DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Jelenlévők! A piacgazdaság és a piaci verseny összetartozó fogalmak, oly mértékig, hogy nincs meg az egyik a másik nélkül, kölcsönösen feltételei egymásnak. Ebből az is következik, hogy a piacgazdaság jó és egészséges működése csak akkor képzelhető el, ha a verseny tiszta, a verseny működik, elvégzi azt a piacszabályozó szerepet, amelynek legfőbb célja, hogy a fogyasztónak jobb legyen. A piaci verseny őre nálunk is, mint a legtöbb országban a Gazdasági Versenyhivatal, s ennek a feladatának magas szinten és felelősséggel eleget tesz. De a Gazdasági Versenyhivatal természetesen nemcsak a verseny tisztaságának őrzésével foglalkozik, hanem jelentős, törvényben biztosított szerepet lát el a jogszabály-előkészítésnél, s más nem közvetlen, a piaci versenyt érintő, ahhoz kapcsolódó véleményezéseknél, például fúziók engedélyezése esetén, érdemben foglalkozik szakmai tevékenységgel, továbbképzéssel, és fontos szerepe az együttműködése a külföldi, európai és regionális partnerekkel.

A Gazdasági Versenyhivatal hosszú idő óta magas színvonalon végzi munkáját, elismerést vívott ki magának mind az Unióban, mind az újonnan csatlakozott országok között, a regionális együttműködés érdemi része tevékenységének.

Joggal állíthatjuk, hogy a 2004-ben csatlakozott országok közül hazánkban áll a legmagasabb szinten a versenyjog. Ehhez talán az egyik legjobb felmérés lenne, ha a Magyarországon jelen lévő és működő nagy nemzetközi cégeket megkérdeznénk, amelyek ugyanúgy jelen vannak más szomszédos közép-kelet-európai országokban, hogy mi a véleményük a hazai piac, a magyar versenyjog és a magyar Gazdasági Versenyhivatal működéséről. Kérdezzük meg őket, melyik országban kell a legjobban ügyelniük arra, hogy hogyan és miként tevékenykednek, miként működnek a piaci versenyben, miként reklámozzák termékeiket, milyen árpolitikát alkalmaznak. Biztos vagyok benne, hogy ebben az elképzelt riportsorozatban - ami végül is működik, mert a gazdaságpolitika tart kapcsolatot ezekkel a cégekkel, ha nem is készül ilyen összesítés - ezeknek a véleményeknek az alapján is Magyarország az első helyen áll a csatlakozó országok között.

(Az elnöki széket dr. Deutsch Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Magyarországon kemény, korrekt a versenyjog, azzal együtt, hogy a folyamatos értékeléssel javaslatok születnek a továbbfejlesztésre, és ez biztos alapot ad a Gazdasági Versenyhivatal tevékenységének. Úgy gondolom, hogy ez a hírünk, ez a megítélés a környező országokban és a világban jó, ez így van rendjén. Ha ez esetleg úgy hangzik el a cégek részéről, mint kritika, azt én úgy fogalmazom, hogy ez a mi Versenyhivatalunk munkájának a dicsérete. Szakmai elismerés, amit a Gazdasági Versenyhivatal hosszú munkával tudott kivívni, és amit meg kell becsülni; én most azokhoz csatlakozom, akik ezt a tevékenységet az Országgyűlés előtt is megbecsüléssel illetik. Ugyanakkor szeretném hangsúlyozni, nagy felelősséget is ró a hivatalra, hogy ilyen színvonalat tartson, és a régión belüli élenjáró szerepünket meg tudjuk őrizni. Ugyanis nagyon kell vigyázni arra, hogy ne essünk át a ló másik oldalára, mert nem biztos, hogy a tiltás önmagában helyes versenyszabályozó elem, és nem lenne célszerű egy olyan szituáció előállítása, ami a Versenyhivatal részéről olyan mértékű odafigyelést igényel, aminek már nem tud eleget tenni.

(13.10)

Úgy gondolom, hogy ezek a szabályozott viszonyok, amelyeknek megteremtésében és meglétében a Gazdasági Versenyhivatal jelentős szerepet játszik, azt mutatják, hogy nincs ellentmondás aközött, hogy kemény, szigorú szabályok között működik egy piac, és hogy oda milyen mértékű működő tőke áramlik be. Sőt, azt állítom, hogy az elmúlt években, akár a múlt évben, akár a jelen esztendőben Magyarországra történő igen jelentős működőtőke-beáramlás igenis a rendezett, korrekt viszonyoknak köszönhető. Véleményem szerint nem lenne elképzelhető a tőzsde ilyen szintű felfutása, hogyha nem állna mögötte a piacgazdaság, a piaci verseny korrekt működése, és ennek a működésnek jelentős, meghatározó szereplőjeként a Gazdasági Versenyhivatal.

Úgy gondolom, hogy azok a konkrét vizsgálatok, amelyek a fogyasztók érdekében történtek, hogy korrekt tájékoztatást kapjanak, hogy a verseny részeként a reklámtevékenység és az erőfölénnyel való visszaélés problémakörét milyen korrektül kezeli a Gazdasági Versenyhivatal, tapasztalataink szerint ez kezd elvezetni egy olyan automatizmushoz, amikor már nemcsak önmagában az ellenőrzés, tiltás, bírságolás fogja garantálni azt, hogy a piac a szükséges korrektséggel és a fogyasztók érdekében működik, hanem maguk a piac résztvevői, a piaci szereplők is megtapasztalják, belátják, hogy ők is akkor járnak jobban, ha ezeket a szabályokat - amelyekre precedensek vannak, példák vannak - betartják.

A kartellek felszámolásával kapcsolatban lényeges javulást ért el a Gazdasági Versenyhivatal, ugyanakkor úgy gondolom, hogy még elég hosszú út áll előttünk. Míg korábban szinte fel sem merült, vagy nem volt lehetőség a felderítésére, ma már komoly veszélyként jelenik meg minden kartelltevékenységgel kacérkodó cégvezető fejében, hogy ennek komoly következményei lehetnek, ezt nem lehet ma már Magyarországon észrevétlenül tenni, nem lehet emögé bebújva kikerülni a piaci versenyt. Ezekkel a következményekkel ugyanúgy számolni kell, és nem lehet arra hagyatkozni, hogy úgysem derül ki, nincs abban a helyzetben a Gazdasági Versenyhivatal, hogy ezeket felderítse. Igenis, nagyon sokat fejlődtünk a korábbiakhoz képest ezen a területen, és meggyőző az a szakmai felkészültség, az a személyi állomány és az a technikai felszereltség, amely a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezésére áll a kartellellenes tevékenység folytatásában.

További lehetőséget biztosít - elsősorban a jog oldaláról biztosíthat majd - az engedékenységi politika. Úgy gondolom, hogy a nemzetközi tapasztalatok alapján a jogharmonizációs problémákat meg lehet oldani, és világossá fog válni a piac nagy résztvevői számára is egy egyszerű matematikai összefüggés alapján, hogy jobban megéri, hogyha a Versenyhivatallal működik együtt, mint ha a kartellbeli tevékenységet kockáztatja.

Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy a kartellek nemcsak az árképzésnél fordulhatnak elő, hanem ennél burkoltabb, kevésbé észrevehető módon is, és ezekre a tevékenységekre is figyelmet kell fordítania a Gazdasági Versenyhivatalnak. Amikor az egyes versenytársak közösen lépnek fel egy-egy másik versenytársukkal szemben, esetleg próbálják megakadályozni egy új termék piacra jutását, akár úgy, hogy bejelentést tesznek a versenytárs ellen a hivatalnál, azt gondolom, hogy ilyenkor nemcsak azt kellene vizsgálnia a hivatalnak, hogy a bejelentett versenytárs vajon tényleg a megengedett eszközöket használta-e, hanem ahogy kidolgozásra került a kartellgyanús kódex, hasonlóan ezen a területen is célszerű lenne összeállítani egy olyan szakmai anyagot, aminek alapján elég gyorsan eldönthető, hogy valóban az új termék, tehát a megtámadott tevékenység a nem megengedett, vagy esetleg a megtámadók tevékenysége célirányos, kartellgyanús és egy külön eljárás keretében lenne érdemes a bejelentés körülményeit is megvizsgálni, nincs-e esetleg jele egy közös akciónak az új versenytárssal szemben.

Ez egy nem szokásos kartelltevékenység, de a kiszorításnak, illetve a piaci pozíció megőrzésének egy lehetősége lehet, és egy új termék piacra jutásánál, azt gondolom, nagyságrendekkel fontosabb hangsúllyal kell kezelni az ilyen bejelentéseket. A hivatalnak még az eddigieknél is körültekintőbben kell eljárnia, hiszen egy-egy új termék megjelenése az egyik legerősebb motorja a versenynek. Tehát ezek lehetnek azok a mérföldkövei a verseny működésének, amelyek új lendületet adnak akár egy-egy területnek, akár a piaci szereplők piacmegosztásának.

Visszatérve a Gazdasági Versenyhivatal működésére, az a függetlenség, amellyel a jogi alapokat messzemenően kihasználva végzi tevékenységét, jó alapot biztosít arra, hogy más független intézmények számára is példát mutasson a működésben. A magam részéről azon túl, hogy az MSZP-frakció részéről támogatjuk a 2004. évi értékes beszámoló elfogadását, szeretnék biztatást adni mind a hazai, mind a regionális együttműködés javítására, ugyanis úgy gondolom, hogy a régióban megőrzött vezető szerepünk akkor hasznosul még jobban, ha ez a tapasztalat, amit a Gazdasági Versenyhivatal tevékenysége során Magyarország elért, a környező országokban is hasznosul. Ahogy az Unió bővítésénél alapvető szempont volt, hogy a felzárkóztatás, a fejlődés kiegyenlített legyen a csatlakozó országokat is beleértve, ugyanúgy a piaci verseny működésének fejlődése a szomszédos országokban nekünk, magyaroknak is érdekünk, azzal együtt, hogy talán a régió vezető országa vagyunk ebben a tekintetben.

Mindezekkel együtt elismerésemet fejezem ki a Gazdasági Versenyhivatal munkája iránt, és javaslom, hogy a munkájuk fejlesztéséhez szükséges terveket készítsék el, mert olyan eredményeket értek el, ami érdemes a folytatásra.

Köszönöm a figyelmet.

Forrás: parlament.hu