HARANGOZÓ GÁBOR ISTVÁN (Európai Parlament, Szocialista Képviselőcsoport): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először is köszönöm a lehetőséget, hogy a mai vitában európai parlamenti képviselőként részt vehetek. Az előttünk álló ratifikációs eljárással elértünk egy többéves tárgyalási és előkészítési folyamat végére, amely jelentős mértékben megváltoztatta Románia és Bulgária társadalompolitikai, gazdasági és kulturális arculatát. A csatlakozás távlati lehetősége serkentően hatott a változásokra, mert az országok politikai erőinek zömét a stratégiai céllá vált csatlakozási terv köré tömörítették. Ez a katalizátor hozzájárult a modernizáláshoz és a demokratizáláshoz.

A ratifikációs döntés előtt azonban fölmerül a kérdés, hogy készen áll-e Románia és Bulgária az európai uniós tagságra. A válasz - ahogy már itt többször is elhangzott - valóban az, hogy ma még talán nem, még nem mindenben. De az a meggyőződésem - és ez az eddigi bővítések tapasztalata -, hogy tagként a csatlakozás előtti hiányosságok gyorsabban fölszámolhatóak. Úgy vélem, hogy Románia sikeres csatlakozása a mi történelmi felelősségünk is, és ezért mindent meg kell tenni ennek mielőbbi megvalósulása érdekében.

Magyarország számára az Európai Unió további bővítése nem egyszerűen egy aktus, hiszen Magyarország kezdetektől fogva azon az állásponton volt, hogy a térség fejlődésének elengedhetetlen záloga a további bővítés. Éppen ezért ez a bővítési folyamat egyáltalán nem elhamarkodott, hanem teljesen időszerű, és békés megoldást hozhat a trianoni traumára a Kárpát-medencében. A ratifikáció időzítése fontos politikai üzenetet hordoz magában. Amennyiben hazánk az elsők között, egységesen ratifikálja a csatlakozási szerződést, azzal kiemeljük a román-magyar partnerség stratégiai jellegét, továbbmegyek: a ratifikációval a romániai magyar politikai szerepvállalást is elismerjük és erősítjük.

Tisztelt Képviselőtársak! Az alkotmányos kudarc után az Európai Unió egy kicsit talán magába roskadt, befelé fordult. Ahelyett, hogy ténylegesen azon dolgozna, hogyan tud új lendületet venni a bővítéssel, felelőtlen politikai erők megpróbálják belső feszültségeiket az új tagállamokra kivetíteni. A luxemburgi elnökség költségvetési javaslatának kudarca után most egyre többen a további bővítések elhalasztásával akarnak spórolni. Ezért ma a nyugat-európai tagállamokban egyre nő azoknak a száma, akik ellenzik ezt a bővítést. Sajnos, azt kell tapasztalnunk, hogy nem a felkészülést kérdőjelezik meg, hanem a további bővítést. Sokan már a tíz új tagállam felvételét is elhibázott, elsietett döntésnek tartják. A tagállamok zöme az alkotmány sorsához, a költségvetési tárgyalások alakulásához és leginkább az ezekből a témákból adódó belpolitikai hangulathoz kötik a ratifikálást.

Tisztelt Képviselőtársak! Nagyon örülök neki, hogy mi nem csatlakozunk ehhez a sorhoz, és azzal, hogy másodikként erősítjük meg a csatlakozási szerződést, egyértelmű jelét adjuk annak, hogy számunkra az Európai Unió további bővítése nem lehet kérdés. Egyáltalán nem lenne méltányos, ha egyes tagállamok belpolitikai problémái terhelnék meg a csatlakozási feltételeket teljesített tagjelöltek menetrend szerinti felvételét. Nem hiszem, hogy mindenben azt kell keresni, hogy hogyan lehet megosztani az embereket. Vannak olyan dolgok, amelyeknek nemcsak együtt kellene örülnünk, hanem büszkének kell lennünk, hogy egy kicsit mindannyian hozzájárultunk közös sikereinkhez.

Hasonló sorsfordító esemény volt hazánk, Magyarország csatlakozása az Unióhoz, ugyanilyen Bulgária és Románia, s legfőképpen Erdély csatlakozása az Európai Unióhoz, Európához. Nem hiszek benne, hogy ilyen kérdésekben az “igen, deö politikáját lehetne folytatni. Egyértelműen meg kell mutatnunk szándékunkat a csatlakozás támogatásáról, és ezzel élen kell járnunk az Unióban, hiszen csak mi, magyarok érthetjük igazán, hogy milyen nagy jelentősége van a bővítésnek. Magának a ratifikációs folyamatnak egyébként a minél gyorsabb lezárása éppen azt teszi lehetővé, hogy a vita ne a bővítés szükségességéről, hanem magáról a felkészülésről szóljon.

Régóta beszélünk arról, hogy Magyarországnak nagyrégiós vezető szerepet kellene betöltenie. Joggal tűzhetjük ki ezt a célt, hiszen szinte minden adottságunk megvan hozzá. Ehhez viszont létre kell jönnie ennek a bizonyos Kárpát-medencei nagyrégiónak. Jelenleg egyre erőteljesebb az a veszély, hogy Európában új választóvonalak alakuljanak ki. Félő, hogy a jövőben Európa nemzetei éppen hazánk határánál lesznek elválasztva. Számunkra ez még fájóbb lenne, mint bármely más tagállamnak, hiszen így egy időre nemcsak nemzetek, de magyarok határainkon innen és túl maradnának továbbra is szétszakítva. Hazánknak tehát elemi érdeke, hogy szembemenjen a további bővítést megkérdőjelezőkkel, és ezt demonstrálva az elsők között ratifikálja a csatlakozási szerződést.

Mi, európai parlamenti képviselők az Európai Parlamentben mindent megteszünk azért, hogy segítsük a jelen csatlakozási folyamatot. A román kollégák közreműködnek velünk minden fontos kérdésben. Hangsúlyoznám, hogy az újonnan csatlakozott tagállamokban és Romániában, valamint Bulgáriában is hasonló típusú gondok jelentkeztek. Az újabb bővítéssel az európai politikák terén két újabb stratégiai szövetséges lesz az Unió tagja, ezáltal több kérdésben javulhatnak érdekérvényesítési lehetőségeink is. Romániával a gazdasági és a politikai érdekeken túl a történelmi múlt is a kétoldalú kapcsolatok elmélyítését indokolja nemcsak bilaterális szinten, de az Unión belül is, mivel a két ország egymás természetes stratégiai partnere az Európai Unió közösségén belül. Szükség van arra, hogy ez a két nemzet, ez a két ország összefogjon, és együtt vezesse vissza a Kárpát-medencét Európa vérkeringésébe.

Egy viszonylag gyors felzárkózásra nagyon csekély esélyünk lenne az Európai Unión kívül. Az Európai Unió felzárkóztatási politikája azonban látványos eredményekhez vezethet. Már most fel kell készülnünk arra, hogy az integrációs együttműködésen túl a romániai és magyar regionális együttműködés valósággá válhasson. A két ország nemzeti fejlesztési tervét úgy kell összehangolni, és a nagy projekteket úgy kell koordinálni, hogy a határ mindkét oldalán a fejlődést szolgálják. Romániában a régióhatárok megfelelő kialakításával, a kulturális, oktatási és kisebbségvédelmi együttműködés további elmélyítésével jelentős lépést tehetünk meg afelé, hogy az Unión belül demokratikus viszonyok között valóra váljanak a határon túli magyarok autonómiatörekvései is. Ezért is van nagy jelentősége az első magyar-román kormányülésnek. Az esemény megrendezése már önmagában is nagyon fontos, szimbolikus üzenet, egyedülálló, illetve példaértékű esemény a térségben, amely tovább mélyítheti ezt az együttműködést.

Meggyőződésem, hogy Románia és Bulgária Európai Unióhoz történő csatlakozása igazi hozzáadott értéket hoz majd az európai integrációhoz, annak mind kulturális, mind politikai kiterjedésében, különös tekintettel a balkáni térség stabilizációjára irányuló erőfeszítésekre és az új európai szomszédságpolitikára. A bővítés folytatása nélkül az EU elveszítené pozitív befolyását szomszédságában pont akkor, amikor erre a legnagyobb szükség van, hiszen a nyugat-balkáni országok és Törökország komoly reformokon és politikai nehézségeken mennek át. Az európai jövő reménye a béke záloga a Nyugat-Balkánon. Ezt eszetlenség volna feladni éppen most, amikor politikánk kezd eredményes lenni a demokrácia, a biztonság és a jólét szempontjából. Valódi, európai esélyt kell adnunk szomszédainknak és Európának.

(16.50)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Meggyőződésem, hogy a bővítés sikertörténet, az EU stabilitást, demokráciát, jólétet hozott Kelet-Európába, továbbá fellendítette a kereskedelmet, és ezzel gazdasági hasznot hozott a régi tagállamoknak is. De mindennek az elmagyarázásán, kommunikációján javítani kell, mert hiába volt ilyen sikeres a bővítés, rengeteg mítosz és téves információ kering róla. A további bővítések sikerességében sem szabad kételkednünk, a gyors ratifikáció gesztusának ez a legfőbb üzenete a bizonytalankodó szkeptikusok számára.

Mindezek fényében kérném a tisztelt Országgyűlést, határozati javaslatának megfelelően erősítse meg a két ország csatlakozási szerződését.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu