KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Most a 11. és a 12. számon benyújtott módosító javaslatomhoz szeretnék hozzászólni.

A törvényjavaslat 15. §-a az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 28. § (4) bekezdését érinti. A 11. számú módosító javaslat ezt a bekezdést pontosítja. Ez a bekezdés így szól. “Bejelentés hiányában, de az (1) bekezdésben foglaltak alapul vételével is átvezeti a körzeti földhivatal azt a változást, amelyről ellenőrzése során vagy hivatalból tudomást szerez. A hivatalból indult eljárás költsége külön jogszabályban meghatározottak szerint azt terheli, aki az adatváltozás bejelentését elmulasztotta, kivéve, ha az adatváltozás hatósági döntésen alapul, amelyről a hatóságnak a földhivatalt is értesíteni kellett. A meg nem fizetett költség adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.ö

A módosító javaslatom az átvezetéshez az érintett tulajdonos megfelelő értesítését is feltételül szabja. A tulajdonosnak mindenképpen tudnia kellene egy ilyen átvezetésről. Fura lenne, ha csak akkor értesülne erről a dologról, ha megjelenne az adóhatóság, miután behajtandó köztartozása keletkezett. A tulajdonost azért is érdemes lenne értesíteni, mert így lehetősége nyílna az esetleges félreértések tisztázására is. Például szőlőültetvény újratelepítésekor a tulajdonos egy-két évig nem ültetvényként hasznosítja a területet. Ilyenkor a körzeti földhivatal az ellenőrzése során szántónak minősítheti ezt a területet. A tulajdonosnak a jelenlegi törvényjavaslat értelmében még csak lehetősége sincs arra, hogy tisztázza a helyzetét, ő továbbra is ültetvényként szeretné hasznosítani a tulajdonát. A tulajdonos értesítése a változásról szerintem mindenképpen indokolt.

A törvényjavaslat 16. § (2) bekezdésében az ingatlan-nyilvántartásról szóló ’97. évi CXLI. törvény 32. § (2) bekezdésének f) pontját érinti, a 12. számú módosító javaslat pedig ennek az f) pontját módosítja. A (2) bekezdés szerint a belföldön kiállított magánokirat a bejegyzés alapjául csak akkor szolgálhat, ha kitűnik belőle a keltezés helye és ideje, továbbá az a)-g) pontokban felsorolt feltételek teljesülnek. A módosító javaslatban szereplő f) pont így szól: “A több lapból álló okirat esetén a szerződő felek, a készítő és az ellenjegyző, illetőleg a tanúsító személyek kézjegyét minden lapon tartalmazza. A szerződő felek kézjegyét az okirat lapjainak nem kell tartalmaznia, ha az okirat lapjait a szerződő felek által az erre meghatalmazott kézjegyével látta el.ö Az esetleges visszaélések elkerülése érdekében, mivel egy lap esetenként kétoldalas is lehet, szükségesnek látom, hogy az aláírás kétoldalas lapok esetén minden oldalon szerepeljen. Egy könyv tartalomjegyzéke sem szorítkozik csupán páros vagy páratlan oldalakra.

Az utóbbi időkben is találkozhattunk a sajtóban olyan okirattal, amely nem minden oldalon tartalmazott aláírást, ki tudja, hogy ilyen esetben az hitelesnek mondható-e vagy sem. A jelenlegi törvényjavaslat szerint igen, de a módosító javaslat ezt a hitelességet megkérdőjelezi.

Az elmondottak alapján kérem képviselőtársaimat, hogy a 11. és a 12. számú módosító javaslatomat támogassák.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu