ÉKES JÓZSEF (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Öröm volt látni, hogy Keller László mosolyra tudott fakadni a parlamentben. E mögött a mosoly mögött talán az is rejlik, hogy ő maga sem hitt abban, amit a vezérszónoki mondandójában elmondott.

Államtitkár Úr! Ma beszéltünk az adómódosításokról is. Bennem fölmerül egy kérdés: ha maga az eva kérdése is az Európai Unión belül mint egyfajta vizsgálandó kérdés fölmerült, akkor hogy fognak az Európai Unión belül megbirkózni ezzel a kérdéskörrel? Ahogy Herényi Károly és több képviselőtársam is elmondta, maga ez a törvény diszkriminatív.

Először is tisztáznunk kellene azt, hogy mit jelent Magyarországon ma a kényszervállalkozás, miért van kényszervállalkozás, miért van színlelt szerződés. Tehát ha ezt tudjuk tisztázni, és valóban a kormány a parlamenti pártokkal közösen egyszer időt szentelve neki megvizsgálja, akkor rá fog döbbenni arra, hogy a kényszervállalkozásokat és a színlelt szerződéseket a jelenlegi magyar adórendszerben az adó- és járulékterhek nagyságrendje teszi szükségessé. Ebből adódik a kényszervállalkozás.

Ha ma Magyarországon valóban szeretnénk ebben a kérdésben lépni, akkor igenis radikálisabb adó- és járulékcsökkentésre lenne szükség, ezáltal növelnénk a vállalkozások biztonságát, nem kényszerülnének a feketegazdaság egyes ágaihoz nyúlni. Ha konkrétan megvizsgálnánk, hogy ma Magyarországon a feketegazdaság tevékenysége körülbelül mekkora veszteséget okoz évente a magyar költségvetésnek, ez ezermilliárdos nagyságrendre lenne tehető. Ha ezt majd egyszer az államtitkár úrral, ha kívánja, mélységesen megvizsgálnánk, ön is rádöbbenne arra, hogy mit jelent.

Ha valóban az adórendeleteinkkel, adótörvényeinkkel radikálisabb, kiszámíthatóbb adó- és járulékcsökkentést hajtanánk végre, akkor maga a vállalkozói rendszer is tisztulna. Mert a kényszervállalkozások helyzetét az szüli, hogy az a gazdálkodó cég vagy az a vállalkozás nem kíván magas adókat és járulékterheket fizetni, ezért lepasszolja - hozzál létre egy kényszervállalkozást, hozzál létre egy bt.-t -, hogy a terheket tulajdonképpen átrakja annak a vállára, aki adott esetben abban az időszakban azt a tevékenységet végzi. Ezt jelenti maga a kényszervállalkozás, és ezt jelenti maga a színlelt szerződés is.

De miért is hiányos? Hiszen elhangzott, hogy 30 ezer, elhangzott Balsai István képviselőtársamtól, hogy 100 ezer, Herényi Károlytól, hogy 300 ezer. Tehát ettől válik diszkriminatívvá maga az egész törvény, mert kihagy belőle olyan szereplőket, akik hasonlóképpen kényszervállalkozók, hasonlóképpen színlelt szerződések alapján kell hogy a tevékenységüket végezzék, és ettől diszkriminatív. Csak egy példát szeretnék önnek mondani, államtitkár úr - és az előbb ezt már itt mondtam a padsorok között is -: mi van a biztosítótársaságok üzletkötőivel? Mert azok is színlelt szerződés alapján végzik a tevékenységüket, hisz kényszervállalkozóként kell naponta tulajdonképpen, fogalmazzunk úgy, az állam javára is a biztosítások megkötéséből egyfajta életvédelmi és garanciális tevékenységet végezniük. Mi van azokkal a taxisokkal, ahol egy Főtaxi-vállalat létrehoz négy vállalkozót, odaadja a kocsikat, ez a négy vállalkozó megköti a szerződést a taxisofőrökkel majdhogynem minimálbérért, és mellette rákényszeríti a taxisofőröket, hogy egy másik szerződéssel, egy színlelt szerződéssel még béreljék a kocsit is?

Tehát az emberben ilyenkor fölmerül a kérdés, hogy ha az összes ilyen kedvezményt már egyszer nagyon komolyan a kormány, lehet úgy mondani, a mindenkori kormány végigszámolná, hogy évente milyen érdekeket próbálnak kiszolgálni különböző kedvezményekkel, ha ezeknek az összegét összeszámolnánk, hozzáadnánk a feketegazdaság által okozott károkat, amelyek évente a magyar piacon megjelennek, és ehhez hozzászámolnánk azt az egészségügyi kiadást, ami a feketegazdaságból, csempészetből és egyéb más negatív hatásokból az állampolgárok szervezetét éri - hamis élelmiszerek, meg lehetne sorolni tovább -, ha ezeket összeraknánk, akkor állítom, hogy a kormány is, a pénzügyminiszter is és mindenki rádöbbenne arra, hogy valóban Magyarországon egy radikálisabb adó- és járulékcsökkentést lehetne végrehajtani. Ezáltal kifehéredne maga a gazdaság, nem kellene extra ilyen módon kényszervállalkozásokat és színlelt szerződéseket támogatni, hanem valóban nagyjából mindent a helyére lehetne tenni, és azt lehet mondani, a vállalkozóknál jelentkezne egy biztonság, a vállalkozók tudnának beruházni, nem adott esetben azon gondolkodni, hogy hogyan kell színlelt szerződéseket és kényszervállalkozásokat teremtetni a saját vállalkozásukból adódóan, hanem tisztességes jövedelmet tudnának biztosítani a foglalkoztatottjaik számára.

Ugyanez vonatkozik a művészekre, szerkesztőkre, újságírókra. Tessék nekem megmondani, mi lesz a külföldi tulajdonú megyei lapok vagy adott esetben hetilapok, napilapok szerkesztőivel, és mi lesz az újságkihordókkal, a szállítókkal, ők hova fognak tartozni?! Tehát számos olyan kérdés merül föl, amiben az ember tényleg nem tud tisztán látni.

Azért is örültem, hogy Keller László mosolygott, mert szerintem őbenne is, a mondataiban, amikor fölolvasta a hozzászólását, ezek a kérdések ugyanúgy fölmerültek. Úgy érzem, képviselőtársaim, hogy önökben is ott a túloldalon, államtitkár úrban is ugyanezek a kérdések fölmerültek. Egyszer érdemes lenne valóban megvizsgálni az összes ilyen, adótámogatási könnyítésekből adódó költségvetési kiesést, valamint a feketegazdaságból és egyéb más tevékenységből keletkező hiányokat; ha tényleg leülnénk, és ezeket összeraknánk, akkor állítom, hogy egy valóságos, radikálisabb, biztonságot sugalló adó- és járulékcsökkentést lehetne ebben az országban végrehajtani. Ebben, ha ezt meg tudnánk lépni, akkor a hazai vállalkozások is mindannyian partnerek lennének, és hosszú távon tudnának tervezni. Mert azzal, hogy évente hozunk be valami új formációt a rendszerbe, tulajdonképpen magukat az adóhatóságokat is meg fogjuk keverni, hisz valahol keveredik az eva és az ekho; mert keveredik, el lett mondva, hogy ha itt nem, akkor ott, tehát keveredés van belőle.

(17.30)

És ami nagyon nagy keveredés, amire odafigyeltem, amikor Keller László is beszélt, hogy a jövő évtől fogva, ha ez bevezetésre kerül, akkor a kis- és középvállalkozások az iparűzési adójukból is leírhatják. De hogy fogalmaz a terv? Ha az iparűzési adó a jövő évtől fogva amúgy is leírható az árbevételből, akkor szeretném feltenni a kérdést: ha a kis- és középvállalkozás amúgy is leírhatja az árbevételéből az iparűzési adót, és ha még… (Gőgös Zoltán jelzésére.) Felét, de 2007-től a 100 százalékát, hiszen addigra meg kellene szüntetni, tehát adott esetben leírhatja. Itt jön megint a kettős kérdés, hogy most ugyan a felét, az utána való évben majd az egészet, de időközben meg is kell szüntetni az iparűzési adót. Tehát ki kell találni valami más formációt helyette. Akkor még ezt is extra leírhatja, ha ilyen foglalkoztatott, vagy ilyen színlelt szerződést köt valakivel?

Ezek a kérdések az emberben felmerülnek, és tényleg mosolyra fakasztanak. Nem véletlen, hogy Keller László is mosolygott ezen a dolgon, mert szerintem ezt ő sem tudta másképp elviselni.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu