DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Meglehetősen szokatlan a helyzet: Gusztos Péter képviselőtársammal egy olyan törvényjavaslatot van szerencsénk a tisztelt Ház elé terjeszteni, amelynek szövegét az Országgyűlés egyszer már elfogadta.

Emlékezetes, hogy ez év tavaszának végén, nyarának elején a tisztelt Ház elfogadta a felsőoktatásról szóló új törvényt, amely az 1993. évi LXXX. törvény helyébe lépett volna, és annak hatályát vesztéséről is intézkedett. Ugyanakkor a köztársaság akkori elnöke, Mádl Ferenc elnök úr az új törvény néhány rendelkezésével kapcsolatban alkotmányossági aggályokat táplált, és ennek következtében köztársasági elnöki jogával élve az Alkotmánybíróságra továbbította azt kihirdetés előtt előzetes normakontroll céljából.

Az Alkotmánybíróság mind a mai napig nem hozott döntést erről az elnöki kérdésről, kérelemről, ami ugyancsak érthető, hiszen a nyár folyamán a magyar bíróságokon, így az Alkotmánybíróságon is ítélkezési szünet van, ennek következtében tehát jelen pillanatban az 1993. évi LXXX. törvény van hatályban mint a felsőoktatásról szóló törvény.

Volt ugyanakkor a nyár elején elfogadott törvénynek egy olyan, hogy úgy mondjam, rendelkezéscsomagja, egy olyan nagy vonulata, amelyben mind a szakma, mind a politika területén konszenzus mutatkozott. Konszenzus mutatkozott a szakmában is a többciklusú képzés bevezetésének szükségességét, az úgynevezett Európai Felsőoktatási Térséghez vagy az úgynevezett bolognai folyamathoz való csatlakozást illetően, és konszenzus mutatkozott a politikai erők között is. Ez egyike azon kevés oktatáspolitikai kezdeményezésnek, amely kormányzati ciklusokon átívelő volt. Az Európai Felsőoktatási Térséghez való csatlakozásról szóló megállapodást még Pokorni Zoltán miniszter úr írta alá a jobboldali kormánykoalíció minisztereként, és a 2002-ben hivatalba lépett kormány ezt a folyamatot örökölte meg, folytatta, illetőleg csatlakozott azokhoz az európai kezdeményezésekhez, amelyek a folyamat fölgyorsítását látták szükségesnek.

Ismeretes, hogy konszenzus alakult ki abban a tekintetben is, hogy a felsőoktatásnak ez az úgynevezett angolszász vagy többciklusú képzési modellje a gyakorlatban hatékonyabbnak bizonyult, mint a kontinentális, vagy ha úgy jobban tetszik, akkor porosz modell.

(18.10)

Hatékonyabbnak bizonyult, hogy a világ egyébként meglehetősen szigorú rangsor szerint számon tartott felsőoktatási intézményeiben az első százból 83 ilyen képzési modell szerint képez. Mindenképpen úgy ítélte meg az Európai Unió is és ezen belül hazánk is - még egyszer mondom, még az előző kormány idején -, hogy az ehhez a modellhez való csatlakozás mind a versenyképes tudás, mind pedig a munkaerőpiacon való használhatóság, a diploma munkaerőpiacon való felhasználhatósága szempontjából előnyös, és ezért át kell rá térni.

Nos, tisztelt Ház, ezek a rendelkezések, amelyeket - még egyszer mondom - sem a szakma, sem a politikai erők nem vitattak a nyár elején elfogadott, de ki nem hirdetett felsőoktatási törvényben, most ott fekszenek az Alkotmánybíróság asztalán anélkül, hogy a köztársasági elnök úr beadványa az Alkotmánybírósághoz ezeknek a rendelkezéseknek akár csak egyetlen pontját is érintette volna. Ugyanakkor ezzel az a sajátságos helyzet állt elő, hogy a mai 18 évesek, 12. évfolyamot végzők, akik 2006-ban meg kívánják kezdeni a felsőoktatásban tanulmányaikat, egész egyszerűen nem tudhatják, hogy mire készülnek. Maga a Bologna-folyamat közismertté vált, a Bologna-folyamat általánosan elfogadottá vált, még sincs olyan jogszabály, amely arra kötelezné a magyar felsőoktatást, hogy az ismert és mindenki által elfogadott kivételektől eltekintve ebben a rendszerben kezdje meg a 2006-2007-es tanévet.

Nem tudható tehát, hogy amikor novemberben megjelenik a felsőoktatási tájékoztató, mely felsőoktatási intézmények fogják az új, a többciklusú képzés szerint megszervezett módon meghirdetni kurzusaikat - hiszen elvileg ma sem tiltja semmi a többciklusú képzésre való áttérést -, és melyek lesznek azok, amelyek úgy döntenek, hogy megvárják ezzel kapcsolatban az új felsőoktatási törvény kihirdetését. Ezért, ennek a jogbizonytalanságnak az elkerülése végett láttuk szükségesnek Gusztos Péter képviselőtársammal, hogy a nyár elején elfogadott, de ki nem hirdetett törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyek a többciklusú képzés bevezetése előtt tornyosuló akadályokat elhárítva… - az előbb nem mondtam egészen pontosan, hiszen vannak bizonyos jogszabályi akadályai, nem áthághatatlan, de azért vannak jogszabályi akadályai a többciklusú képzés bevezetésének - és ezt a képzési formát a megfelelő szakokon bevezetve rendelkezzék. Ez a törvényjavaslat tehát az 1993. évi LXXX., jelenleg még hatályos törvény szövetébe építené bele a Bologna-folyamat rendszerét, és rendelné el ezek alkalmazását 2006-ra annak érdekében, hogy ez a jogbizonytalanság ne álljon fenn a továbbiakban.

Felvetődhet az az aggály, hogy végső soron egy ki nem hirdetett és alkotmánybírósági kontroll alatt álló törvényt javasolunk a tisztelt Háznak újra elfogadni. Nos, megfontolva az ezzel kapcsolatos, egyébként kétségkívül jogos aggályokat, a válasz az, hogy az Alkotmánybíróság döntése után, esetleg az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően módosítva a tisztelt Ház újra szavazni fog az új felsőoktatási törvényről. Ha akkor az esetleges módosításokkal az új felsőoktatási törvényt elfogadja, akkor akár elfogadtuk addigra a most beterjesztett törvényjavaslatot, akár nem, ez a vita és ez a szavazás okafogyottá válik. Ha elfogadtuk, akkor az így kiegészített 1993. évi LXXX. törvény fogja az új törvény értelmében hatályát veszíteni, ha nem fogadjuk el addigra, akkor automatikusan megszűnik a vita a tisztelt Házban abban a pillanatban, ahogy a most módosítani javasolt 1993. évi LXXX. törvény az új felsőoktatási törvény értelmében hatályát veszti. Ebben az esetben ugyanis nem lesz olyan törvény, aminek a módosításáról a most benyújtott törvény intézkedhetne.

Úgy látjuk tehát, hogy semmiféle jogi aggály nem merülhet fel a most benyújtott törvény elfogadása útjában, ezzel szemben komoly jogbizonytalanságot hárít el, ezzel szemben világossá teszi a most 12. évfolyamot elvégzők számára, hogy mi az, amire készüljenek 2006-ban, és ezzel szemben - ezt mondom utoljára, de talán ez a legfontosabb - bevezet egy olyan képzési rendszert, amely képzési rendszer bevezetésének szükségességében, még egyszer mondom, szakmai és politikai egyetértés mutatkozik. Kérem tehát a tisztelt Házat, hogy tárgyalja meg és a fogadja el a törvényjavaslatot.

Köszönöm, hogy meghallgattak.

Forrás: parlament.hu