JUHÁSZ GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Hazánk az Európai Unió tagja, és ez a tagság indokolja a jogalkotás terén is azt, hogy a jogharmonizációs kötelezettségeinket teljesítsük. A csatlakozás után is folytatnunk kell ezt a jogharmonizációt, és ennek szellemében most elkészült egy nagyobb terjedelmű, komplex törvénymódosítási javaslat, amellyel a kormány eleget kíván tenni az úgynevezett Seveso II. irányelvnek, amely a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésre vonatkozik. A tagállami jogharmonizációs kötelezettségen kívül a katasztrófavédelem területén a gyakorlati alkalmazás során felmerült problémák, a közvéleményt is élénken foglalkoztató események hatékonyabb kezelése, így a rendkívüli esőzések, az árvizek, a kiemelkedő tűzesetek, balesetek indokolják a törvényjavaslat előterjesztését.

A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló törvény IV. fejezete a veszélyes létesítmények építési engedélyezési, használatbavételi engedélyezési és a veszélyes tevékenység megkezdésének engedélyezéséhez fűződő hatósági hatásköröket és hatósági eljárást szabályozza. A törvényjavaslat e törvény tárgyi hatályát terjeszti ki a bányászatban folyó tárolási és feldolgozási tevékenységre, egyes hulladéklerakó létesítményekre.

A kormányprogram szerint a demokrácia csak ott lehet erős, ahol az emberek biztonságban érzik magukat. A kormány a biztonságot szélesen értelmezi, az állampolgároknak joga, hogy a környezetükben zajló változásokról értesüljenek. A törvényjavaslat a nyilvánosság növekedésével, a biztonsági jelentés nyilvánosságra hozatalával, a lakosság, a közintézmények kötelező tájékoztatásával, valamint az átláthatóbb döntési mechanizmusok révén növeli az érintettek beleszólási, befolyásolási lehetőségét, a civil szféra mozgásterét, a súlyos balesetek elleni védekezés jelentőségét; a dominóhatással és a veszélyességi övezetben történő fejlesztésekkel kapcsolatos információknak az érintettek felé továbbítását tartalmazza. A veszélyes ipari üzemeket üzemeltetők súlyos balesetekkel összefüggő kötelezettségeinek kiegészítésével, a veszélyeztetés csökkentésével a társadalom biztonsága javul.

Az utóbbi években számos természeti csapás sújtotta az országot, jelentős anyagi károkat okozva. A kormány a nemzetgazdaság teherbíró képességének függvényében anyagi segítséget nyújtott a kárt szenvedett térségek állampolgárainak, zömében a lakhatási feltételek megteremtése érdekében. A kormány vallja, hogy a döntéseket az emberekhez a lehető legközelebb kell meghozni. Bízunk a polgárokban, bízunk a helyi közösségekben, hiszen ők, az érintettek tudják a legjobban, mire van szükségük. Ennek megfelelően a kormány esetileg dönt a lakossági károk központi költségvetésből történő kivételes enyhítéséről. A kárfelmérés, a kárenyhítés, a helyreállítás és újjáépítés feladatainak megszervezése, végrehajtása a védelmi bizottságok és a polgármester feladata lesz.

A katasztrófavédelmi törvény módosításának indoka még a katasztrófavédelem rendszerében központi szereppel bíró védelmi bizottsági elnökök képzésen történő részvételének előírása, mivel ez a szakmai specifikumokból és a feladatellátás társadalmi érzékenységéből adódóan is alapvető követelmény. Az elmúlt évek egyes sajnálatos eseményei, mint a siófoki buszbaleset, a balatonkeresztúri buszbaleset, a zalaegerszegi és kaposvári hűtőháztűz, rávilágítottak arra, hogy a súlyos káresemények felszámolása több társszerv egyidejű jelenlétét, ezáltal nagyfokú koordinációs tevékenységet igényel. Az egyidejű jelenlét hatékonysága megköveteli a magasabb szintű profi irányítás alkalmazását. A törvényjavaslat a belügyminiszterhez telepíti ezt a jogkört.

A katasztrófavédelmi törvény további módosításának indoka a kitelepítés fogalmának beemelése a szabályozásba. Az előbb említett események is egyértelműen bizonyítják, hogy a kormány által tett különleges intézkedések közül néhányat célszerű már a törvény szövegében is megjeleníteni; elsősorban azokat, amelyeket a polgármestereknek kell foganatosítaniuk a lakosság élete, testi épsége megóvása érdekében.

A gazdálkodó szervezetek katasztrófavédelmi tevékenységét, valamint a tulajdonukban lévő életvédelmi létesítmények, berendezések, felszerelések fenntartásával kapcsolatos kötelezettségeket is rendezi a törvényjavaslat. A kormány a katasztrófavédelmi főigazgató jogkörét is kiegészíti, amennyiben a katasztrófahelyzetet el nem érő súlyos balesetek esetén közvetlen utasítást adhat a tűzoltóság egységeinek a tűzoltási és műszaki mentési feladatokban történő részvételre.

Tisztelt Országgyűlés! Több esetben jelentett problémát, hogy a segélyhívó számokat a szolgáltató nem kötötte át a legközelebbi tűzoltóságra, így a jelzés időveszteséget okozott, időben késlekedett. A törvényjavaslat szerint a szolgáltató köteles a legközelebbi tűzoltóságra bekötni a segélyhívókat. A tűzoltás-vezetői jogkör a hivatásos katasztrófavédelmi szerv tagjaival való kiegészítését az indokolja, hogy a kiemelt eseményeknél, ahol több hivatásos önkormányzati, illetve önkéntes tűzoltóság működik vagy vesz részt, szükséges a feladatok magasabb szintű, összehangolt irányítása.

(10.10)

A hivatásos önkormányzati tűzoltóság átszervezésével kapcsolatos belügyminiszteri jogkör a gyakorlatban eddig sem érvényesült, így a törvényjavaslat a jogkör elhagyását tartalmazza. A kormányprogram ösztönzi a települések összefogását. A törvényjavaslat lehetőséget teremt arra, hogy önkéntes tűzoltóságok alapításában önkormányzati társulás is részt vehessen. A kormánynak szándéka, hogy a társulások segítségével a tűzhöz, illetve a káreseményekhez történő kivonulási idő az országban mindenütt 20 perc alá csökkenjen. Lényeges változtatás a tűzvédelemhez történő biztosítói egyszázalékos, központi költségvetés részére fizetendő hozzájárulás felhasználási körének kiszélesítése a tűzoltó eszközök felújítására, illetve a tűzoltó célú szakképzéshez kapcsolódó technikai eszközökre.

Mindezeken kívül szükséges a polgári védelemről szóló törvény módosítása is. A polgári védelmi szervek összlétszámát a kormány lesz jogosult a javaslat szerint meghatározni. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény módosítását az indokolja, hogy a katasztrófavédelmi szerveknek a tűzoltóságok irányában fennálló szakmai felügyeleti jogkörük érvényesítéséhez szükséges eszközöket megadja. Ezek a “soron kívülö minősítés, valamint a fegyelmi eljárás kezdeményezése szakmai mulasztás vagy szakmai alkalmatlanság felmerülése esetén.

A vízgazdálkodásról szóló törvény módosítását fogalompontosítás indokolja.

Tisztelt Országgyűlés! A lakosság biztonságának erősödése, a védelem cselekvőképességének növekedése érdekében kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot vitassák meg, jobbító szándékú módosító indítványaikkal korrigálják, és fogadják el.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu