LEZSÁK SÁNDOR (független): Köszönöm szépen, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! A közvélemény aktív része már várta ennek a törvénynek a módosítását, hiszen egymásnak ellentmondó információk láttak napvilágot az elmúlt években a magyarországi választási rendszer kiskapuiról, azaz a választási visszaélések változatos lehetőségeiről. Képviselőtársaim sok lényeges dolgot említettek, elmondtak már, ezekről nem kívánok beszélni, inkább arról, hogy ezeknek a választási visszaéléseknek, az ismertté vált lehetőségeknek a számát érdemben ugyan csökkenti ez a módosító törvényjavaslat, azonban az előterjesztés nem fogja megnyugtatni a még gyanakvó állampolgárokat.

Azt is tudom, hogy minden részletre nem terjedhet ki a törvénymódosító javaslat, azonban van több olyan részlet, amelyre igenis kellett volna utalni, vagy az előterjesztőnek mindenképpen meg kellett volna oldani azokat a problémákat, be kellett volna zárni azokat a kiskapukat, amelyek az elmúlt hónapokban, esztendőkben a közvéleményt erősen foglalkoztatják. Sajnos, független képviselőként, illetve a Nemzeti Fórum képviselőcsoportja ezeken az egyeztetéseken nem vehetett részt, pedig lett volna javaslatunk, és éppen ezért is kell most ebben a formában itt néhány olyan javaslatot elmondanom, ami talán nem lesz ártalmára a tervezetnek.

Hadd tegyem érthetővé a várható elégedetlenséget néhány példával! Az egyik ilyen, a szóbeszéd szintjén, de konkrét feljelentések és bejelentések szintjén is: állítólag sok helyen alkalmazott visszaélés a stafétaszavazás. Az, hogy sok helyen, ez megint kérdés - mert mi számít soknak? Ha egy helyen alkalmazzák, már az is gazemberség és büntetendő cselekmény, ugyanis a stafétaszavazás szervezője elmegy a szavazás színhelyére, nem tölti ki a lepecsételt szavazólapját, hanem zsebre teszi, és az üres borítékot dobja be a szavazóurnába; olvashattuk nem helyen, és bejelentések is szóltak erről. Ezt követően a szervező az üres borítékkal, illetve a szavazólappal elmegy a szavazati jogát egy-két ezer forintért vagy öt liter borért eladó személyhez, átadja neki a már kitöltött szavazólapot, és leszavaztatja. A megbeszélt ellenértéket az illetőnek csak a szavazóhelyiségben adott és lepecsételt üres szavazólapja ellenében adja oda, hiszen az illető, a stafétaszavazás szervezője által adott és kitöltött szavazólapot teszi be az urnába, azaz megmarad a sajátja. A szervező ezután elmegy a szavazati jogát egy-két ezer forintért vagy öt liter borért eladó következő személyhez, átadja neki a már kitöltött szavazólapot, és leszavaztatja, és bizony estig akár folytatni tudja ezt az eljárást. Ahogy olvasom, az időpontok előzetes egyeztetése, jó szervezőmunka esetén a szavazás napján akár 30-35 személy szavazati jogát is meg tudja vásárolni ily módon a stafétaszavazás szervezője. Ez egyébként főleg a kisebb településeken, önkormányzati választásokon lehet igen veszedelmes, de veszélyes ez minden esetben, ha alkalmazzák.

Többen írták most, hogy ez a törvénymódosítás a parlament elé kerül, hogyan lehetne megelőzni az ilyen jellegű visszaélést. Például azzal, hogy ne borítékban adjuk le szavazatainkat, hanem olyan összehajtott szavazólapon, amelyről egyértelműen kiderül, hogy ez az adott szavazás szavazólapja, és ezt láthatják az ellenőrök is. Megvallom, hogy túlzásnak tartom azt a javaslatot is, hogy más-más színűek legyenek a szavazólapok, kaptam ilyen javaslatokat is. Állítólag van olyan ország, ahol így védekeznek az ilyen stafétaszavazás ellenében.

Ezek jó szándékú javaslatok, de én úgy gondolom, hogy a gond kiküszöbölése érdekében az előterjesztőnek kellene végiggondolni, amennyiben ezt szükségesnek tartja, vagy ennek súlya olyan méretű, mértékű, amit igazán jómagam fölmérni nem tudok, ezt az Országos Választási Bizottság a beérkezett jelentések, bejelentések, feljelentések alapján tudja igazán felmérni.

Gondot okoz az is, ha a névjegyzéket kezelők időnként saját jegyzeteikbe merülnek, majd cédulát adnak át a szavazatszámláló bizottság valamely tagjának, aki kimegy, és telefonon értesíti a kampánycsapatot, hogy X, Y és Z párttag vagy nyilvántartott szimpatizáns, rokonszenvező még nem adta le szavazatát, azaz mozgósítani kellene őket. Sokak szerint azért volt 2002-ben a rekordarányú részvétel mellett rekordszámú rosszullét is a szavazóhelyiségekben vagy azok közelében, mert még a valóban nagyon beteg embereket is felkeresték ezek a mobiltelefonról irányított rábeszélő brigádok. Megint mondom, én nem tudom felmérni ennek súlyát, jelentőségét, hiszen az Országos Választási Bizottságnak kell mérlegelni azt, hogy mekkora volt, vagy mekkora lehetett ennek a mértéke.

A 19. § említi ugyan, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai nem használhatnak adattovábbításra alkalmas eszközt a szavazóhelyiségben, amely eszközök közé besorolják a mobiltelefont is, de ez az előírás véleményem szerint nem elégséges, mert eddig sem a szavazóhelyiségből telefonáltak a kampánycsapatnak, hanem ahogy hallom, meg ahogy írják, a folyosóról, mellékhelyiségből és a többi. A megoldás az lehetne, ismét csak ötletszerű ez a lakossági javaslat, ha a szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazás napján a szavazás lezárultáig egyáltalán nem használhatnának vezetékes vagy mobiltelefont. Természetesen nem ilyen társadalmi ötletbörzén kellene megoldani ezt a gondot sem, hanem az előterjesztőtől vártam volna a nemzetközi gyakorlat vagy tapasztalat alapján javaslatokat ezzel kapcsolatban.

Közbevetőleg mondom - ez is a törvényjavaslat vitájára érkezett, ez a gondolat -, beszélik, hogy sok kisebb településen úgy derítik fel néhány szavazó politikai szimpátiáját, amennyiben az nem vállalja nyilvánosan, hogy a szavazólapra a pecsétet, a bélyegzőt nem egyformán helyezik el, hanem valamelyik személynél, mondjuk, az orvosnál három órát mutat a Szent Korona, hat órát a polgármesternél és kilenc órát az iskolaigazgatónál, és a borítékok felbontását követően egyértelműen kiderül, hogy az említett három személy például hogy szavazott. Van olyan ország, úgy tudom, ahol meghatározzák, hogy a bélyegzőnek pontosan milyen állásban kell szerepelnie a szavazólapon. Megint csak nem tudom fölmérni, hogy ez jelentős vagy jelentéktelen, ezt megint az Országos Választási Bizottság eddigi gyakorlata, tapasztalata alapján kellene eldönteni. Nagyon sajnálom, hogy ilyen jellegű konzultációra független képviselőként nem kerülhetett sor.

Tisztelt Ház! 2002-ben sokan úgy érezték, hogy jogszabályokra hivatkozva gyanúsan hamar semmisítették meg a kitöltött szavazólapokat. Meg kellene előzni a demokratikus intézményrendszerek iránti bizalmatlanság elharapózását. Véleményem szerint legalább hat hónapban kell megszabni az őrzési határidőt. Sajnos, ebben a sokat emlegetett és vitatott jogszabályban, úgy látom, nem történik változás.

El kellene gondolkodni azon is, hogy a jegyzőkönyv ne csak a szavazás eredményét tartalmazhassa, hanem a választási bizottság bármely résztvevője jelezhesse itt észrevételeit; ne csak a többségi vélemény jelenhessen meg a jegyzőkönyvben.

(10.50)

2002-ben több olyan esetről hallottam, hogy a választásra jelentkező állampolgárnak nem volt érvényes személyi igazolványa vagy érvényes útlevele, de a bizottság többsége azzal az indoklással, hogy ismerik az illetőt, leszavazta azt a megfigyelőt, aki szóvá tette a választási törvény előírásának megsértését, és azt a szándékát is leszavazta, hogy ez az észrevétel bekerüljön a jegyzőkönyvbe. A felsorolt visszásságok érzékeltetik, hogy nem lehetek elégedett az előterjesztéssel, mert nem néz szembe a már közismert választási anomáliákkal.

Hadd említsek még egy gondot: a demokrácia közkincs, nem lehet az indulók, a közvetlenül érintettek számára piaci áru a választás eredménye. Eddig a jelölteket állító szervezetek ingyen megkaphattak egy példányt a szavazókörzetek jegyzőkönyveiből, a jövőben viszont megszűnne ez a lehetőségük. Sajnos, a jogot megszüntető paragrafus indoklása téves; azt állítja ugyanis, hogy ezt a jogosítványt egy másik törvényhely már tartalmazza, ez viszont nem felel meg a valóságnak.

Tisztelt Ház! Független képviselőtársaim véleményét nem ismerem, a Nemzeti Fórum véleményét sem ismerem, én viszont a hiányossága miatt nem fogom támogatni ebben a formában a törvénytervezetet.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu