HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Először is szeretnék elnézést kérni, hiszen az előbb estem be a terembe, de ez nem azért van, mert rendetlen ember vagyok és elkéstem, hanem azért, mert a házelnök asszony számos felhívása ellenére a plenáris ülés napján tartanak a bizottságok üléseket.

Nekem döntenem kellett, hogy reggel 9-kor két miniszter meghallgatásán veszek-e részt a gazdasági bizottságban és utána 10-kor a Számvevőszék alelnökeit jelölő bizottságban, vagy mindjárt idejövök és beesek; hát idejöttem, szerencsém volt, és ideértem. Még egyszer elnézését kérem, ez nem az önök és különösen nem az önök tevékenységének szóló momentum.

A Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a tavalyi esztendő időszakában végzett tevékenységéről szóló országgyűlési határozatról és a javaslatról tárgyalunk most. A törvényi előírásoknak megfelelően a beszámoló számot ad a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tavalyi tapasztalatokról, valamint a Közbeszerzések Tanácsa és a Közbeszerzési Döntőbizottság tevékenységéről a beszámolási időszakban.

A tavalyi esztendő különleges év volt, hiszen 2004. május 1-jén változás történt, hiszen az Országgyűlés 2003 decemberében elfogadta az új közbeszerzési törvényt, ez a 2003. évi CXXIX. törvény volt, ám főszabályként csak 2004. május 1-jén lépett hatályba, így az év első négy hónapjában még a régi közbeszerzési törvény rendelkezései érvényesültek, nem egyszerű helyzetet teremtve ezzel sem a közbeszerzési eljárásban részt vevőknek, sem magának a tanácsnak.

Az 1995-ben megalkotott első közbeszerzési törvény, a ’95. évi XL. törvény felváltásával lezárult egy korszak. Az elmúlt 9 esztendő vitathatatlan érdeme, hogy ilyen rövid idő alatt létrejött egy működőképes intézményi struktúra, az ellenőrzés többszintű rendszere és az európai közösségi jogszabályoknak megfelelő tenderezési gyakorlat.

A 2004. május 1-jén hatályba lépett új közbeszerzési törvény - eleget téve a Közösségek elvárásainak - teljes mértékben harmonizálttá tette a magyar közbeszerzési jogot. Mindez azonban sajnos nem jelenti azt, hogy ez az új törvény a jogalkotás gyöngyszeme lenne. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a törvény lényegében egy év alatt már többször módosításra szorult, e módosításokat a kormány kormánypárti képviselőkkel adatta be. Ráadásul 2003 decemberében kerültek az Európai Tanács által elfogadásra és 2004. áprilisban kihirdetésre az új közbeszerzési irányelvek, amelyekkel a tagállamok szabályozásának legkésőbb 2006. január 31-ig összhangba kell kerülniük.

A kormány a fenti jogharmonizációs kötelezettséget szeretné majd felhasználni a törvény egyéb, szükséges nagyobb módosításaira is, amelyek érdekében még 2004 végén az Igazságügyi Minisztérium a törvény által nevesített ajánlatkérőktől, például a minisztériumoktól, számos érdekképviseleti szervtől, valamint a Közbeszerzések Tanácsától jogalkalmazói javaslatokat és észrevételeket kért.

A Közbeszerzések Tanácsa a legfőbb átgondolásra szoruló kérdésként az egyszerű közbeszerzési eljárás problémáit jelölte meg. A mostani törvényi szabályozás egyik hibája, legalábbis az MDF véleménye szerint, hogy megpróbál mindent szabályozni, ennek ellenére egyes kérdések szabályozása elmarad, amit a Közbeszerzések Tanácsa értelmezéssel próbál orvosolni, sajnos nem teljes sikerrel, de ez nem a tanács hibája. A mindentmarkolási cél miatt több mint 400, pontosan 406 darab paragrafus számos kérdéssel kapcsolatban kifejezetten olyan technikai szabályokat is megfogalmaz, amelyek nem igazán törvénybe valók. Ráadásul a törvény szerkezete sem túl logikus, ezért a szabályok nehezen követhetőek, illetve nehezen értelmezhetőek.

A beszámoló ugyan védelmébe veszi az új törvényt, mert szerinte, miután a közbeszerzési rendszerünk több évtizedes késéssel alakult ki, szükség van a lépésről lépésre történő szabályozásra. Ez az érv elfogadható lenne, de igazából a szabályozás nem ezt valósította meg, a rossz nyelvek szerint a törvény csak azoknak jó, akik azt előkészítették, illetőleg hivatalból hatóságilag alkalmazzák, ugyanis rendszeresen előadásokat, tanfolyamokat tarthatnak belőle, illetőleg különböző kommentárokat, szakmai magyarázó kiadványokat készíthetnek.

A fentiek ellenére a közbeszerzési tanács is a szabályozással szemben bizonyos kritikákat azért magalapozottnak tart, melyek közül legfőbb problémaként az egyszerű közbeszerzési eljárást nevezi meg, mert szerinte sem ezek azok a beszerzések, amelyeknél szigorú előírásokra lenne szükség a korrupciós jelenségek visszaszorítása érdekében, másrészt a tanács szerint is túlzott adminisztratív megkötések a verseny és a hatékonyság ellen is hatnak.

A beszámoló szerint a PPP-konstrukcióval kapcsolatban további koncepcionális kérdésként vetődik fel, hogy a közösségi közbeszerzési jog és a közvagyonnal történő gazdálkodás követelményével összhangban miként lehetséges a hosszú távú szerződések megpályáztatása a közbeszerzési szabályok alapján. A tanács álláspontja szerint a már említett és szükséges törvénymódosítás keretében tehát meg kellene emelni az alacsony értékű beszerzések értékhatárát, most például 2 millió forint fölötti árubeszerzéseknél már közbeszerzést kell lefolytatni, rugalmasabbá kellene tenni az egyszerű eljárások szabályait, meg kellene teremteni az egyéb közbeszerzési eljárások szabályozási koherenciáját, illetőleg a költségnövelő tényezőket felül kellene vizsgálni.

Végezetül, az új törvény alkalmazásával kapcsolatban a beszámoló is rögzíti, hogy a közbeszerzési törvény még nem tudatosult megfelelő mértékben a jogalkotók gyakorlatában, amihez jóval hosszabb időre van szükség. A közbeszerzések átláthatóságával, tisztaságával és a tisztességes versenyfeltételek biztosításával szemben megfogalmazott elvárások kettős természetűek. A közösségi jog diktálta feltételek mellett meg kell találni a beszerzők korszerű és hatékony működését biztosító és egyben ellenőrizhető intézményi megoldásokat.

A jelen beszámoló az évközi csatlakozás és a jogszabályváltozás miatt kevéssé tudta elvégezni a korábbi évvel történő összehasonlítást. Ennek további oka az, hogy új eljárástípusok is kerültek bevezetésre, mint például az egyszerű eljárás, a tervpályázati eljárás, a szolgáltatási és építési koncesszió, valamint a közszolgáltatók vonatkozásában további speciális eljárások. Külön kategóriát képeznek a nemzeti értékhatárt el nem érő összegű közbeszerzésekre alkalmazandó úgynevezett egyszerű közbeszerzési eljárások, amelyek az új törvény hatálybalépése előtt még nem tartoztak a közbeszerzési törvény hatálya alá.

A 2004. év eredményei számokban: 2004-ben a közbeszerzés rekordösszegű volt, 1129,7 milliárd forint, pontosan a duplája a 2003. évinek, miközben az eljárások száma 13 százalékkal csökkent. Változatlanul a nyílt eljárások részesedése a meghatározó, az összeljárás 73,5 százaléka, míg a tárgyalásos eljárások száma a 2003. évihez képest 7 százalékkal csökkent.

Az új jogi szabályozásnak, valamint az EU-csatlakozásnak köszönhetően az volt várható, hogy a külföldi székhelyű társaságok fokozott érdeklődést mutatnak majd a közbeszerzés iránt. Ez a várakozás azonban nem valósult meg, ugyanis a külföldi székhelyű ajánlattevők az eljárások mindösszesen 2,4 százalékában lettek sikeresek, a 2003. esztendei 4,3 százalékkal szemben. A kis- és középvállalkozások által megnyert eljárások száma a korábbi évekhez hasonlóan alakult, 2004-ben az összérték 46 százalékát tették ki.

(10.50)

A tanács tapasztalata szerint a közbeszerzési eljárások költségei is jelentős mértékben emelkedtek, ami hosszabb távon a valódi verseny követelményével ellentétes hatást válthat ki, hiszen az emelkedő költségek aránytalan terhet jelenthetnek, és ezáltal a piacra lépés korlátjaként is jelentkezhetnek. A közbeszerzési eljárások jogorvoslata során 2004-ben 343 esetben került sor jogsértés megállapítására, amely majdnem a duplája az előző évinek. Ez - legalábbis a mi véleményünk szerint - nem feltétlenül jelenti azt, hogy több a nem tiszta eljárás, ugyanis az ajánlattevők részéről kapott információk szerint a helyzet nem lett rosszabb a korábbihoz képest, bár nem is lett jobb.

Általános ajánlattevői vélemény, hogy erre irányuló szándék esetén változatlanul gond nélkül kijátszhatók a törvényi szabályok. A közbeszerzési tanács véleménye szerint is a közbeszerzési törvény további szigorítása sem tudna nagyobb eredményeket elérni a probléma kezelésében; eredményre csak egy új jogalkalmazói szemlélet és a társadalmi hozzáállás megváltoztatása vezethet. A Közbeszerzések Tanácsa a közbeszerzési szabályok végrehajtásának, értelmezésének elősegítése érdekében 2004-ben hat ajánlást, számos tájékoztatót tett közzé, illetőleg közel ötszáz esetben foglalt állást. A tanács a fentieken túl rendszeresen megjelenteti a Közbeszerzési Értesítőt, ez a tanács hivatalos lapja, koordinálja és felügyeli a közbeszerzési tárgyú oktatásokat és továbbképzéseket, vezeti a hivatalos közbeszerzési tanácsadói névjegyzéket, valamint a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékét, a békéltetők névjegyzékét és az akkreditált tanúsítók listáját.

A jelentés szerint az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottsága megtárgyalta a beszámolót, azzal kapcsolatban kialakította álláspontját, és tudomásulvételre javasolja a beszámolót. A bizottság álláspontjához hasonlóan a Magyar Demokrata Fórum is támogatni fogja a határozat elfogadását, függetlenül attól, hogy a közbeszerzések terén a korrupció változatlanul jelen van, ezt viszont nem képes megakadályozni sem a közbeszerzési szabályozás, sem a Közbeszerzések Tanácsa, illetve, ha csak ez a két feltétel teljesül, ez nem lesz elég a korrupció visszaszorítására, mert ha valaki ki akarja játszani a törvényi rendelkezéseket, akkor ki tudja játszani. Az pedig már egy másik kérdés, és nem a Közbeszerzések Tanácsának feladata, hogy ezt büntetlenül tehetik-e meg, vagy pedig utólag felelősségre vonják-e őket.

Még egyszer megismétlem: a Magyar Demokrata Fórum a beszámolót és az országgyűlési határozatot elfogadásra javasolja. S hogy csatlakozzam az előttem szóló képviselő úrhoz, Répássy Róberthez: az autópálya-építések terén valóban nagyon komoly anomáliák tapasztalhatók. Napjaink egyik érdekes jelensége, épp a napokban történt, az egyik autópálya-szakasz kiírásánál egy olyan árat és vállalási feltételeket benyújtó cég tűnik győztesnek, amelyik jelentősen a képviselő úr által említett árak alatt vállalta az autópálya-szakasz megépítését. Olyan támadási sorozatnak van kitéve újságcikkeken keresztül vagy ezektől kezdve egészen más, el nem fogadható eszközök igénybevételével, ami azt jelenti, hogy az a kartellgyanú, ami e téren kialakult, nem megalapozatlan, és ami komoly gátja annak, hogy a közpénzekkel való felelős gazdálkodás valóban realitássá váljon.

Köszönjük a Közbeszerzések Tanácsának munkáját, és még egyszer mondom: elfogadásra javasoljuk a beszámolót. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu