, az a véleményünk.

Van egyszer a kártalanítás, ami az építkezéssel és az engedélyezési eljárással kapcsolatban keletkező, de jogszerűen okozott kárnak a megtérítésére vonatkozik. Ez tehát nyilván egy kisebb fajta, nem az épület vagy az ingatlan használhatatlanná válásával kapcsolatos, jogszerűen okozott kár, hiszen a törvény megalapozza, hogy erre joga van az építőnek, de az nem feltételezhető, hogy ez teljesen meghatározható, de ezt tűrni kell.

(19.50)

A másik fontos dolog a kisajátítás, amely teljes és azonnali kártérítéssel egész pontosan megtérítését jelenti a vagyonnak azzal, hogy a tulajdonosváltozás megtörténik. Ezt elsődlegesen piaci alapon kell megkísérelni, és csak másodfokon jön be az államigazgatási eljárás, amikor az illetékes közigazgatási hivatal, amely a területen illetékes első fokon - aztán később persze másodfokra is lehet menni -, elvégzi a kisajátítási eljárást. Ez nyilvánvalóan akkor áll elő, amikor az ingatlan nem óvható meg. Itt pedig az a nagyon lényeges momentum, hogy a közérdek legyen belealapítva megint a törvény által, hogy a bíróságon már ne kelljen bizonyítani, hogy ez a fontos valami a köz érdeke vagy sem, hiszen, ha a törvény azt mondja, hogy ez közérdek, akkor ezzel a kisajátítás egy fontos körülménye meg van alapozva.

A harmadik elem, amiről már igen sok vita folyt eddig is, pedig az, hogy van-e kár, és akkor van-e kártérítés. Bármikor, bárhol, tehát például szomszéd ingatlanoknál előállhat a jövőben bármilyen kár. Ez már nem jogszerűen okozott kár, ez már jogszerűtlenül okozott kár, itt már a kártérítés ténye alapozódik meg, és a kár okozásának, a kár felfedezésének pillanatától számítva öt évig a polgári törvénykönyv szerint bármikor érvényesíthető, nyilvánvalóan azzal szemben, aki a kárt okozza. Ez valószínűleg a jövőbeni üzemeltető lesz.

Úgy gondoltuk, hogy ebben a törvényben ezt a három dolgot nem lehet egységesen kezelni, tehát nem lehet arra vállalkozni, hogy az építés és az üzemeltetés jövőbeni minden eshetőségére felkészülve valamilyen egységes megoldás kerüljön felkínálásra. Ezen túlmenően pedig, úgy gondoljuk, azok a részterületek, amelyekre a törvényi szabályozás vonatkozik, kellő mértékben le vannak fedve a kártalanítás, a kisajátítás és persze a kártérítés műfajában, ha idevesszük a polgári törvénykönyv idevonatkozó rendelkezéseit is.

Mindennek köszönhetően - még egyszer elmondom - a költségvetési bizottság 15 igen szavazattal, 8 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot, és elfogadását javasolja. (Taps az MSZP soraiból.)

Forrás: parlament.hu