ÉKES JÓZSEF (független): Köszönöm, elnök asszony, a szót. Az előbbi vitához a magam részéről csak annyival kívánok hozzájárulni, egyrészt Kékesi képviselőtársam elmondta, hogy az önkormányzatok esetében az egyszerűsített eljárások összegét meg kellene emelni, én úgy érzem, hogy ebben a kérdésben talán óva intenék ettől. Egyrészt az önkormányzatoknál a szolgáltatási szektor általában vagy a parkfenntartási, vagy a távhő-szolgáltatási, vagy a víz-, csatornarendszereken keresztül történő biztosítás, de ide lehet venni adott esetben az intézményi eszközök beszerzése, az étkeztetés vagy egyéb más területek kérdését.

Amikor beruházás történik, és itt talán Keller Lászlóval is vitatkoznék, számos és millió példa van ma is, a törvények és az üvegzsebtörvény megjelenése után is, én nem tudom megérteni, hogy adott esetben egy önkormányzatnál miért szükséges a meghívásos tárgyalásos úton történő pályáztatás módja, hiszen semmilyen tevékenységet nem végez vagy végeztet az önkormányzat. Nem végeztet olyan beruházást, ami alapján olyan speciális terméket vagy adott esetben szolgáltatást kapna a beruházás kapcsán, amihez a meghívásos kiírást kellene alkalmazni.

Furcsa számomra az is, hogy ha végignézzük a pályázati rendszereket, és itt talán a kormányzatnak is óriási hibája van, egy-egy államilag elérhető pályázat esetében a döntési mechanizmus, a szerződés megkötése, valamint az önkormányzat által megfogalmazott beruházás, amire a pályázatot benyújtották, annak a kezdési és a véghatáridejének a beszűkülése szorítja nagyon sok esetben az önkormányzatokat abba az irányba, hogy adott esetben meghívásos pályáztatást hajtsanak végre.

Ha végignézzük az Állami Számvevőszék elmúlt időszakban történt önkormányzati vizsgálatait, nagyon sok esetben tapasztalhatjuk… - és itt az elnök úrral is beszéltem az előbb arról, hogy van-e összefüggés a tanács és az Állami Számvevőszék megállapításaiból adódó ügyszámok növekedése között. Maga az elnök úr is elmondta, hogy nincs, hiszen az Állami Számvevőszéknek esélye és lehetősége van arra, hogy törvénysértés esetén adott esetben megfelelő szankciókat kezdeményezzen az önkormányzattal szemben. De ha a kettőt összehasonlítanánk, az ügyszámokat, az önkormányzati törvénysértések ügyszámát, valamint a tanács által megállapított, adott esetben törvénysértő megoldásokat, akkor, azt hiszem, nagyon sokan elcsodálkoznánk.

Nagyon sokan elcsodálkoznánk azon is, hogy annak ellenére, hogy meghívásos pályáztatást, vagyis tárgyalásos pályáztatást csinál az önkormányzat, ami abszolút nem indokolt, abban az esetben, ha komolyan megvizsgálnánk, hogy kik azok a vállalkozók, akik elnyerik a kiírt pályázat végrehajtási lehetőségét… - itt mondanám el Keller képviselőtársamnak, azt hiszem, az utóbbi időben erre is számos példa volt; önkormányzati képviselő vállalkozása vagy önkormányzati bizottsági kültagi képviselő vállalkozása, és ebben az utóbbi időben sajnos semmiféle vizsgálat nem történt.

Nagyon sokszor elmondtuk a parlamentben is, hogy igenis egészséges lenne és szükséges lenne egy olyan lobbitörvény megalkotása, amely az ilyen esélyeket és lehetőséget teljes egészében kizárja. Nőtt ugyan a hazai kis- és középvállalkozások száma a megnövekedett, a közel 1200 milliárd forintos 2004. évi beruházási pályázati rendszereknél, tehát közpénzek felhasználásánál, de én egy komoly vizsgálatot tennék abban az esetben is, hogy mely területen, mely vállalkozások és hány alkalommal, és ott esetleg milyen politikai és egyéb más döntések mechanizmusából adódó összefüggéseket lehet fellelni.

Ezeket lenne érdemes nagyon komolyan megvizsgálni, hogy nem ugyanazok a visszatérő vállalkozások halmozzák-e fel a vállalkozások elnyert pályázati támogatását, amelyek valamilyen úton-módon az adott politikai irányításhoz tartoznak; vagy adott esetben azért is történik meghívásos pályáztatás, mert alapvetően maga a pályázat is úgy van kiírva, hogy valakire szabottan van kiírva. Tehát ezeket kellene nagyon komolyan megvizsgálni. És az állampolgároknak - főleg az önkormányzatok területén az ott élő vállalkozóknak - vannak ebben a kérdésben aggályai.

És amikor Herényi Károly úgy fogalmazott, hogy maga a közbeszerzés kérdése sok esetben a korrupció egyik felvetése az állampolgárok részéről, akkor sajnos itt találkozik az a szemlélet, hogy számos olyan példa van napjainkban is, amikor meghatározott vállalkozásra írják ki a pályázatot, nem nyílt eljárás alapján történik a pályáztatás végeredményének kihirdetése, hanem meghívásos tárgyalásos úton. És akkor szépen azt mondja az állampolgár vagy a vállalkozó, hogy tisztelt önkormányzat, vagy tisztelt pályázatkiíró, ez már előre le volt zsírozva. Pontosan ettől szenved az ország, és pontosan ettől ismétlődnek azok a botrányok, hogy tulajdonképpen a minap is egy pályázat kiírásra került, és ott is nagyon jól tudjuk, hogy milyen feltételekkel sikerült valakinek azt a pályázatot elnyernie.

(11.10)

És hiába van az üvegzsebtörvény, amit Keller képviselőtársam is elmondott, abszolút nem hatékony. Nagyon őszintén megmondom, nem hatékony, hanem amikor az ÁSZ egy önkormányzathoz kimegy, egy közepes nagyságrendű város önkormányzatához kimegy, megállapít 170 törvénytelenséget, és ezeknek a zöme tulajdonképpen a közbeszerzési közpénzek felhasználása körüli aforizmák vagy problémák felsorolásából áll, akkor ezen nagyon komolyan el kellene gondolkodni, hogy egy olyan lobbitörvényt kell alkotni, amely teljes egészében, nem azt mondom, hogy kizárja, mert soha nem fog ilyen bekövetkezni, hiszen a fejlett, európai uniós, közösségi országokban is számos olyan botrányról hallunk, ahol tulajdonképpen a közpénzek felhasználása körüli visszaélések történnek, de én úgy érzem, hogy ezeknek a számát nagymértékben lehetne csökkenteni.

Óvatos lennék abban a kérdésben, ha az egyszerűsített eljárásoknál az összeghatárokat most hirtelen fölemelnénk. Először is tanuljuk meg az Európai Unió közbeszerzési eljárásából adódó törvények alkalmazását, és ehhez az oktatások meg egyéb más információs megjelenítése valóban a megfelelő, a pályáztatásban részt vevők felvilágosítását szolgálja, tehát hagyjunk egy kis időt arra, hogy valóban korrektül és kellőképpen tudják alkalmazni az európai uniós eljárásokat, és addig nem emelni az egyszerűsített eljárásoknál az alsó határokat, mert ezek ebben az esetben is hihetetlen mértékű visszaélésekre adnak okot és lehetőséget. Nem akarok itt önkormányzati beszerzésekről beszélni, de úgy érzem, hogy a 2 millió forint összeghatár igenis ott most jelen pillanatban a helyén van, és ha a törvényt minden területen, akár állami, kormányzati szinten is be tudnánk tartani és tartatni, és vele együtt az önkormányzatoknál is ezt megkövetelni, abban az esetben lehetne az összeghatárokat fölemelni, de úgy érzem, hogy ez a mai világban kissé veszélyes, hisz számos visszaélésre ad okot és lehetőséget, és nagyon sokan tudjuk és tapasztaljuk azt, hogy sajnos a mai világban meg is történnek ezek a visszaélések.

Szomorúnak tartom azt, amikor pártérdekekből - hiszen erre is vannak példák - és ahhoz kapcsolódó és fűződő személyek esetében történnek a döntések kapcsán pozitív elbírálások. Ezért is lenne szükség valóban egyfajta lobbitörvényre, egy olyan kemény lobbitörvényre, hogy annak a szankcionálása riassza vissza az azzal szemben visszaélőket, mint ahogy az Európai Unión belül számos esetben előfordult már, hogy a visszaélés területén sokkal súlyosabb, adott esetben magából a rendszerből történő kizárást is maga után vonja.

Én és a Nemzeti Fórum képviselőcsoportja is maximálisan támogatja és meg fogja szavazni a beszámolót, de óvatosságra intek, és ahogy az előbb is elmondtam, komolyabb vizsgálat kellene akár az Állami Számvevőszék részéről, a tanács részéről is, látni és keresni azokat az összefüggéseket, hogy valóban nőtt a kis- és középvállalkozások száma a pályáztatás során, de adott esetben egy-egy vállalkozás hányszor szerepel a pályázat elnyerésében, és annak az eljárásnak a metódusa milyen volt. Tehát azt az összefüggést keresni, hogy nyílt eljáráson történt-e az elnyerése annak a pályázatnak, vagy pedig meghívásos, tárgyalásos úton történő eljárás keretein belül nyerte el adott esetben a vállalkozás a kihirdetett pályázatot, mert ez adna érdekes képet tulajdonképpen mindannyiunk számára, és ott lehetne keresni azt, hogy valóban politikailag történt-e befolyásolás, vagy a vállalkozó számára kitalált és kiírt pályázatot nyerte el maga a vállalkozás.

Ma már a vállalkozók, és nyugodtan merem mondani, nagyon sok helyen félnek az ügyeket felszínre hozni. Egyrészt számos esetben tapasztalható, hogy ha valaki ellene szólt egy-egy pályázati rendszernek, akkor az adóhatóság sokkal sűrűbben járt a nyakára. Erre is vannak példák. Úgy érzem, hogy tiszta viszonyokat kellene kialakítani, és a tiszta viszonyokban is nagyon következetesen kellene számon kérni, beszámoltatni, ellenőrizni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), és ha törvénysértés történik, akkor sokkal szigorúbban büntetni.

Köszönöm, elnök asszony a türelmét. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu