DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk lévő törvényjavaslat második részéhez kívánok hozzászólni, és nyújtottam be módosító javaslatot: ez a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szól. Engedtessék meg, hogy aláhúzzam e tekintetben a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség gondolatmenetét a munkahelyekről, a munkahelyteremtésről és általában a munkapiacról.

Többször kifejeztük, Fidesz-megnyilatkozások alkalmával előkerült, hogy nem tekintjük a munkapiacot valami olyannak, ami merev számok által meghatározódott. A munkapiac jelentős mértékben olyan méretű, amennyire alkotó természetű, alkotóképes a gazdasági élet, tehát lehetnek a munkavállaló oldalról kezdeményezések, lehetnek a munkaadó részéről olyan kezdeményezések, amelyek munkahelyet teremtenek. Túl sok volna most itt belemenni a részletekbe és a példákba, de azt hiszem, az Országgyűlés ezt a filozófiát úgyis magáévá tette már régen. Ebben a szellemben, tisztelt Országgyűlés, kívánatos volna elhagyni azt a mondatot az előttünk lévő törvény 10. §-ának 3. pontjából, amely így szól: “Szüneteltetni kell az álláskeresési járadék folyósítását azokra a napokra, amelyeken az álláskeresési járulékban részesülő személy az alkalmi munkavállalói könyv szerint munkát végez.ö Szüneteltetni kell; ez ellen van nekem kifogásom, és azt tanácsolom az Országgyűlésnek, azt kérem, hogy ezt módosítsuk. E célból módosítást adtam be, ami néhány rövid mondat; engedtessék meg, hogy ismertessem.

Felére kell mérsékelni - ezek az új szavak -, tehát nem megszüntetni, hanem felére mérsékelni az álláskeresési járadék folyósítását azokra a napokra, és a többi, és a többi, amikor a munkanélküli személy állást talál és dolgozik. Nem megszüntetni a folyósítást, hanem a felére csökkenteni. Miért is? Azért, mert az álláskeresést ez bátorítja. Ha a munkanélküli megkapja a teljes támogatást, aztán amikor dolgozik, legyen az csak egy-két nap vagy egy hét, mert elmegy havat lapátolni, vagy elmegy gyümölcsöt szedni a szezonban, akkor ez a támogatás ne szűnjön meg teljesen, mert akkor nem jelent ösztönzést, hogy mindenképpen megpróbálja azt az állandó munkát végleges munkává alakítani. Van abban valami emberi viszony, hogy mennyire igyekszik az ideiglenes munkavállaló véglegessé lenni ott: aszerint végzi a munkáját, aszerint próbálja bizonyítani szükségességét, és aszerint a munkaadó is megítélheti ezt a személyt, vagyis kívánatos az álláskeresés bátorítása és ösztönzése. Ezt a célt nem szolgálná az álláskeresési járadék teljes szüneteltetése az ideiglenes munkavégzési napokon.

Tisztelt Országgyűlés! Itt a munkapiac rugalmasságát nézzük, és minél több ember dolgozik, annál több a nemzeti össztermék, ahogy szokták mondani, a GDP. Hogy hogyan teremtődik meg a munkaalkalom, arra sok lehetőség van. Gondoljunk csak arra, gyümölcsszezon van, hogy milyen mennyiségű gyümölcs szerte az országban nem szüretelődik le, azokat nem gyűjtik be, milyen mennyiségben rohad el a fa alatt, mert ez valahogyan nem szerveződik meg, a munkapiac nem áll össze.

(18.30)

Ha olyan ösztönzőket építünk bele a gazdasági életbe, különösen a kormányzat részéről, amelyek keresik ennek a nagyobb foglalkoztatottságnak a módjait, akkor a nemzeti jövedelem emelkedik, kevesebb a munkanélküli, kevesebb a munkanélküli-járadék, az emelkedő nemzeti jövedelem az adóbevételt növelheti, és sorolhatnám tovább a makroökonómiai pozitív következményeit.

Noha ez egy kis lépés, tisztelt Országgyűlés, kicsi lépésekből, egyből, tízből, százból vagy ezerből áll össze a teljes nemzetgazdaság.

Köszönöm a meghallgatást. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu