DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány a nyáron meghirdette, és ahogy ígérte, ősszel beterjesztette azt az ötéves adóreformprogramot, amely minden eddiginél nagyobb adócsökkentést eredményez, s amely jelentős mértékben átrendezi a közel két évtizede alapjaiban változatlan adórendszert.

Ennek egyik eleméről a Ház három héttel ezelőtt már döntést hozott. Akkori döntésével az általános forgalmi adó felső kulcsát 25 százalékról 20 százalékos mértékre csökkentette január 1-jei hatálybalépéssel, két termék kivételével. A két termék - a benzin és a gázolaj - adócsökkentését október 1-jétől léptette hatályba az Országgyűlés, és mint ahogy láttuk a hét végén, ennek az adócsökkentésnek az eredményeképpen 11 forint körüli összeggel csökkent is e két termék fogyasztói ára a benzinkutaknál Magyarországon.

Az ötéves adócsökkentési program mintegy 1000 milliárd forintos adócsökkentést tartalmaz. Ez a bruttó hazai termék közel 5 százalékának felel meg. A program végrehajtásával az adócentralizáció a jelenlegi 38 százalékról 2010-ben 35 százalék alattira csökken a GDP arányában. Megjegyezném, hogy az előző kormányzati periódusban a centralizáció mértéke meghaladta a 39 százalékot, 2002 óta kezdett el csökkenni ez a mérték, és 38 százalék körüli értékre csökken ebben az évben.

A korábbi négy évben a centralizációt tekintve érdemi adócsökkentés nem volt. Itt utalnék a tegnapi, a Házban folyt vitának néhány téves vagy rosszul értelmezett számszerű értékére. A tény ez, amiről én most beszélek. A jelenlegi kormánykoalíció kezdte el tehát csökkenteni érdemben az adókat, és ezt kívánjuk folytatni ennek az ötéves programnak a keretében is.

Ilyen mértékű centralizációcsökkenés eddig még korábban Magyarországon nem következett be. Ezzel Magyarország nemzetközi összehasonításban is jelentősen előrelép, állja az adóversenyt, amely kialakulóban van itt a térségünkben.

Tisztelt Képviselők! Az önök előtt lévő törvénytervezetek nemcsak a jövő évre kívánnak rendelkezni. A cél az, hogy a következő négy évre is meghatározzuk az adójogszabályokat. Erre eddig nem volt példa Magyarországon, bár a gazdasági élet szereplői mindig is kezdeményezték, szerették volna elérni ezt. Ez a kiszámíthatóságot szolgálja, a tervezhetőséget és egyben a stabilitást is.

A kormány a program kimunkálásakor arra törekedett, hogy méltányosabbá váljon a közteherviselés, hogy fehéredjen a gazdaság, hogy javuljon a versenyképesség, és hogy bővüljön a foglalkoztatottság. Úgy gondolom, ezek a célok erőteljesen érvényesülnek a benyújtott, tervezett változtatásokban.

Tisztelt Ház! Három törvényjavaslat van önök előtt. Az egyik tartalmazza a jelenlegi adórendszer jövőre és a következő évekre megcélzott átalakításának elemeit. A másik kettő olyan új elem, amely a kormány véleménye szerint fontos, hogy beépüljön a rendszerbe. Ilyen az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról szóló törvényjavaslat, amely a művészek, újságírók, szellemi szabadfoglalkozásúak számára kínál új közteher-viselési formát, hogy ebben a körben is rendezetté váljanak a ma nem teljesen rendezett viszonyok.

A harmadik javaslat a luxusadóról szól, amely a nagy értékű lakóingatlanok tulajdonosait érinti. Vegyük sorjában a javasolt változtatásokat! Jövőre tovább folytatódik a személyi jövedelemadó számottevő átalakítása, az adócsökkentés. A legfontosabb változások a következő évre javasolva: 2 százalékponttal, 38 százalékról 36 százalékra mérséklődik a felső adókulcs. Az alsó adókulcs 18 százalék marad, de a határ, ameddig ez érvényesül, emelkedik, mégpedig 1,5 millióról 1 millió 550 ezer forintos éves jövedelemszintig.

Adómentes marad a minimálbér. Hogy ez így is legyen, azt javasoljuk, hogy jövőre évi 684 ezer forintról 756 ezer forintra, több mint 10 százalékkal emelkedjen az a jövedelemszint, amely után nem kell adót fizetni. Hogyan érintik ezek a változások az adófizetőket? Az átlagos adóterhelés valamennyi jövedelemszintnél csökken. Az átlagkeresetnél várható a legnagyobb csökkenés. Az átlagkereset terhelése 3,5 százalékponttal mérséklődik. Az átlagkeresettel rendelkező alkalmazott 2006-ban havi 3500 forinttal többet vihet haza, miután az ez évi adócsökkentés mintegy havi 5000 forint többlethez juttatta már a 2005. évben havonta.

Ez a reform nem csak idén és jövőre ígér tehercsökkenést. A törvényjavaslat a 2007-2010 közötti időszakra is rögzíti az összevont adóalapba tartozó jövedelmek után fizetendő adó mértékét. Az adótábla továbbra is két kulcsot tartalmaz - 18 és 36 százalék -, de évről évre nő az alsó sáv határa: 2007-ben 1,7 millió forintra, 2008-ban 1,9 millió forintra, 2009-ben 2,3 millió forintra, 2010-ben 3 millió forintra a javaslat szerint. Ezek a változtatások összességében 2006-tól 2010-ig több mint 350 milliárd forinttal csökkentik a költségvetés bevételét, és ennyivel többet hagynak az adófizetőknél, az adófizető magyar állampolgároknál.

Az igazságosság jegyében átalakul a kedvezmények rendszere is. Míg korábban a családi adókedvezményt csak azok a családok tudták igénybe venni, amelyek megfelelő jövedelemmel rendelkeztek, most olyan rendszer alakul ki, amely ezt az igazságtalanságot megszünteti. A családi adókedvezmény beépül a családi pótlék rendszerébe, amely így jelentős mértékben növekszik. Az egy- és kétgyermekes családoknál megszűnik a családi adókedvezmény, a három- és többgyermekes családok adókedvezménye korlátozott mértékben továbbra is megmarad.

Az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári adókedvezmény a pénztárnál vezetett egyéni számlán történő jóváírássá alakul át. Nem változik a fogyatékkal élők személyi adókedvezménye. Változatlan marad a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint a magánszemély saját magán-nyugdíjpénztári tagdíja kiegészítésének kedvezménye, továbbá a lakáshitel-törlesztés kedvezménye.

Tisztelt Országgyűlés! A személyi jövedelemadó-rendszer igazságosságának erősítése érdekében a munkáltató által adható egyes adómentes béren kívüli juttatások meghatározott értékhatárig lehetnek adómentesek. Ennek megfelelően indokolt, hogy a munkáltató által adható adómentes béren kívüli juttatásokra értékbeli korlátozás érvényesüljön a jövőben.

(9.10)

Az értékhatár a munkavállaló bérének 15 százaléka. A keretet növeli a házastárs és a kiskorú gyermek, mégpedig a bér további 10-10 százalékával, legfeljebb fejenként évi 72 ezer forinttal. A keret nagysága összesen az évi 500 ezer forintot nem haladhatja meg. Ez a korlátozás nem vonatkozik valamennyi adómentes béren kívüli juttatásra. Amire nem vonatkozik, ezek közé tartozik a hideg- és melegétkeztetési utalvány, a helyközi munkába járás költségtérítése, a lakáscélú munkáltatói támogatás, a munkáltató által nyújtott lakáscélú hitel kamatkedvezménye, a tanfolyam jellegű képzés, a továbbképzés, a kockázati életbiztosítás, a balesetbiztosítás.

Tisztelt Képviselők! A kormány kedvezően fogadta a hazai tőzsde szakembereinek javaslatait arról, hogy mit kellene tenni a piac fellendítése érdekében. Ebből egy tőzsdei csomag keretében számos bekerült a törvénymódosítási javaslatok közé is. A kormány a száz lépés programjában már meghirdette, hogy 2007. január 1-jétől 10 százalék lesz a magánszemélyek kamatból származó, illetve tőzsdei árfolyamnyereség formájában szerzett jövedelmének adómértéke. Ez az adó csak a kamatból és a tőzsdei árfolyamnyereségből származó jövedelem együttes összegének 50 ezer forintot meghaladó részét érinti. A tőzsdei szakemberek javasolták, és elfogadtuk, hogy 2007. január 1-jétől a hazai, illetve az Európai Unió bármely tagállamában működő, szabályozott piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapír osztalékát 10 százalékos adó terhelje.

2010. január 1-jétől a külön adózó jövedelmek adómértéke 25 százalékról 18 százalékra csökken. Ezzel egyidejűleg a kamatból és a tőzsdei árfolyamnyereségből származó jövedelem adómértéke 10 százalékról 18 százalékra változik.

Ugyancsak elfogadta a kormány a nyugdíj-előtakarékossági számla bevezetését. Olyan számla jön létre, amely egyéni befektetési döntéseken alapul, hosszú távú előtakarékoskodást tesz lehetővé. Ebben a rendszerben a magánszemély befektetéseit és azok hozamát, valamint az esetleges állami támogatást elkülönített, valamely pénzügyi szolgáltató által vezetett számlán helyezik el. A nyugdíj-előtakarékossági számlát az adórendszer támogatja. A támogatás a számlára befizetett összeg 30 százaléka, legfeljebb 100 ezer forint lehet, itt is biztosítva az életkorhoz kapcsolódó további 30 ezer forintos kedvezmény lehetőségét azzal, hogy erre a magánszemély adójának kell fedezetet nyújtania. A támogatás összegét a befektetési számlán írják jóvá. A nyugdíj-előtakarékossági számlán elhelyezett befektetési eszközök kamata és a befektetési eszközökkel végzett ügyleteken elért nyereség 2007-től adómentes.

Tisztelt Ház! A személyi jövedelemadózáson túl változásokat javaslunk az adórendszer más elemeinél is. A társaságiadó-kulcs 16 százalék, nemzetközi összehasonlításban is igen alacsony Magyarországon. Nem látjuk indokoltnak további csökkentését, ugyanakkor fontos, hogy a kisvállalkozásokat a jövőben fokozottabb mértékben támogassuk az adórendszer révén is. Számukra született az a javaslat, hogy 2006-ban 5 millió forint adóalapig 10 százalékra csökkenjen a társaságiadó-kulcs, illetőleg egyéni vállalkozók esetében a vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke. Ez csak azoknak a cégeknek járható út, amelyek más adókedvezményt nem vesznek igénybe, legalább egy főt foglalkoztatnak, és a munkavállalók átlagos állományi létszáma után legalább az éves minimálbér kétszeresére számított tb-járulékot megfizetik. A létszámba az egyéni vállalkozó önmagát is beszámíthatja.

2006-tól a vállalkozások terhét mérsékli, hogy a külföldi telephelyen végzett tevékenységükből származó, külföldön adózott adóalapjukkal csökkenthetik a helyi iparűzési adó alapját. 2008-tól alapvetően megváltozik az iparűzési adózás. A jelenlegi rendszer megszűnik, helyébe új lép, amely biztosítja továbbra is az önkormányzatok számára a forrásokat, de kedvezőbb a gazdálkodók számára. Addig is mérséklődik az iparűzésiadó-teher. Ez úgy történik, hogy a jelenlegi 50 százalék helyett 2006-tól az iparűzési adó 100 százaléka lesz levonható a társasági adó alapjából.

Azoknak a tárgyi eszközöknek az értékhatára, amelyek egy összegben számolhatók el, 50 ezer forintról 100 ezer forintra emelkedik. Ugyancsak a bővülő kedvezmények közé tartozik, hogy a tanulói szerződés alapján folytatott gyakorlati képzésre tekintettel az adóév első napján érvényes minimálbér 20 százaléka helyett a minimálbér 24 százalékával csökkenthető a társaságiadó-alap, illetőleg az egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő bevétele. A reprezentáció éves kerete 10 millió forintról 25 millió forintra emelkedik oly módon, hogy továbbra is korlát az adóévre elszámolt éves összes bevétel 0,5 százaléka. Új javaslat a művészeti értéket képviselő kortárs művészet közvetett támogatása. A kortárs képzőművészeti, iparművészeti alkotások vásárlói a beszerzési értéket öt év alatt levonhatják az adóalapból.

Tisztelt Képviselők! A kormány ötéves adóreformjának egy eleméről a közelmúltban sürgősséggel, meglehetősen nagy támogatottsággal már döntött a parlament. Ez pedig a 25 százalékos normál áfakulcs csökkentése 20 százalékra. Október 1-jétől a járműtulajdonosok százezrei tapasztalhatták az áfacsökkentés kedvező hatását, hiszen az üzemanyagok ára a korábbi hatályba léptetés eredményeképpen 10-12 forint közötti mértékkel csökkenhetett literenként. A kormány, látva a gyorsan emelkedő nemzetközi olajárakat, így reagált. Ezt megtette még akkor is, ha az Európai Unió illetékesei nem igazán értenek egyet a dráguló nyersolaj miatti kormányzati adócsökkentési lépésekkel.

A többi termék esetében január 1-jétől csökken 25 százalékról 20 százalékra az áfakulcs, és mintegy 4 százalékos ármérséklés várható e termékkörben. Hogy ez be is következzen, arra odafigyel a kormány. Ez a törekvés az üzemanyagok esetében sikeresnek bizonyult, várható, hogy a többi termék esetében, látva a jelentős piaci versenyt, szintén így lesz. Az áfacsökkentés igazi nyertesei a fogyasztók lesznek, nem pedig a piaci élet más szereplői. A lakosság fogyasztását kitevő termékek mintegy felét érinti a jelentős áfamérséklés. Ugyanakkor nem lesz olcsóbb terveink szerint a cigaretta, az alkohol és a gépkocsi, mert az általános forgalmi adó csökkenését ezeknél a termékeknél a jövedéki, illetve a regisztrációs adó emelése ellentételezi.

A közügyekkel kapcsolatos információhoz jutás megkönnyítése érdekében bővül az 5 százalékos áfakulcs alá tartozó termékkör. Ide kerülnek a napilapok, illetve az előfizetéses újságok, folyóiratok. Az önkormányzatokat, az állami intézményeket és sok más adózót kedvezően érinti, hogy a kormány javaslata alapján jövőre megszűnik az áfa-visszaigénylésnél az arányosítási kötelezettség. A változás a kedvező levonási hányad megteremtésén túl az arányosítással járó jelentős adminisztrációs többlettől is mentesíti az adózókat.

A hulladékkereskedelemben be kívánjuk vezetni az úgynevezett fordított adózást. Ennek értelmében nem az értékesítő, hanem a felvásárló köteles az adót megfizetni. A fordított adózás bevezetése több tagállamban is alkalmazott módszer a hulladékkereskedelemben az áfacsalások visszaszorítására. A felvásárló a beszerzés után fizetendő adót levonásba helyezheti, amennyiben a levonási jog gyakorlásának feltételeit teljesíti.

Az áfakulcs 25 százalékról 20 százalékra történő mérséklése miatt a regisztrációs adó hatálya alá tartozó járművek esetében a kieső áfabevételeket a regisztrációsadó-tételek növekedése ellentételezi.

Tisztelt Képviselők! A jövedéki adó esetében a szabályozás elsősorban az áfakulcsok változásával összefüggésben módosul. A boron kívül az összes jövedéki italnál - szesz, sör, köztes alkoholtermékek, pezsgő -, valamint a dohánygyártmányoknál kompenzálni kívánjuk az áfacsökkentést. Nem változik viszont az ásványolajok, üzemanyagok jövedékiadó-mértéke. Ezek a mértékek 2002, vagyis a jelenlegi koalíció kormányzásának kezdete óta változatlanok. Mint ismeretes, az előző kormány minden évben emelte a jövedéki adót mind a benzin, mind pedig a gázolaj esetében. (Tállai András: Nem igaz.) A legutolsó adóemelésről még a Fidesz-kormány döntött, amelyet a gázolaj esetében a jelenlegi koalíció nem hagyott teljes egészében érvényesülni. (Tállai András: Nem igaz. Ez nem igaz, miniszter úr!) Ez akkor is így van, ha Tállai András a “nem igazö kifejezéseket használja. Úgy látszik, az igazsággal nehéz szembesülnie.

A szőlőbor esetében az áfakulcscsökkenés mellett a jelenlegi 8 forint/literes jövedéki adó nulla forint/literre változik, amely a szőlőbor piaci pozícióját kívánja javítani. A nulla forint literenkénti jövedékiadó-kulccsal összefüggésben egyszerűsödnek a szőlőbortermelőkre, forgalmazókra vonatkozó egyes jövedéki szabályok is. A dohánygyártmányoknál emelkedik a jövedéki adó; a cigarettáknál részben azért, mert szükség van az áfakulcscsökkenés ellentételezésére, részben pedig az uniós minimumszint közelítése miatt.

(9.20)

Ez utóbbi érdekében 7,5 százalékos adótartalom-növekedésnek megfelelő adóemelésre kerül sor. A finomra vágott dohányok esetében a jövedékiadó-emelés igazodik a cigarettákéhoz; a pipadohányok jövedéki adója az áfakompenzáláson felül 4 százalékponttal nő.

Kedvezően változik a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszaigénylés lehetősége, az a jövőben a belterületi termőföldekre is kiterjed.

Tisztelt Országgyűlés! Az ötéves adóreform egyik alapvető eleme, hogy 2008-ban megszűnik az iparűzési adó. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az önkormányzatok bevételeiben emiatt lyuk keletkezhet. A kieső önkormányzati bevételek pótlásáról 2006. december 31-éig megalkotandó külön törvény fog rendelkezni.

Az adóhatóság a jövőben csak akkor teszi közzé a kiemelkedően nagy adórövidítést elkövető adózók adatait, ha az adózó az adóhiányt megállapító határozatban előírt összeget a határozatban megállapított határidőben, illetőleg az adóhatóság külön felhívására nem fizette meg. A gyakorlatban számos esetben előfordul, hogy a tényállás alapos felderítéséhez valamely külföldi adóhatóság megkeresése válik szükségessé, de a válasz az ellenőrzési határidő leteltéig nem érkezik meg, ezért elkerülhetetlen a többszöri határidő-módosítás, hogy az adóhatóság lefolytathassa az ellenőrzést. A módosítás kimondja, hogy a külföldi adóhatóság megkeresésének időtartama a megkereséssel érintett adó-, illetőleg költségvetési támogatás tekintetében az ellenőrzés határidejébe nem számít bele. Egyértelművé válik, hogy ha az adózó iratai csak idegen nyelven állnak rendelkezésre, az adóhatóság az ellenőrzéshez megkövetelheti, amennyiben a tényállás tisztázása másként nem lehetséges, a szükséges adatok fordításának rendelkezésre bocsátását is.

Tisztelt Országgyűlés! Az ötéves adóreform nemcsak adócsökkentést ígér, hanem igazságosabb közteherviselést is. Jövőre az egészségügyi kiadások finanszírozásából azok a jövedelmek is kiveszik részüket, amelyek eddig nem viseltek ilyen terhet. Mindazon járulékköteles jövedelmek után is meg kell majd fizetni a 4 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulékot, amelyek jelenleg mentesek e kötelezettség alól, idetartozik a mellékfoglalkozás, a másodállás díjazása, a tisztségviselői tiszteletdíj. Az így befizetett díjak pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra, például táppénzre jogosítanak.

Az élőmunka-terhelés csökkentése érdekében több év alatt folyamatosan csökkennek a munkáltatók járulékterhei: 2006 novemberében megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás, ami a foglalkoztatás növekedését is elősegítheti Magyarországon; 2007-ben 3 százalékponttal csökken a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási járulék mértéke.

A 3 százalékpontos csökkentés a Nyugdíj-biztosítási Alapnál 1 százalékpontot, az Egészségbiztosítási Alapnál pedig 2 százalékpontot jelent, így a jelenleg 11 százalékos munkáltatói egészségbiztosítási járulék 9 százalék, a 18 százalékos munkáltatói nyugdíj-biztosítási járulék pedig 17 százalék lesz. Ezek a mértékek tovább csökkennek 2009-től: a 26 százalékos munkáltatói társadalombiztosítási járulék további 2 százalékponttal lesz kisebb, a munkáltatói egészségbiztosítási járulék 8 százalékra, a munkáltatói nyugdíj-biztosítási járulék pedig 16 százalékra mérséklődik ezt követően.

Tisztelt Képviselők! Szintén a reform új, lényeges eleme, ami már a jövő évet érinti, hogy létrejön a nemzeti kockázatközösség. Ez nem más, mint hogy a központi költségvetés mindenki után, aki saját jövedelemmel nem rendelkezik, de igénybe veszi az egészségügyi szolgáltatást, a kiadásokat kifizeti. Technikailag ez úgy bonyolódik, hogy a központi költségvetés 11 százalékot fizet be a nyugdíjasok nyugdíja, a kismamák járandósága után az Egészségbiztosítási Alapba. A fogva tartottak, a hajléktalanok, a mezőgazdasági őstermelők, az eltartott, jövedelemmel nem rendelkező családtagok esetében a mindenkori minimálbér a fizetési kötelezettség alapja.

Januártól kiépül az egyéni járulék-nyilvántartási rendszer, ez képes lesz kiszűrni a járulékot nem fizetőket. A kockázatközösség létrehozásával annyiban nem változik a helyzet, hogy ha a tb-alapok deficitesek, akkor a központi költségvetés a hiányt továbbra is fedezi. Így azonban a pénzügyi folyamatok jobban nyomon követhetők, és a folyamatos finanszírozás révén nem várható az Egészségbiztosítási Alapnál - mint ahogy ez az idén is megtörténik - több mint százmilliárd forintos hiány. Az alap jövő évi hiánya, ahogyan az a napokban ismertté vált a benyújtott költségvetésben, mintegy 30 milliárd forint lesz.

Tisztelt Országgyűlés! Mint ahogy a bevezetőben már szóltam róla, a kormány javaslatot tesz két új adó bevezetésére is. Az egyik az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás, vagy ahogy az már eddig is közismertté vált, az ekho. Célunk az, hogy választási lehetőséget biztosítsunk a művészeknek, az újságíróknak, a szellemi szabadfoglalkozásúaknak, és egyben támogassuk olyan alkotmányos alapjogok érvényesülését, amelyek a művészeti alkotómunka önrendelkezésével, a sajtó szabadságával kapcsolatosak.

Az ekho nem önálló jogviszony; olyan adó- és járulékátalány, amely százalékos mértékben terheli a jövedelmeket, egy összegben fizetendő. Ki is ekhózhat? A törvény meghatározza azokat a tevékenységeket, mégpedig FEOR-szám alapján, amelyeknél az ekho mint átalányfizetési kötelezettség szóba jöhet, azaz választható. Aki ilyen tevékenységeket végez, az választhatja az ekhót, ha egyébként munkaviszonyban van vagy vállalkozási, megbízási szerződés alapján dolgozik.

A másik feltétel, hogy egy meghatározott jövedelemszintig az általános szabályok szerint történjen a közteher-viselési kötelezettség teljesítése. Ez a jövedelemszint alapvetően az éves minimálbér, ezen felül lehet az ekho kedvezőbb szabályait alkalmazni, mégpedig 25 millió forintos éves bevételi határig. Ha a magánszemély általános szabályok szerint adózó jövedelme kisebb, mint az éves minimálbér, akkor ennek megfelelően a 25 millió forintnak arányosan kisebb részéig alkalmazható az ekho.

A magánszemély az ekhózó jövedelemből 15 százalékos, a kifizető pedig 20 százalékos adót és járulékot fizet. A foglalkoztatói 20 százalékból 11 százalék az egészségbiztosítási és 9 százalék a nyugdíj-biztosítási járulék. A biztosított 15 százaléka 11 százalékos személyi jövedelemadót és 4 százalékos nyugdíjjárulékot tartalmaz. Ha valaki nyugdíjas vagy egyéb jövedelme esetében már elérte a járulékfizetés felső határát, az utóbbi 4 százalékos nyugdíjjárulékot nem kell kifizetnie.

Aki ekhózik, vagyis közterhet teljesít, az szolgáltatásra is jogosult értelemszerűen, mégpedig egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíj-biztosítási ellátásra. Az átlagosnál alacsonyabb járulékfizetési kötelezettségből adódóan az ekhós jövedelmet nem veszik figyelembe a táppénz kiszámításánál és a munkanélküli-ellátás megállapításánál sem, és a nyugdíj kiszámításánál is csak az adóalap 50 százalékát veszik figyelembe.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselők! A luxusadó javaslata is a parlament elé került beterjesztésre. Egy baloldali, liberális elveket képviselő kormány esetében természetes, javasolja, hogy az átlaghoz képest jóval jobb körülmények között élők nagyobb mértékben járuljanak hozzá a társadalmi közös feladatok ellátásának költségeihez. Feltételezhető, hogy a százmillió forintnál értékesebb ingatlanok tulajdonosai ebbe a körbe tartoznak, s így tőlük több várható el.

A luxusadó nem más, mint a nagy értékű lakóingatlanok adója. Az adó alanya pedig a lakóingatlan magánszemély tulajdonosa. Ha az ingatlannak több tulajdonosa van, akkor az adót a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában viselik. A százmillió forint forgalmi érték feletti ingatlanok után a százmillió forint feletti rész fél százalékának megfelelő összegű éves adót kell fizetni. Nem helyi adóról van szó, hanem helyi típusú adóról, alkalmazása az önkormányzatok számára kötelező, az abból származó bevétel a helyi közösséget illeti meg.

Tisztelt Országgyűlés! Az adóztatás értékalapon történik, ehhez a törvényjavaslat rögzíti az értékelés módszertanát. Egyedi értékelésre tehát nincs szükség, annak költsége nem merül fel. A törvényjavaslat mellékletében megyénként és településtípusonként szerepelnek az egyes lakóingatlan-fajtákra vonatkozó forgalmiérték-határok. A törvényjavaslat másik melléklete pedig rendelkezik az egyes ingatlanoknál figyelembe vehető, értéket befolyásoló fizikai jellemzőkről, a falazat milyenségéről, a komfortfokozatról, az épület koráról, az úgynevezett korrekciós tényezőkről.

Az értékeléshez szükséges, hogy a települési önkormányzat rendeletet alkosson, ebben meg kell határoznia a településen az adott lakóingatlan-fajta egy négyzetméterre irányadó forgalmi értékét. Ha a településen kialakult ingatlan-értékviszonyok azt indokolják, akkor az önkormányzat területén ingatlanfajtánként nem egy értéket kell meghatározni, hanem értékövezeteket is ki kell jelölni, ehhez a helyi ingatlanhivatalok megfelelő adatbázissal rendelkeznek.

(9.30)

A tulajdonosoknak a lakóingatlan alapterületéről, fontosabb fizikai, műszaki jellemzőiről bevallást kell benyújtaniuk 2006. április 30-ig. Az adóhatóság a bevallásban szereplő alapterület és az önkormányzati rendelet szerint irányadó négyzetméterenkénti forgalmi érték, valamint a korrekciós tényezők szorzataként kiszámítja az adó alapját és az adó összegét. Ezt követően az adóhatóság határozatban közli a fizetendő adót az adóalannyal, melyet két részletben kell megfizetni.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány javaslata előrelátó, átgondolt, eleget tesz azoknak az igényeknek, amelyeket a piaci szereplők, a vállalkozók és a lakosság megfogalmazott úgy, hogy közben tekintettel van a költségvetés helyzetére és jövőbeni alakulására is. Úgy kívánja megreformálni a jelenlegi rendszert, hogy nem eredményez nagy megrázkódtatást az érintetteknek, időt biztosít a felkészüléshez, az alkalmazkodáshoz, az átálláshoz.

Kérem, tanulmányozzák alaposan a benyújtott javaslatot, és remélem, az Országgyűlés támogató szavazatával elfogadja azt még november 15-ét megelőzően.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu