WINTERMANTEL ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen a szót. Valóban, két évvel ezelőtt az Országgyűlés egy hasonló törvényjavaslatot tudott tárgyalni. Sőt, többen el is tévesztették, és az akkori törvény módosításáról beszélnek, mert kísértetiesen hasonlít ez a két törvény egymásra, bár jogtechnikai okok miatt egy új törvény elfogadására kerül sor. De még mielőtt rátérnék konkrétan erre a javaslatra, engedjék meg, hogy néhány mondatot szóljak a 4-es metró történetéről, és majd ki fog derülni, hogy miért is teszem ezt.

A 4-es metró koncepciója az 1960-as évek táján került napirendre először, és már attól számítva is elég sok vita tárgyát képezte. Tehát ez az újkori 4-es metróval történő huzavona, vita, amit itt sokan méltatlannak, sokan szakmainak, sokan méltatlanul szakmainak neveznek, már korábban is kiváltotta a szakma különböző képviselőinek egyet nem értését.

Tudjuk, hogy eredetileg a Deák térre vezetett volna ez a metró is, sőt vitatott volt, hogy a budai oldalon a Kelenföldi pályaudvar felé vagy pedig Albertfalva felé menjen-e ez a metró. A pesti oldalon sem volt egyértelmű, hogy merre is kellene vezetni, ugyanis a meglévő 2-es és 3-as metró négy irányban jelöli ki a városban a metróellátottságot: északi, északkeleti, keleti és déli irányban. Sőt, volt egy olyan felvetés is, hogy a Terézváros felé kellene továbbvezetni a vonalat. A nyomvonal ügyében tehát elég komoly viták voltak már korábban is, és tudjuk azt, hogy ettől nem volt mentes az 1990-es rendszerváltozást követő időszak sem.

Azt kell mondjam, sajnos mára eljutottunk oda, hogy a 4-es metróval kapcsolatban értelmes szakmai vitát nem lehet folytatni. Ha valaki bármiféle javaslatot, alternatív gondolatot, módosítást vagy egyáltalán csak közös gondolkodást próbál kezdeményezni, akkor egyfajta zsigeri álláspontként jelenik meg, hogy aki egyáltalán szóba meri hozni, hogy a beterjesztett és a többség által elfogadásra javasolt előterjesztést nem támogatja vagy vitázni kíván róla, az az ördöggel cimborál, a város ellehetetlenítését próbálja megkísérelni. Ezért tartottam fontosnak leszögezni, hogy ez a közlekedési szakmában nagyon komoly vita, és azt gondolom, hogy nem kevés pénzről van szó, tehát érdemes vitát folytatni erről, bár tudom, hogy most nem itt vagyunk, és én sem erre kívánom felhívni a figyelmet. De mégis, majd meg fogják látni képviselőtársaim, hogy nem volt véletlen ez a fölvezetés.

Gy. Németh Erzsébet említette, hogy a jelenleg elfogadott szakaszról beszélünk, és hogy reménykedik abban, hogy ez a metró majd valamikor Dél-Buda és Rákospalota irányába is tovább tud menni. Valóban, most már 4-es metróra kereszteltük át, de korábban, azért emlékszünk, ez DBR-metró volt, és én szeretném, ha ez a metró előbb-utóbb valóban DBR-metró lenne, már csak azért is, mert mindnyájan emlékszünk - legalábbis itt, ilyen kis fővárosi közgyűlést alkotva a hozzászólókkal -, hogy a 3-as metró mind a mai napig nincs befejezve. Hitegették az ott élő káposztásmegyerieket, észak-pestieket, sőt mi több, volt olyan koncepció, elképzelés, hogy a 3-as metróval egy hirtelen kanyarral el lehetne érni az Újpalotai lakótelepet. Ez persze keresztbehúzta volna a 4-es metró megvalósítását.

Mindenesetre az újpestiek, káposztásmegyeriek ott vannak, évek óta hitegetik őket, és egyelőre néhány éven belül nem is látszik, hogy ez a metró befejeződhet. Ezért azt gondolom, amikor azt fogalmazzuk meg, hogy jó lenne, ha előbb-utóbb ez a 4-es metró valóban DBR-metróként funkcionálhatna, akkor érdemes megfontolni azt a javaslatunkat, hogy most itt egy alkalommal, egy lépésben, ha nem is a teljes projektet, de mégis a közlekedési szakemberek által javasolt és a technológia mássága miatt nem is annyira nagy többletköltséggel jelentkező, a Virágpiactól való megvalósítást be lehessen vezetni.

Ezért azt javaslom, és a frakciónk ilyen irányú módosító javaslatot fog egyébként benyújtani, hogy ez a törvényjavaslat a tekintetben módosuljon, hogy a Budaörsi út-Gazdagrét-Virágpiac szakasz elkészítése is kerüljön bele ebbe a törvénybe. Budapest és agglomerációja szempontjából egyértelműen kedvezőek a szabad területeken kialakítandó P+R parkolók, amelyek lehetővé tennék, hogy az autósok nagy számban hagyják gépjárművüket a városhatár közelében, csökkentve ezzel a terhelést a Budaörsi úton és belvárosban. A virágpiaci hosszabbítás nélkül erre nincs mód, mert az Etele térnél felkínált körülbelül ezer parkolóhely a töredékét sem teszi ki az ebből az irányból beáramló autók mennyiségének.

(17.10)

Így esély sincs arra, hogy valóban átkényszerítsük a tömegközlekedésre az agglomerációból érkező autósokat.

Az Etele tér a belváros szélén található, aki idáig eljött autóval, az már nem fog átszállni a metróra. Budapest elemi érdeke, hogy az autóval történő hivatásforgalom jelentős részét a belvároson kívül, sőt a dél-budai régióban egyenesen a városhatáron kívül tartsa. Ennek a követelménynek az Etele téri végpont egyáltalán nem felel meg, ráadásul az Őrmezei lakótelepen komoly lakossági tiltakozás indult el, ugyanis oda, a lakótelep közepére, a zöldterületre, a sportpályákra tervezik a parkolókat.

Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy ezen a szakaszon, amit most javasoltam, már nem a mély fúrópajzsos technológiával lehetne megvalósítani a metrót, hanem sokkal olcsóbban, tehát az összköltségvetést nem terheli arányosan nagyobb összeg. Tehát ezt kérem majd képviselőtársaimtól, hogy fontoljuk meg, hogy most egy összegben, egy lépésben legalább ezt a szakaszt, ha a rákospalotai meghosszabbítást most nem is, mert az valóban nagyon komoly többletterhet róna a költségvetésre és a fővárosra, de legalább ezt a költségeiben, arányaiban kevesebb terhet jelentő módosítást esetleg fontolják meg.

Természetesen lesznek majd jobbító szándékú módosító javaslataink, például a Kékesi úr által említett - az egyébként nagyon szép megfogalmazás a törvényben komoly csemegét ígér -, a kontroll-pozíciót segítő szakértői szolgáltatásra elkülönített évi 50 millió forint. Véleményünk szerint egy 208 milliárdos törvényben biztosított költségvetési tételnél felesleges egy ilyen tételt külön kivenni, külön kiszabályozni, és ilyen típusú tételt az állam részére úgy visszajuttatni, hogy egy ilyen meg nem nevezett és előre nem definiált szakértői szolgáltatásra igénybe vegyük, mert azt gondolom, bár erről elég sok vitát szoktunk folytatni a Fővárosi Közgyűlésben a lebonyolító projektszervezet kapcsán, az ellenőrzés és a megvalósítás átláthatósága tekintetében, de mégis azt gondolom, hogy ennek az 50 milliós tételnek a szakértői szolgáltatásként való megnevezése, elkülönítése egyáltalán nem indokolt.

Tehát összességében az, hogy a törvényjavaslat benyújtásra került, és bár lehet, hogy kellett rá egy év, mert több mint egy évvel ezelőtt hallottuk az ígéretet, a bejelentést, hogy négy megállóval hosszabb lesz a tervek szerint a metró, úgy tűnik, egy év kellett ahhoz, hogy ezt a módosítást beterjesszék ide, a parlament elé. Most már jó, itt van; arra kérem képviselőtársaimat, hogy az általunk beterjesztett módosító javaslatokat is majd fogadják meg, és ezzel együtt fogadja el a parlament.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu