DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök úr! Tisztelt Országgyűlés! Tudom, hogy a kétperces felszólalások általában vitajellegűek, és ennek kapcsán a tisztázás a szándék, mégis szólásra emelkedem azért, mert szeretnék hozzájárulni egy olyan fogalomnak a megvilágításához, amit Pap János képviselő úr mondott. Pap János képviselő úr engem esztendőkön át igen sokszor tanít és szórakoztat azzal, ahogyan előadja és megvilágítja a témát; a természettudós, ugyanakkor a lingviszt, mint ahogy az imént hallottuk.

Ennek kapcsán mondanám, hogy amit a képviselő úr a földről mondott, az jó, ha az Országgyűlés plénumán megfontolásra kerül, mert az a törvény, amit hozunk, majd alkalmazásra kerül, a kormányzás során, a bíróságokon vagy másutt vita tárgya lehet, az értelmezés gondot okozhat. Ahogy használódik a “földö szó; a földkerekség, aztán a közgazdaságtanban a termelés tényezőinek a klasszifikációja - a klasszikus klasszifikáció -, a föld, a munka, a tőke és a vállalkozókészség. A föld - s azért kértem szót, hogy az ekörüli félreértés eloszlódjék, illetve ne maradhasson benne az értelmező számára - valóban a természet, a természettel szinonima leginkább. Benne van a talaj, a víz, az ásványok és a levegő is, azaz a természet és a természeti kincsek. Ennek az értelmezése talán segíteni fogja a törvény alkalmazóit egy vagy ötvenegy év múlva.

Köszönöm.

Forrás: parlament.hu