TÓTH GYULA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Ma szív- és érrendszeri megbetegedések miatt halnak meg legtöbben Magyarországon, háromszor annyian, mint az Unió más államaiban. Vannak olyan vélemények, hogy az érintettek alig fele kapja meg a megfelelő ellátást, és ez az arány egy esetleges forráskivonás után tovább romolhat. Tavaly 13 ezer értágító hengert ültettek be országszerte, ezekből 4500 volt az akut és 8500 a tervezett beavatkozás. Az idén várhatóan ugyanennyi tervezett beavatkozás mellett az év végéig mintegy 6500 sürgősségi ellátásra lesz szükség, de több tízezer az infarktusos betegek száma.

Igaz, aki ma eljut a megfelelő helyre, és akinél fölismerik, hogy erre a beavatkozásra szüksége van - tapasztalatból mondom -, az a pénzügyi korlátozások ellenére megkapja az eszközt. Ez azért sorsdöntő, mert a legmodernebb, sokszor egyedüliként használható gyógyszerkibocsátó henger beültetésével a halálozási kockázat 5 százalék alá süllyed, nélküle viszont ennek a többszöröse. Magyarországon jelenleg tizenegy szívkatéterezésre alkalmas labor működik, vannak azonban olyan országrészek, ahol egy sincs.

Tervezi-e a minisztérium a kardiológiai ellátás fejlesztését? Mit tesznek azért, hogy az ország minden pontján időben elérhető legyen ez az ellátás?

Tisztelt Államtitkár Asszony! Csökkennek vagy nőnek a szívbetegek életesélyei?

Tisztelettel várom és köszönöm válaszát.

Forrás: parlament.hu