DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és ezzel összefüggésben más, hozzá tartozó törvények módosítását tartalmazza.

A módosítás indoka az, hogy Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozása a büntetőjog-alkotás helyzetét is megváltoztatta. Ennek legfőbb jele, hogy a Btk. kerettényállásait kitöltő háttérjogszabályokban megjelennek a közvetlenül alkalmazandó uniós normák mint a szabályozás legfőbb eszközei. Ezért a háttérjogszabályokban az uniós normákra is figyelemmel bekövetkezett módosulások a Btk. tényállásainak módosítását is szükségessé teszik.

A módosítások másik indoka az egyes tényállások kapcsán felmerült értelmezési nehézségek feloldása, valamint a tényállások egyszerűbbé és egyúttal könnyebben alkalmazhatóvá tétele. A törvényjavaslat érinti a büntető törvénykönyv általános és különös részét egyaránt.

Az általános részt illetően a törvényjavaslat a következőket tartalmazza. Alkotmányossági megfontolások alapján, valamint az Európai Unió jogrendjével összhangban szigorú kritériumokhoz köti a végleges hatályú kiutasítás alkalmazhatóságát, illetőleg meghatározza a hazánkban huzamosabb ideje letelepedett uniós polgárok és családtagjaik kiutasításának feltételeit. Emellett a törvényjavaslat a jelenleginél pontosabban határozza meg a pártfogó felügyelet alá helyezés során elrendelhető magatartási szabályokat, külön nevesítve azt a magatartási szabályt, amely szerint a pártfogolt a bűncselekmény sértettjétől, illetőleg annak lakásától, munkahelyétől vagy attól a nevelési-oktatási intézménytől, ahová a sértett jár, köteles távol tartania magát.

A törvényjavaslat a Btk. értelmező rendelkezései körében kiegészíti a közfeladatot ellátó személyek körét a bírósági vagy hatósági eljárásban részt vevő szakértővel, valamint a közoktatásról szóló törvényben meghatározott esetben a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottal, és a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott esetben a felsőoktatási intézmény oktatójával, tanárával és tudományos kutatójával.

A különös részt illetően: a Btk. az 1997. évi LXXIII. törvénnyel történt módosítása óta az erőszakos közösülés és a szemérem elleni erőszak tényállása vonatkozásában a törvény alapesetként és minősített esetként is értékeli azt a körülményt, ha a sértett a 12. életévét nem töltötte be. Ez a gyakorlatban súlyos jogalkalmazási problémákhoz vezetett, és a rendelkezés ellentétes a büntetőjog egyik általános alapelvével, a kétszeres értékelés tilalmával. Ezért a törvényjavaslat alkotmányossági megfontolások miatt úgy rendelkezik, hogy a hivatkozott tényállásokban a 12. életév be nem töltése csak abban az esetben minősíttetik súlyosabban, ha az erőszakkal vagy az élet vagy a testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel párosul, egyéb esetben a 12. életév be nem töltése pedig alapesetnek minősül.

A Btk. nemzetközi jogi kötelezettség megszegéséről szóló 261/A. §-ának beiktatása idejében a büntetőjog eszközeivel is szankcionálni rendelt nemzetközi jogi kötelezettségen alapuló gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi tilalmat, vagyis úgynevezett embargót kötelezően az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendelhetett el határozataival, amelyek végrehajtására a tagállamok kötelezettséget vállaltak. Az Európai Unióhoz történt csatlakozással a Magyar Köztársaságra nézve kötelező embargót már nemcsak a BT, hanem az Európai Unió Tanácsa is elrendelhet rendeleti úton. A törvényjavaslat az uniós tagságból eredő új helyzetnek megfelelően tartalmazza a Btk. 261/A. §-ának módosítását.

A visszaélés radioaktív anyaggal, ami a 264. §-ban található, a környezetkárosítás - 280. § -, a természetkárosítás - 281. § -, valamint a környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése - 281/A. § - elnevezésű tényállások módosításának egyik indoka a háttérjogszabályok említett változása.

A tényállások újraszabályozásának másik indoka a jelenleg hatályos tényállás szövege kapcsán felmerült értelmezési nehézségek megszüntetése. Ennek érdekében a törvényjavaslat a környezetvédelmi törvény, a természetvédelmi törvény, illetve a hulladékgazdálkodásról szóló törvény, valamint további szakmai háttérjogszabályok figyelembevételével pontosabban határozza meg az egyes tényállási elemeket, és egyes esetekben értelmező rendelkezéssel is segíti a jogalkalmazót.

A nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmára vonatkozó kötelezettség megszegését az 1993. évi XVII. törvény iktatta a büntető törvénykönyvbe. Az uniós csatlakozást követően beállt jogszabályi és terminológiai változások miatt szükségessé vált a tényállás módosítása. A törvényjavaslat ezt az uniós normáknak megfelelő módosítást is tartalmazza.

A törvényjavaslat a magánnyugdíjpénztárak és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak működésének biztonsága védelmében módosítja a számvitel rendjének megsértése, valamint a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenység elnevezésű tényállásokat. Tekintettel arra, hogy a pénztárak működése a szociális biztonság egyik alappillére, más pénzügyi szervezetekhez hasonlóan indokolt szankcionálni, ha ezt a tevékenységet valaki a jogszabályban előírt engedély nélkül végzi. Másrészt a működési szabályok, így főleg a számviteli szabályok megsértése a pénztárak esetében is olyan jelentős érdeksérelemmel jár, ami súlyosabb büntetőjogi fenyegetettséget tesz indokolttá.

A törvényjavaslat új tényállásként büntetni rendeli azokat a versenykorlátozó megállapodásokat, amelyek által a versenytársak a koncessziós vagy közbeszerzési eljárás eredményét akarják tisztességtelenül befolyásolni. Ebben az esetben egyrészt a piacon való működés jogszabályba ütköző volta, vagyis a kartelltilalom megszegése, másrészt a koncessziós és közbeszerzési eljárások tisztaságának és befolyásolástól mentes lefolytatásának védelme alapozza meg a büntetőjogi fenyegetettséget.

(8.10)

Az Európai Unió, korszerűsítve korábbi szabályait, új szabályozást dolgozott ki a bennfentes kereskedelemre és piacbefolyásolásra vonatkozóan. Az irányelvnek való megfelelés érdekében T/15820. számon folyamatban van a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása. A háttérjogszabály változása, így a Btk.-t érintő fogalmak módosítása indokolja a bennfentes értékpapír-kereskedelem, valamint a tőkebefektetési csalás tényállásának felülvizsgálatát a tőkepiacról szóló törvény és a Btk. összhangjának megteremtése érdekében.

A törvényjavaslat a gazdasági bűncselekmények körében számos egyszerűsítést is elvégez. Gazdasági titok megsértése elnevezéssel új törvényi tényállást iktat a Btk.-ba, amely egyrészről magában foglalja a jelenleg is büntetni rendelt üzleti titok megsértése, banktitok megsértése, értékpapírtitok megsértése elkövetési magatartásokat, másrészt a büntetőjogi védelem körébe vonja a biztosítási titkot és a pénztártitkot.

A törvényjavaslat emellett egyszerűsíti az adócsalás bonyolult megszövegezésű tényállását, annak érdemi meghatározását érintetlenül hagyva; egyidejűleg az adó fogalma körébe vonja a korábban is nevesített társadalombiztosítási, baleseti, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat, a Munkaerő-piaci Alapba fizetendő munkaadói és munkavállalói járulékot, valamint a rehabilitációs és szakképzési hozzájárulást. E fogalommeghatározás alapján a továbbiakban nincs szükség arra, hogy a Btk.-ban külön tényállásként szerepeljen a Munkaerő-piaci Alap bevételét biztosító fizetési kötelezettség megsértése, ezért a törvényjavaslat e tényállás helyébe új tényállást iktat.

Az új tényállás a munkajogi, adójogi, valamint további, foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok megkerülésével történő foglalkoztatás, vagyis a feketemunka elleni hatékonyabb és szigorúbb fellépést hivatott biztosítani. Az új tényállás, a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás lehetővé teszi, hogy a munkáltató által munkaszerződés nélkül vagy színlelt szerződéssel foglalkoztatottak után be nem fizetett adó és egyéb járulékok értéke összeadódjon, és ezzel lehetőség nyílik az esetlegesen többrendbeli adócsalás esetén alkalmazott, halmazati szabályoknál súlyosabb büntetés kiszabására.

A T/16127. számú törvényjavaslatban található módosítások a Btk. és a háttérjogszabályok összhangját, valamint az uniós normáknak való megfelelést teremtik meg. A módosítások szükségesek a jogbiztonság érvényesülése, valamint a hatékonyabb jogalkalmazás érdekében. Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogassa.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu