DR. KÓKA JÁNOS gazdasági és közlekedési miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Akkor nézzük ismét a számokat! Autópálya-építéssel kezdte a képviselő úr. Nem mondtam olyat tegnap, hogy egy kilométert sem adtak át, sőt meg is követtem önöket: elmondtam, hogy átadtak hetet. (Babák Mihály: Csak nem ez az igazság!) Sőt, azt is elmondtam, hogy elindítottak 64 kilométert. Sőt, az imént említettem, hogy az sem igaz, amit egyesek mondanak a mi oldalunkon, hogy Fónagy miniszter úr, az önök utolsó közlekedési minisztere egyetlen autópálya-átadáson nem vett részt, mert részt vett, amikor Medgyessy Péter meghívta erre az átadásra; nagyon jogosan, hiszen önök indították el ezt az autópálya-építést.

De nézzük akkor az autópálya-építés mögötti számokat! (Domokos László: Nézzél már szét! Nincs senki mögötted! Nem bírják a saját miniszterüket!) Jelenleg 361 kilométer autópálya építése van folyamatban, a kormányciklus végére 511 kilométer autópályát adunk át. (Babák Mihály: 800-at ígértetek!) Nézzük meg, hogy hogy épültek ezek az autópályák: 1965 és 1990 között 350 kilométer autópálya épült Magyarországon, ez 14 kilométer évente. 1990 és 2002 között további 260 kilométer épült, ez 21 kilométer átlagosan évente. 2002 és 2006 között 511 kilométer épül, ez 127,7 kilométer évente. (Dr. Fónagy János: Nem igaz, miniszter úr! Önt becsapják, vagy hazudik!) 2002-ben 64 kilométert építettünk, ez egy szakasz, 2003-ban 29 kilométert, ez kettő szakasz, 2004-ben 57-et, ez négy szakasz, 2005-ben 95 kilométert, ez öt szakasz, 2006-ban 266 kilométer épül, tizenegy szakasz, 2007-ben 193 kilométer, nyolc szakasz. (Domokos László: Miről beszél? Ugyan már!)

Összességében tehát azt lehet mondani még egyszer, hogy Magyarországon ebben a ciklusban annyi autópálya épül, mint amennyi korábban összesen volt.

Nézzük a környező országokkal való adó-összehasonlítást; erre egy nemzetközi auditorcég ad nekünk megfelelő támpontot. Bár Varga képviselő úr nem jelölte meg, hogy melyik adónemet szeretné összehasonlítva látni a környező országokban, de hát ugorjunk neki, ha éppen ezekre az adatokra vagyunk kíváncsiak. Nézzük meg, mondjuk, rögtön a társasági adó mértékét: Lengyelország 19 százalék; Csehország 26; Szlovákia 19; Magyarország 16. (Varga Mihály: Románia mennyi?) Románia 16 (Varga Mihály: Bulgária?), Bulgária 15. Tehát: 19, 26, 19, 16, 16, 15. Nem szeretnék a miniszterelnök úr gólos hasonlatával élni, pedig akkor azt mondanám, hogy ön most, képviselő úr, rúgott egy öngólt.

De nézzük meg a személyi jövedelmet terhelő legalacsonyabb és legmagasabb elvonásokat! A legalacsonyabb elvonások: 19; 15; 19; Magyarország 18; Románia 16; Bulgária 10. A legmagasabbak: 40, 32, 19, 38, 16, 24. Folytassam, képviselő úr? Szeretnék, ha elmondanám az összes adónemet, amikor elmondtam, hogy mindenféle összehasonlításban versenyképes az adóstruktúránk? Amelyik esetben nem versenyképes, például az áfa, ahol nagyon sokan külföldön vásároltak azért, mert magas volt az áfa (Babák Mihály: Önök emelték meg!), illetve az iparűzési adó, aminek a kivezetéséről gondoskodunk, pontosan ezeket célozza a kormány ötéves adócsomagja. (Varga Mihály: Az iparűzési adóval mi van, miniszter úr?)

De nézzük tovább! Ön Magyarország hitelbesorolásáról beszél. Tegyük ezt rendbe, hiszen ön ezt nagyon fontosnak tartja, többedszer mondja el. Magyarország szuverén hitelbesorolása egyetlen hitelminősítő intézetnél sem romlott. A legutóbbi változás 2002-ben történt a Moody's-nál, míg a másik két legjelentősebb intézet, a Fitch és a Standard and Poor's 2000 óta az “A mínuszö kategóriába rendeli a magyar szuverén hitelkockázatot. Ezt fogadjuk el tényként, mert nyilvánvalóan alá lehet támasztani.

Nézzük meg, hogy mi van a többi adattal: az elmúlt körülbelül egy évben két hitelbesorolás-romlás történt, a Fitchnél és az S and P-nél, kizárólag a forintban denominált államkötvényekre vonatkozóan. E lépés mögött a forint utóbbi években megnövekedett árfolyam-volatilitása húzódik meg elsősorban, másodsorban a költségvetési deficit hiánycélok tartásával kapcsolatos kockázatok nemzetközi elemzése. Még egyszer mondom, ezeket a kockázatokat mi nemcsak elemezzük, nemcsak kimutatjuk, hanem enyhítjük is. Éppen ezért döntöttünk költségvetési tartalék képzése mellett, éppen ezért zároltuk azt az összeget (Babák Mihály: Kitől zárolták?), amelynek birtokában az idei hiánycél a Pénzügyminisztérium jelentése szerint tartható.

Nézzük meg, hogy Magyarország szuverén hitelbesorolása a térségben a környező országokhoz képest hogy néz ki! Csehországéval együtt ez a legkedvezőbb: valamennyi hitelminősítő a befektetésre ajánlott felsőbb, A-kategóriát alkalmazza Magyarországra.

Áder Úr! Nézzük meg a lakásügyeket; illetve kaptam még azzal kapcsolatos kritikát is, hogy nem értek hozzá, és nem tudom azt, hogy egy lakás nem egy hét alatt épül. (Mádi László: Kettő!) Kettő év alatt épül. '98-ban önök kormányra kerültek, 20 300 lakást építettek, nyilvánvalóan nem volt elég gyors az építőipar, '99-re ez lement 20 ezer alá, 19 287-re. (Mádi László: A Horn-kormány időszakának következménye!) De bevezették a remek rendszert: 2000-ben 21 583, 2001-re 28 054, 2002-re 31 511. 2002-re tehát beérett, mert akkor már felépültek ezek a lakások. Mondja, most miért 44 ezer? (Tállai András: 2002-ben megváltoztattátok! Azt sem tudod, miről beszélsz!) Nagyon valószínű, hogy azért, mert a mi kormányunk lakásépítési programja tud 50-60 ezer embernek évente megfelelő támogatást adni, amiből egyébként több mint 10 ezer kifejezetten a kezdőket, azokat támogatja, akiknek amúgy nem volna lehetőségük erre.

Kérem, ne mondják azt, hogy én megsértettem - ha jól emlékszem, ezt mondta - azt a 270 ezer családot, hiszen a 270 ezer család nagy része fiatal, és ha valaki, akkor én a saját korosztályomnak nagyon drukkolok, hogy lakáshoz jusson. De nézzék meg, ha önök között gazdaságpolitikai szakértők is vannak - mert ma gazdaságpolitikáról vitatkozunk -, hogy mit okozott ez a jellegében sokkal inkább a befektetési lehetőségeket, mint a szociális rászorultság eszméjét magán hordozó lakásépítési program a költségvetésnek és a folyó fizetésimérleg-hiánynak. 2002-ben, hála az önök túlköltekező politikájának, 8,5 százalékos GDP-arányos deficitet sikerült futnunk. (Domokos László: Ha nem értesz hozzá, ne beszélj róla!) 8,5 százalékot! A folyó fizetési mérleget szintén az építőipar magas importhányada megnövelte.

Tehát ilyen módon azt lehet mondani, hogy nem azzal van baj, hogy önök 270 ezer ilyen hitelkérelmet bíráltak el pozitívan, hanem ha egy ország hitelekből él, ha egy ország több pénzt költ a költségvetésében, mint amennyit megtermel, tehát deficites a költségvetés (Domokos László: Zöldségeket beszélsz! - Dr. Áder János: Most szufficites a költségvetés, ugye?), akkor nincsen ennyi pénz ilyen jellegű lakástámogatási struktúra fenntartására. Mi úgy döntöttünk, hogy ha egyszer deficites a költségvetés, hogy ha egyszer hiányunk van, akkor megpróbáljuk a rendelkezésre álló nagyon szűkös költségeket úgy irányítani, hogy azokból azok táplálkozhassanak, akik igazán rá vannak szorulva. Ez volt a probléma az önök lakástámogatásával.

(11.30)

Higgyék el, ha ez egy sokkal gazdagabb ország lett volna az önök idején, akkor kifejezetten elismerném azt, hogy több százezer ember jutott lakáshoz az önök idejében. (Domokos László: Mit ígértetek? Hogy meghagyjátok!)

Nézzük meg a családtámogatás rendszerét, mert ezzel kapcsolatban a száz lépést kritika érte. (Domokos László: Hol a száz lépés?) Ma három forrásból, családi pótlékként, adókedvezményként és pénzbeli rendszeres gyermekvédelmi támogatásként egyenlőtlenül osztódnak el ezek a támogatások, mert minden gyermeket nevelő család azonos, lényegében magasabb összegű támogatásra kellene hogy jogosult legyen annak érdekében, hogy csökkentsük azt a problémát, hogy a magasabb jövedelmű több adókedvezményt tud igénybe venni. A száz lépés program keretében az eddig 13. haviként folyósított családi pótlék beépül a havi támogatás összegébe.

Az egygyermekesek gyermekenként havi 11 ezer, a kétgyermekesek havi 12 ezer, a három és többgyermekesek pedig havi 14 ezer forint családi pótlékra válnak jogosulttá. A következőképpen alakul tehát a kép. Ma, az intézkedések előtt egy egygyermekes 5100 forintot kapott, az új, egységes családi pótlékban 11 ezret. Egy kétgyermekes család 12 400-at kapott, most 24 ezret. A háromgyermekes család 23 400 forintot kapott, ma 42 ezret. Ezen kívül emelt összegű családi pótlékot kapnak a gyermekeiket egyedül nevelő szülők és a tartósan beteg, fogyatékos gyermeket nevelők. A családi adókedvezmény a három és többgyermekes családok esetében korlátozottan megmarad.

De még egyszer mondom, annak érdekében, hogy ne beszéljünk el egymás mellett, érdemes azt megnézni, hogy az egésznek a karaktere mi. Egy 0-18 év közötti gyerekre nő vagy csökken a családtámogatás mértéke? Én azt állítom, a számaink ezt mutatják, hogy kiragadhatunk valamiféle családmodellt, és megpróbálhatjuk ott bizonyítani, hogy csökkent, de ha az egy gyermekre jutó átlagos összes családtámogatást nézzük, képviselő úr, akkor ez 9800 forintról 13 800 forintra nőtt gyermekenként.

Várom tisztelettel a további számaikat, adataikat. Köszönöm.

Forrás: parlament.hu