KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A 2004. évi zárszámadásról szóló törvény mezőgazdasági és vidékfejlesztési fejezetéhez szeretnék hozzászólni. Ezen belül is kiváltképpen azokra a költségvetési tételekre térek ki, amelyeknek éven áthúzódó folyósítása miatt nagyban torzul a 2004-et követő évek költségvetése is. A zárszámadás és a költségvetés között ugyanis nagyon szoros a korreláció, legalábbis az agrárfejezet vonatkozásában. Bárminemű, fejezeten belüli költségvetési sor vizsgálatát megelőzően elég csupán a 2004. évi agrár-költségvetési előirányzatot összevetnünk a költségvetési teljesítéssel. A 338 milliárd forintos előirányzattal szemben ugyanis csupán 270 milliárd forintnyi forrásfelhasználás teljesült, összességében tehát a mezőgazdaság és vidékfejlesztés fejezeti szintű kiadási előirányzatainak teljesítése a 2004. évben 80 százalékban realizálódott. 2004-ben a tartalékolásra kötelezett és az idő előtt zárolt költségvetés következtében jelentős tételű determinációk húzódtak át a következő évre, és 2005-ben ez az előremenekülés hatványozottan folytatódik.

Ennek fényében jelenleg már nem is költségvetési zárszámadási törvényről kellene beszélnünk, sokkal inkább egy pilótajátékhoz hasonlít ez az előterjesztés. Hogy mindez nem egy elfogult ellenzéki vélemény, annak bizonyságául idézek az Állami Számvevőszék jelentéséből, amely a determinációk idősoros bemutatásával implicite ugyanerre a megállapításra jut. Idézem: “Összességében a 2004. évi előirányzatot a nemzeti támogatással együtt közel 82 milliárd forint korábbi években vállalt kötelezettség terhelte. A determináció 2005-re tovább nőtt. A 113,4 milliárd forint módosított előirányzat terhére 2005. április 30-áig 103,9 milliárd forint kifizetést teljesítettek, mely 91,7 százalékos teljesítésnek felel meg. Az április 30-áig teljesített kifizetés egyben determinációt is jelent a 2005. évi előirányzat terhére, mivel a kifizetés alapjául szolgáló kötelezettség az előző vagy az azt megelőző évben keletkezett.ö

Ugye, ezek után nem túlzó a hólabda- vagy akár a pilótajáték-effektus emlegetése, amikor, mint hallottuk, április 30-áig az éves előirányzat 91,7 százalékban felhasználásra került az előző évek determinált jogcímei nyomán. Vagyis a 2004-ben zárolással megkurtított, idő előtt leállított agrár-költségvetési év ellehetetlenítette az idei, 2005-ös évet is. Olyannyira, hogy, ismét az ÁSZ-jelentésből idézek: “A top-up 2005. évi összegének folyó évben kifizethető részéhez az előirányzat nem biztosít fedezetet. A 2005. évi top-up kifizetéseket 2005 decemberében már lehetne fizetni, de az FVM pénzügyi helyzete a 2005. április 30-ai állása szerint ezt nem teszi lehetővé.

(20.20)

Ennek hátránya az MVH feladatainak a következő év első negyedévére történő torlódásában is megmutatkozik, továbbá abban is, hogy a gazdák a pénzükhöz később jutnak hozzá.ö

Pedig hogyan is fogadkozott beiktatásakor az új agrárminiszter? “Az nem történhet meg még egyszer, hogy a környező országokban folyó évben mindenütt kifizetésre kerülnek a támogatások, csak egyedül Magyarországon nem.ö Ma már látjuk, az idei évi költségvetés ugyanúgy nem tartalmaz forrást a folyó évi 30 százalékos nemzeti kiegészítő támogatásra, mint ahogy hosszas viták és miniszteri szintű állítások ellenére kiderült, a 2004. évi költségvetésbe sem került forrásbeállítás ezen a jogcímen.

A 2004. évi zárszámadási törvény tárgyalása kapcsán emlékeznünk kell a 2004. évi költségvetés tárgyalásakor tett kormányígéretekre: nemcsak a 30 százalékos nemzeti kiegészítő támogatás 2004. évi kifizetését garantálta a kormány, de még az EU-s területalapú támogatásnak a kifizetésével kapcsolatban is azt ígérte, hogy a december 1-jétől kezdődő kifizetés november 1-jére való előrehozatalát engedélyezteti Brüsszellel. Ma már tudjuk, a 2005. április 30-ai végső kifizetési dátumból sem lett volna semmi, ha a gazdák hetekig, hóban-fagyban nem demonstrálnak jogaikért.

A 2004. évi zárszámadás elfogadásától datálódóan törvényi tanúsága lesz a fent elmondottak hitelességét illetően, különös tekintettel a kormányzat költségvetési előremenekülésére, a jelen kötelezettségek jövőbeni kitolására és ezáltal a jövőt felélő, parazita kormányzati magatartásra. Törvényi bizonyságot tartalmaz ez a törvény-előterjesztés arra vonatkozóan is, hogy Magyarországon abszolút indifferens jelentősége van a költségvetési előirányzat forrásösszegének, hiszen egy 80 százalékos fejezeti teljesítés után az előirányzott abszolút számoknak ettől kezdve csupán a kormányzati PR szintjén van jelentősége, de semmiképpen sem szakmai és államháztartási szinten. Sőt, a 2004. évi agrár-költségvetési fejezet tudatos propagandisztikus tételeket is tartalmazott, amelyekre kifizetés végül is alig-alig vagy egyáltalán nem történt, gondoljunk csak az “Igyál tejet!ö címet viselő, végül is csupán publicisztikai szinten, a sajtóban megvalósult programra, hiszen a 2004. évi költségvetésbe beállított forrásnak csupán a 12 százaléka került kifizetésre.

Még ennél is tragikusabban alakult a földtulajdonosok által már évek óta kérelmezett, az osztatlan közös tulajdon megszüntetését szolgáló költségvetési forrás sorsa, amely forrásbeállítás 40 százaléka először elvonásra került, majd a fennmaradó forrásösszegből a rendelet szerint benyújtott kérelmek ezreinek ellenére egy fillér sem került felhasználásra. Mégis ennek a végül is nullaszázalékos teljesítésnek is komoly sikerpropagandisztikus publicitása volt.

A 2004. évi költségvetést lezáró törvénytervezet egy nagyon súlyos szakmai, módszertani, költségvetési hiányosságra mutat rá, amelyről a tervezet tárgyalása kapcsán beszélnünk kell. Az Országgyűlés az 50/2003-as országgyűlési határozatban kellő időben felkérte a kormányt, hogy a költségvetési törvényjavaslatban biztosítson fedezetet a közvetlen EU-s agrártámogatások 30 százalékos nemzeti kiegészítésére. Mint tudjuk, az országgyűlési határozat ellenére 2004-ben ez nem történt meg, a bizottsági ülésen az előterjesztők egyikének szájából de facto el is hangzott ennek beismerése: “Tulajdonképpen ennek a tartalmában nem volt benne a top-up, mert a 2004. évi top-up kifizetése a 2005. évi előirányzat terhére történt.ö

Éppen az évről évre lezajló hitviták elkerülése végett mindenki kérte, hogy a 30 százalékos nemzeti kiegészítő támogatás külön törvényi soron kerüljön megtervezésre, ugyanis az egyéb kiegészítő támogatások közötti szerepeltetés nehezíti a mindenkori tisztánlátást. Nem értelmezhető másképpen, mint a költségvetési áttekinthetőség és tisztánlátás tudatos akadályoztatásának, hogy az ÁSZ által is kifejezetten megkövetelt, külön törvényi soron való szerepeltetése a jogcímnek nem történt meg.

Idézem az Állami Számvevőszék képviselőjének a bizottsági ülésen ezzel kapcsolatban mondott szavait: “A 2005. évre is azt javasoltuk, hogy változzon, de a fejezet nem értett vele egyet, sőt úgy tudom, még a 2006. évre vonatkozóan sem ért egyet. A 2006. év tervezése, előkészítése most folyik, és nem kérte a címrendváltozást a Pénzügyminisztériumtól, tehát 2006-ra is a folyó kiadásokba és jövedelemtámogatásokba kívánja beletenni.ö

Valami miatt ennek a költségvetési homálynak a fenntartásában ezek szerint az FVM érdekelt. De akkor hogyan teljesül az Állami Számvevőszéknek a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez intézett intézkedési javaslata? Idézem az intézkedési javaslat 2/a pontját: “Intézkedjen a 2006. évi költségvetés tervezése során, hogy a top-up önállóan, egy törvényi soron jelenjen meg.ö És ez is olyan írott malaszt maradt, mint a korábbi felszólítások? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Sajnos az időm letelt, még lett volna mit mondanom. Köszönöm szépen, elnök úr.

Forrás: parlament.hu