KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. A luxusadó bevezetésének filozófiája viszonylag egyszerű. Alkotmányos elv az arányos közteherviselés, ez megvalósul jövedelem-, megvalósul fogyasztásarányosan. Jelen pillanatban itt az ideje, itt a lehetőség arra, hogy vagyonarányosan is megjelenjen.

Természetesen a vagyon mint olyan számbavétele rendkívül bonyolult, úgyhogy az adójavaslat most a jól megfogható, viszonylag egyszerűen kezelhető, köznyilvános adatokból kinyerhető ingatlanvagyonra fordít figyelmet, ez lesz az adó tárgya. Ilyen értelemben tud megvalósulni ez a vagyonarányos közteherviselés.

Ellentétben a legutóbb hallott bizottsági észrevétellel, azt gondolom, egyben igazságos is ez az adónem. Azt gondolom, hogy pillanatnyilag elég magasra van helyezve a léc azzal, hogy csak a 100 millió forint feletti ingatlanok esetére terjed ki. Ez a 100 millió forintos érték azt jelenti, hogy a 3186 önkormányzatból mintegy száz válik érintetté, 10-20 ezer ingatlant fog ez érinteni, mintegy 30 ezer embert, 30 ezer tulajdonost vagy vagyoni értékű jog birtokosát fogja érinteni a törvényjavaslat.

Már korábban említettem, hogy az önkormányzat bevétele 1 és 3 milliárd között fog alakulni. Úgy gondolom, a kompenzálás miatt ez az első évben úgy tűnik, közelebb fog az 1 milliárdhoz alakulni, de természetesen az értékek, az önbevallások és a helyi rendeletek alakítása során ezen némileg tudnak változtatni és alakítani. A kettős adóztatás elkerülése úgyszintén igazságos, hiszen már nem kíván olyan ingatlanokat további adóval terhelni, amelyek építményadót, a magánszemélyek kommunális adóját vagy idegenforgalmi adót viselnek, de természetesen ilyen adókat nemcsak a magánszemélyek tulajdonában lévő, tehát luxusadót fizető ingatlanok viselnek, hanem más, a különféle vállalkozások, vállalatok tulajdonában lévő ingatlanok is fizetnek, tehát az önkormányzatok bevételét értelemszerűen növelni fogja ez az adóforma.

Azt is gondolom, hogy igazságos abban a tekintetben is, hogy egy szakmailag elfogadott, jól alátámasztott, az ingatlanforgalmi értékbecslési eljárásoknak, elveknek megfelelő metódust emel be a törvénybe, hogy hogyan kell a mellékletekben foglalt értékhatárok között és az ott meghatározott faktorok, szorzók segítségével az ingatlan forgalmi értékét kialakítani. Ebben rugalmas is, hogy ezt az önkormányzat rendeletében a típusra és a különféle értékövezetekre még pontosíthatja is, korrekt értékek foglaltatnak benne. Azt gondolom, ezekkel minden önkormányzat tud dolgozni a tól-ig határok esetében, illetve az üdülők esetén konkrét értékhatárok vannak megállapítva.

Természetesen a jövőre nézve változik, változhat, akár abszolút értelemben, akár relatíve is ennek az értékhatára, hiszen amennyiben nem nyúlunk hozzá a törvényjavaslathoz, akkor a jövőre várható csekély infláció ezt ugyan majd némileg ledolgozza, hiszen az ingatlanok értékemelkedése be fog következni, ezért a klasszikus ingatlanadó, az ingatlanérték-növekedési adó, ilyenformán tehát ez a 100 millió forint, ha nem nyúlunk ehhez az értékhez, egyre több és több ingatlan bekerülését jelenti a rendszerbe.

(18.10)

Az önkormányzati adóhatóság kijelölése szintén igazságos formában történik meg, általában településenként csak egy önkormányzat, egy adóhatóság van. Ilyen szempontból a főváros kivételes, speciális megoldást kell hogy nyerjen, itt a főváros maga került kijelölésre mint adóhatóság. Éppen ezért azt gondolom, a megvalósítás is takarékos, hiszen nem kell új adóhatóságokat létrehozni, nem kell új eljárásokat kidolgozni, a bevallások és az adókivetés a már ismert és szokásos építményadó-eljárás keretében vagy ahhoz hasonló formában történhet meg.

Az MSZP-frakció és magam is ennek megfelelően támogatom. Nem mondom közvélemény-kutatásnak, de a találkozásaim ezzel kapcsolatban mind alátámasztják, hogy általában az emberek is egyetértenek az új adónem bevezetésével, a vagyonarányos közteherviselés megteremtésével.

Elnök úr, köszönöm a szót. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu