DR. CSEPELI GYÖRGY informatikai és hírközlési minisztériumi államtitkár: (Mikrofonját nem tűzi fel, hanem a kezében tartva kezdi meg hozzászólását.) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem kenyerem ez a siratófalműfaj. Egy évről szeretnék beszélni. Egy év bizonyos területeken nem sok idő: ha az ember elmegy egy ólba, a disznó pontosan úgy néz ki, mint ahogy kinézett egy-két-három-négy évvel ezelőtt, és feltehetően jövőre is ugyanúgy fog röfögni; esetleg több támogatást kap.

Ha megnézik ezt a mobiltelefont és megnézik ezt (Két mobiltelefont mutat fel.), egy év van a kettő között, és még nem merítettem ki a változást. Olyan területről beszélünk, ahol egy év rettenetesen sokat jelent. 2004 végén került a harmadik generációs mobiltelefon-tender kiírásra, amely forradalmasítani fogja az amúgy is forradalmi helyzetben lévő hír- és távközlést.

Nem volt rossz üzlet egyébként a költségvetésnek sem: összesen 65 milliárd forint fog az államkasszába kerülni, ebből 16,5 milliárd már bekerült. Itt egy olyan globális, szélessávú internetalapú adatforgalmi eszközről van szó, amelyet ha valaki a kezében tart - persze kézbe kell venni -, akkor voltaképp benne van a világban: egyszerre tud telefonálni, egyszerre tud videót közvetíteni, videót nézni, bankkártyát használni. Benne lehet a világban úgy, hogy tulajdonképpen fizikai valóját nem veszti el. Ez egy nagyon fontos esemény volt, még ha erről nem is beszélünk. (A terembiztos-szolgálat munkatársa egy mikrofoncsipeszt helyez az államtitkár asztalára.)

A másik, ugyancsak egy év. Ha egy évvel ezelőtt elmentek a Millenáris Parkba, ott találtak egy lepusztult csarnokot, találtak kiüresedett mennyezetet, találtak átfagyott padozatot. Most, ha decemberben elmennek, ott fogják találni a Jövő Házát, amely egy olyan múzeum, amely várhatóan soha nem fog elkészülni. Azért nem fog elkészülni, mert azok a technológiai újdonságok fognak bekerülni, amelyek - mint a harmadik generációs mobiltender kapcsán próbáltam érzékeltetni - lehetővé teszik azt, hogy ablak nyíljon a világban azok között, akik ezt használják.

(12.20)

Természetesen föl lehet vetni, hogy egy ilyen jövő múzeumára miért van szükség, miért nem inkább a múltba révedünk, miért nem inkább pazaroljuk a forrásainkat. Azért van erre szükség, mert Európa csak akkor maradhat Európa a szónak igazi értelmében, ha nem marad le, ha komolyan veszi Tony Blair intését, és a világ ténylegesen legfejlettebb régiójává fog válni, nemcsak szóban, hanem a valóságban is, ott fogja találni a helyét Kína és az Egyesült Államok mellett.

Magyarország talán kis pont, de az informatikában nincs kis és nagy pont. Az informatikában csak kreativitás van, innováció van, erő van és akarat. (Lengyel Zoltán: És kakaó!) A kakaó is, pontosan, abban az esetben, ha érintésvédelem ellen biztosító munkaállomások a gyermekek számára. Pontosan azokon a településeken, amelyeket egy siratófal kapcsán hallgattunk, azokon a településeken, ahol 300-400 fő él, ahol a nyilvános telefon az egyetlen összeköttetés a világgal, ott a kakaóbiztos számítógép igenis élet, igenis a szocializáció, igenis a jövő. Menjenek el a képviselő urak, és nézzék meg, ha már a gyerekeiket nem viszik, mert Mont Clairben meg egyéb jobb egyetemeken iskoláztatják.

A Jövő Háza tehát egy olyan tér lesz, amely egyszerre lesz élménytér, egyszerre lesz kiállítás, egyszerre lesz szórakoztatóközpont, egyszerre lesz kutatóhely, és ami nagyon fontos, a Jövő Háza tengelye lesz azoknak a tartalomfejlesztési törekvéseknek a bemutatásának, amelyek lényege - akár Nemzeti Digitális Adattárról beszélünk, akár a Nemzeti Audiovizuális Archívumról beszélünk -, hogy a magyar nemzet kiszabaduljon abból a fajta megszorításból, abból a fajta börtönből, amelyet a legnagyobbak mindig is szóvá tettek, pontosan azért, mert magyarul nagyon kevesen tudnak. Mi meg nagyon kevesen vagyunk, akik nem magyarul tudunk beszélni, ennek következtében egyetlenegy eszköz van, hogy kommunikáljunk: a digitális világ, a mozgókép, illetve mindazon eszközök, amelyek ki tudnak bennünket szabadítani ebből a béklyóból. A Nemzeti Digitális Adattár és a másik, a NAVA alkalmas eszköz lesz arra, hogy az audiovizuális örökségünket, az adatörökségünket, a szövegörökségünket rátegyük az internetre, és ennek következtében nemcsak a határokon belül, a határokon túl is hozzáférhetővé váljanak ezek a tudásanyagok. Háromszázharminc… (A terembiztos hordozható mikrofont helyez az államtitkár elé.) Mi történt?

Forrás: parlament.hu