PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslatban lévő módosítások, mint ezt a részletes indoklás elöljáróban rögzíti, technikai jellegűek. A módosítás célja az 1994. évi LXVI. törvény esetében a munkavállalók védelmét szolgáló európai uniós joganyaggal való harmonizáció, illetve más EU-tagállamban lévő székhellyel, esetleg magyarországi fiókteleppel rendelkező, felszámolás alatti társaságokra vonatkozó szabályok egyértelműsítése volt. Az 1991. évi IV. törvény módosítását az Art. változása, illetve az alkalmi munkavállalói könyv indokolja.

A Bat. módosításához kötődően szólni kell azonban arról, hogy az eredeti törvényszöveg is, a módosítás is - (1) bekezdés - előlegről, később pontosítva kölcsönről beszél. A visszafizetés forrásaként a felszámolás alatt álló szervezet vagyona jelenik meg. A gyakorlatban nagyon sok esetben nincs forrás. A felszámolót nem feltétlenül riasztja vissza a visszafizethetetlen előleg kétszeres jegybanki alapkamat mértékű kamata; érdekeltsége ezt jóval meghaladó lehet a működés fenntartásában.

Az 1991. évi XLIX. törvény, a csődtörvény 57. § (1) bekezdésében felsorolja a kielégítések sorrendjét, illetve a részletező (2) bekezdésben nevesíti is a Munkaerő-piaci Alappal szembeni tartozást mint az elsődleges kielégítésű tartozások egyikét. Rendelkezés szükséges a kiegyenlíthetetlen bértartozásokra nyújtott előleg mint kategórián belüli tartozásba sorolásáról, illetve a visszafizethetetlen előleg - melyről már sok esetben a folyósításkor lehet tudni, hogy nem visszafizethető - összegének pótlásáról és a pótlás forrásáról a Munkaerő-piaci Alap javára.

A csődtörvény összességében megérett a felülvizsgálatra. Nem biztos, hogy az egyes társaságokat nem ismerő felszámoló bíró általi kijelölések gyakorlata jó. Ez melegágya lehet a korrupciónak, ugyanakkor a tulajdonosok, illetve a követelésekkel rendelkező állam érdekei szempontjából is aggályos.

Ismert gyakorlat, hogy a felszámolási megbízásra a felszámolásra kerülő társaságok felügyelőbizottsága hirdet pályázatot. A megbízást többé-kevésbé előre látható eredmények ismeretében lehet megadni, mely eredményekért a felszámolónak kell helytállnia. Az ilyen irányú csődtörvény-módosítás a Bat. előlegfogalmának értelmezését is segítené.

Pozitív változás, hogy az alkalmi munkavállalás nem veszélyezteti az álláskeresési járadékot, csak az alkalmi munkával töltött napoknak megfelelő hányaddal csökkenti.

A Munkaerő-piaci Alap felosztásában rendszeridegen a társadalmi párbeszédek intézményeinek működését és fejlesztését, valamint a munkaügyi tanácsok működéséhez való hozzájárulást szolgáló, meghatározatlan részarányú két hányad, még ha ezen elemek megjelenése az EU-csatlakozáshoz kötődik is.

Amennyiben állami feladatokról van szó, a fejezetnek külön címen szükséges megjelentetnie ezt pontos összeggel; amennyiben a politikai célú személyfinanszírozások vélelme felmerülhet, e felhasználási hányadok törlése szükséges, amennyiben az EU-szabályok lehetővé teszik.

A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja a benyújtott törvényjavaslatot a jelenlegi formájában - az említett hiányosságok miatt - nem tudja támogatni, tartózkodni fog a végszavazáskor.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Forrás: parlament.hu