FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Jóformán a kevés módosító indítvány mindegyikét érinti a hozzászólásom. Megjegyzem, az előterjesztői szándékot több szocialista képviselőtársam által kezdeményezett módosító indítvány is negligálja. Az előttem felszólaló Farkas István Jauernik Istvánnal közösen azt a részt szeretné megszüntetni - ez a 4. számú ajánlási pont -, amely megengedné, hogy a mezőgazdaság esetében egy évben 60 nap alkalmi munkát végezhessenek a külföldiek. Az előterjesztő nem ért vele egyet, ez egy picit megnyugtat, csak hát nem tudom, hogy a szocialista frakció többsége mit fog tenni, ők hogyan vélekednek erről.

De ugyanígy nem nagyon értem, hogy az előterjesztés kiemeli, hogy egy csökkentett közteherjegyértéket vezetnek be, majd szintén Farkas Imre és Jauernik István némely esetben megduplázná, más esetekben 50-60 százalékkal növelné meg a kormány által beterjesztett közteherjegy napi értékét. Nem értem képviselőtársaim ezen indítványának a logikáját.

(19.10)

Ugyanakkor szeretném felhívni a figyelmet, és kérdezni esetleg - aki ebben érintett, és választ tud adni, államtitkár úr, ha megteszi, megköszönöm -, hogy ami a legizgalmasabb ebben az előterjesztésben, az talán - és egy új szakasz - a külföldiek alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatásának megengedése egy éven belül 60 napra.

Sajnos, a törvény önmagában, tartok tőle, nem ad elég támpontot az érintetteknek, hogy ez hogy is fog működni. Egyelőre nem láttam felhatalmazást sem, hogy további rendeletek, törvénykezések pontosítanák az alkalmazás szabályait, és éppen ezért látom ennek a buktatóját. A törvény egyéb pontjai teljesen lényegtelenek, ha szabad így fogalmaznom, hiszen az, hogy Magyarországon menekültek, letelepedési engedéllyel már rendelkezők is vállalhatnak alkalmi munkát, azt hiszem, nem nagy áttörés az alkalmi munkavállalás tekintetében.

Az egy érdekes fordulat egyébként, hogy az egy évben alkalmi munkával vállalható munkanapok számát önök az előterjesztésben felemelték - 200 napra az eddigi 120-ról -, majd pedig szintén egy szocialista képviselőpáros indítványára valaki vissza szeretné csökkenteni 150 napra. Tehát itt sokszor disszonanciát látok a kormány és a kormánypárti képviselők szándékában.

Éppen ezért szeretném, ha konkretizálnánk az alkalmi munkavállalás feltételeit, illetve annak a szabályait, hogy külföldi hogyan vállalhat alkalmi munkát. Mert a törvény szövege rettentően egyszerűen intézi el ezt a kérdést. Azt mondja, hogy az ikszedik bekezdésben meghatározott külföldi személy a meghatározott idénymunka esetére egy évben legfeljebb 60 napot tölthet alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban, ez az alkalmi munkavállalói könyvvel megtehető, tehát közteherjegy beragasztásával.

Azért, hogy érzékeltessem, hogy mi az én aggályom, szeretném a jelenlegi helyzetet vázolni, hogy miután alkalmi munkavállalóként külföldi nem érkezhet a mezőgazdaságba, csak normális munkavállalás feltételeinek szabályai szerint, ezért most vázolom, hogy ez hogyan működik ma, és ehhez képest szeretném tudni, hogy mi a változás, mit tartanak meg az eddigi kötelező rendszerből, és mi lesz az egyszerűsítés, mert erre nem ad választ a törvénymódosítás.

Jelenleg az a szabály, ha valaki külföldi mezőgazdasági alkalmi munkavállalóval szeretne munkát végeztetni… - mert az általános vitán egyértelműen állást foglalhattunk abban az ottani vita következtében, hogy nincs nagy mennyiségű, hadra fogható magyar mezőgazdasági alkalmi munkavállaló, tehát, mint ahogy a nyugat-európai országokban ezt már réges-régen megoldották, a külföldieket kizárólag mezőgazdasági alkalmi munkára, de korlátozás nélkül beengedik, nagyon egyszerűsített feltétellel.

Nem így Magyarország; ezért aztán a munkaadónak először a munkaügyi központnál jeleznie kell a munkaerőigényét. Ekkor 30 napos elbírálással a munkaügyi központ először magyar állampolgárokat próbál neki kiközvetíteni. Ez 99 százalékban sikertelen szokott lenni. Ekkor kerülhet sor egyáltalán arra, hogy külföldi kerüljön szóba. Ekkor viszont már a megyei központhoz kell fordulni, nem a területileg illetékeshez, egy újabb kérelmet elindítani. Ezzel a kérelemmel szintén 30 napig kell várakoznia a munkaadónak, hogy vajon milyen álláspontra helyezkedik a megyei munkaügyi központ. Hozzáteszem, ekkor már több tízezer forintot elér a munkaadónak a szándékozott bejelentése, különféle kötelezettségek, illetékek formájában. Csak hogy megjegyezzem például, ha megnevesíti a külföldi személyt, akivel szeretné vállaltatni a munkát, azonnal egészségügyi könyvet kell neki szerezni. Ehhez mellékesen be kell utazni először külföldről az állampolgárnak, a külföldinek Magyarországra, és üzemorvosi vizsgálat eredményeképpen - ez minimum 5000 forint szokott lenni - megvizsgáltatni, hogy alkalmas-e a munkavégzésre majdan Magyarországon, de még semmit nem tudunk az engedélyezési eljárás végéről.

De tételezzük fel, hogy a másik 30 napos tortúra után igenlő a válasz, és névre szóló határozattal megkapja a munkavégzésről szóló engedélyt, jegyzik benne a munkavégzés helyét, annak időtartamát, a személyi alapbért, és ez egy évre szóló okirat. Ezek után odahaza a hazájában elkezdheti a munkavállalási vízum megszerzését. A munkavállalási vízum megszerzése újabb 30-45 nap, tehát most a 90. napnál tartunk ahhoz képest, hogy a munkaadó jelezte, hogy szeretne valakivel alkalmi munkát vállaltatni. Ugye, kezd már komikussá válni a dolog, különösen a mezőgazdaság tekintetében?

A munkavállaló ekkor még mindig külföldön, a konzulátusi engedélyekhez számtalan okiratot kell becsatoljon. Többek között vinnie kell magát a munkavállalási engedélyt, egy munkaszerződést és egy lakhatási szerződést, hogy Magyarországon hol fog lakni, és mindezt erős illetékfizetésekkel kell még természetesen megtámogatnia. Az az érdekes az egész rendszerben, hogy már akkorra kell lakhatási szerződést kötni, amikor még fogalma sincs, hogy mikorra kapja meg a beutazási vízumot.

Ha beérkezett, akkor azért még nem kezdheti el a munkát, hanem a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál azonnal be kell jelentkeznie a területileg illetékes helyen. Például fénymásolatot kell vinni a lakcímbejelentés érvényesítéséhez annak az ingatlannak a tulajdoni lapjáról, ahol majd lakni fog. Jelenleg hivatalosan 4000 forint a tulajdoni lap fénymásolata. Amikor ezt megkapta a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál, elmehet az APEH-hez bejelentkezni, adószámot kap, majd pedig elmehet a tb-hez is bejelentkezni - nemhogy elmehet, ez kötelező neki -, és ekkor kap végül is egy ellátási igazolást. Ekkor kezdheti meg a munkát.

Kérdezni szeretném az államtitkár urat vagy bárkit, aki a teremben a beterjesztők és a kormányoldalon ülők közül el tudja mondani, hogy az önök által egy mondatban elintézett “60 napig munkát vállalhatö című törvény-előterjesztéssel hogyan képzelik el, hogy e 90 napos tortúra bármelyik eleme megváltozna, például kell-e külön vízum, kell-e lakhatási igazolás, kell-e nekik orvosi ellátás és minden egyéb, ami eddig lehetetlenné tette az eljárás lefolytatását. Köszönöm szépen, elnök úr.

Forrás: parlament.hu