TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én írásban is jelentkeztem, nem tudom, hogy az érvényben van-e még, én az alapján szeretném elmondani a rövid véleményemet.

Igen, egy érdekes vita után vagyunk, tehát a frakciónk valóban a vitát választotta, és arra törekedtünk, hogy inkább egy folyamatot, egy tendenciát mutassunk be az adó- és járuléktörvények kapcsán, amit a Medgyessy-Gyurcsány-kormány elért ebben a három és fél éves kormányzati ciklusban.

Ennek az adótörvénynek, adó- és járuléktörvénynek azért van nagy jelentősége, mert valószínűleg ez a kormány nem nyújt be több adótörvényt a parlament elé, tehát ez egy kvázi lezáró törvénye a ciklusnak. Azt is mondhatnánk, hogy amit eddig nem ért el a kormányzat az adóügyek terén, itt a lehetőség, még egy törvényjavaslat, ami 2006-tól lép érvénybe, lehet korrigálni, módosítani vagy a kitűzött célokat még ezzel elérni.

Bevallom őszintén, hogy megdöbbentett engem személy szerint szakmai értelemben az, hogy egy kormány ötéves adóreformnak mondott csomagot hoz 2005 szeptemberében a Ház elé.

(18.50)

Megdöbbentett azért, mert az eddigi próbálkozásokból, amelyek év elején történtek még Draskovics pénzügyminisztersége alatt, de már Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt arra vonatkozóan, hogy egy adóreform-bizottság tegyen le egy javaslatot, amit a társadalom majd széles körben megtárgyal, ebből bizony nem lett semmi. Ezenkívül az is érezhető volt, hogy a koalíción belül is vannak nézeteltérések adóügyekben.

Ezért lepett meg, hogy mi lehet abban a javaslatban, ami öt évre szól. Nézzük szakmai értelemben! Szakmai értelemben csalódott vagyok. Azért vagyok csalódott, mert úgy gondolom, hogy ha valaki öt évet át szeretne fogni adótörvényekkel, akkor át kell tekinteni az egész rendszert, az összes adónemet; nemcsak a mértékeket, és nemcsak azt mondani, hogy na, emberek, akkor lesz csökkentés, hanem az adórendszert önmagában. Ezért aztán véleményem szerint ez a beterjesztett javaslat nagyon-nagyon hiányos.

Egy-két megjegyzés. Mi van a munkaadói és munkavállalói járulékkal? Nem létezik, hogy ezen a következő öt évben nem kell változtatni! Teljesen más már, ez még hajdanán volt kitalálva; mint ahogy Katona Béla képviselő úr mondta az előző adónemről, hogy amikor az adórendszer fölállt, akkor ez még nem volt kérdés. Úgy gondolom, hogy ha koncepcióban gondolkodunk, akkor a munkaadói, munkavállalói járulékok kérdésével foglalkozni kell.

Vagy mi van az általános forgalmi adó rendszerével? Jó, 25 százalékról 20-ra, megszavaztuk együtt közösen, nagyszerű, nem mi vagyunk most már az Európai Unióban a legmagasabb normál kulcsot használó ország - na de hát még van másik két kulcs! A 20 százalékkal mi lesz a következő öt évben a javaslat szerint? Mert nincs benne ilyen előterjesztés. Akkor a 15 százalék is marad, a 20 százalék is meg az 5 százalék is? Azt akarja üzenni a szocialista-szabad demokrata többség, hogy a következő öt évben így maradnak az áfakulcsok? Mert ez nagyon-nagyon rossz, ez nagyon-nagyon nem helyes, hiszen ezeket a következő években bizony még tovább szükséges csökkenteni. Sőt mi több, nyilván az Európai Unió irányelveit figyelembe véve, változtatni is szükséges.

Vagy egyáltalán mi van a béreket terhelő járulékokkal? Minden marad ebben a formában? Egyszerűen csak azt mondjuk, hogy ekkor meg ekkor ennyi százalékkal csökkentünk, és haladunk tovább? Szerintem ez összetettebb kérdés. Ennyit magáról az adórendszerről - folytathatnám példálózva az adókkal.

(Az elnöki széket dr. Deutsch Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A másik szakmai kérdés az, hogy 2010-ig van az adótörvény megtervezve, költségvetés meg csak egyéves van előttünk. Hogyan bátorkodik ma valaki - most szakmailag nézzük tényleg, ne politikailag - előre megmondani azt, különösen az euró bevezetése kapcsán előre eltervezni azt, hogy milyen adócsökkentéseket és hogyan szeretne? Hát bele van ez ültetve egy gazdaságpolitikába?

Tényleg, mi van a végre nem hajtott konvergenciaprogrammal? Összhangban lesz a konvergenciaprogram majd ezekkel a benyújtott adóreform- vagy adócsökkentési javaslatokkal? Ha az euró bevezetésének 2010-es dátuma változni fog, akkor egészen biztos, hogy egy teljesen új költségvetési, de azt is mondhatjuk, hogy gazdaságpolitikát kell az országban majd folytatni. Ez azzal összhangban van? Ez a törvényjavaslat akkor készült, amikor még nem volt arról szó, hogy itt a költségvetési hiány kapcsán gondok lesznek, hogy át kell gondolni; akkor még mindenki azt mondta, hogy a konvergenciaprogram végrehajtható. Aztán jött a mennykű, és azt mondta, hogy a költségvetési hiány változtatása miatt - most ne menjünk abba bele, hogy ki miért és hogyan - alapvető célokon kell változtatni az országban. Ez összhangban van azzal? Csak az euró bevezetésének elhalasztása - előbbre hozásról most nem beszélek, mert gondolom, hogy az nem téma - alapvetően változtatni fog a koncepción.

Mikor lehetne beszélni egy ilyen ötéves törvénycsomagról? Nem véletlen egyébként, hogy a közvélemény sem veszi komolyan, és ha megnézzük az elemzőket, ők sem foglalkoznak szakmai értelemben komolyan azzal, hogy itt most ötéves adótörvénycsomag van; egyszerűen nem veszik komolyan. Jó, a média leírja, ami a törvényjavaslatban benne van, de komoly elemzést nem nagyon hallottunk. Annyit hallunk az érdekvédelmi szervezetektől, hogy örülnek, hogy majd 2007-től talán elkezdődik valami, de kicseng a szavaikból, hogy ők sem bíznak abban, hogy ezt valaki komolyan gondolja. A politikai berendezkedés szerint négyévente választások vannak, és négyévente a mindenkori többség alkotja meg a törvényeket, törvényjavaslatokat. Azt gondolom, hogy lehet egy országban öt évre előre adótörvényt elkészíteni: egy olyan országban, amely ország biztos alapokon nyugszik a gazdaságát tekintve, egy olyan országban, ahol alapvetően társadalmi konszenzusok vannak nemcsak a kormány és az ellenzék között, hanem a munkaadók, a munkavállalók és a befektetők között alapvetően, és ehhez nyilván kapcsolódik egy politikai konszenzus. Úgy gondolom, lehet igenis öt évre adótörvényt csinálni, mint ahogy lehet költségvetést csinálni az Európai Unióban is; mondjuk, ez most egy kicsit éppen megakadt a viták során, de reméljük, azért meglesz. Tehát egy céltudatos, jó gazdaságpolitikát folytató országban, ahol négyévente a kormányok ugyan változnak, de a célok maradnak, és alapelvekben megegyezés van, ott lehet. Magyarországon nincs ilyen helyzet, úgy gondolom. Hogy miért nincs, ezt most hagyjuk.

Nézzük meg, akkor mi indokolhatja azt, hogy a kormány mégis egy ilyen adótörvény-javaslattal állt elő. Komolyan mondom, próbáltam szakmailag is értékelni. Ha ez az adótörvénycsomag 2003. január 1-jén idekerül a parlament elé - vagy nem ez, bármilyen -, és azt mondja, hogy öt évre szól, annak van valamiféle hitele, mert 2002. májusban egy kormány átveszi a kormányzást, és van ideje előkészíteni azt év végére, hogy mit szeretne. Itt megjegyzem, hogy erre sem volt több idő, szerintem erre is egy-két hónap volt, mert nyáron valakinek bepattant, hogy gyerekek, kampány is jön, csináljunk ötéves adóreform-törvényjavaslatot. Tehát 2002-ben erre több idő lett volna. Úgy vélem, ez így teljesen hiteltelen nemcsak a közvéleményben, hanem a gazdaság szereplői között is.

Azért is hiteltelen, mert - csak nézzük meg ezt az évet! - ebben az évben a kormány több adótörvény-javaslatot terjesztett az Országgyűlés elé; ebben az évben szavazta meg a kormányzó többség az adóköteles természetbeni juttatás társadalombiztosítási járulékkal való megadóztatását, ebben az évben hozta be a borravalóra vonatkozó javaslatát, tehát év közben. Akkor hogyan lehet annak hinni, amikor maga az a kormány, amelyik egymás után teszi le az adótörvény-javaslatait - pénzügyi tárgyú törvényt is tárgyaltunk -, ugyanakkor pedig előáll két hónap múlva azzal, hogy na, most öt évre előre? Hiteltelen. Komolyan mondom, szakmailag is hiteltelen.

Én beszéltem emberekkel, voltam lakossági fórumon, ahol ezekről az ötéves dolgokról volt szó. Most nem az adóval akarok példálózni: nyugdíjreform. Azt kérdezte egy néni: “Tessék mondani, nekem fogják emelni a nyugdíjamat? - Mikor tetszett nyugdíjba menni? - 1981-ben. - Akkor nem.ö Legyintett egyet. A másik: “Mikor tetszett nyugdíjba menni? - 1992-ben. - Hát akkor valószínűleg igen. - És mikor? Január 1-jétől? - Nem, mondom, nem január 1-jétől; január 1-jétől meglesz a nyugdíja, majd utána valamikor. - Ó, ne tessék már ilyet mondani!ö Hát ki hiszi ezt el ma?

Elmondtam a vitában is, államtitkár úr, ma azt nem tudják megmondani, hogy mennyi az államháztartásnak a hiánya. Nem tudja megmondani még a múlt évit sem, ami már elmúlt, hát azt sem! Akkor hogyan lehet előre tervezni ezermilliárdos adócsökkentést? Vagy csak úgy bemondjuk a levegőbe, és majd ahhoz fogjuk igazítani? Hát eddig nem volt bemondva öt évre a levegőbe, csak a jövő évre - azt sem sikerült teljesíteni! Hogyan álljak én föl szakmailag értékelni most komolyan ezt a törvényjavaslatot?

Én nagyon jól tudom, és nyilván önök is tudják, hogy miért született ez, és ez a legnagyobb hibája ennek az adótörvény-javaslatnak. Azért született, mert beszáll a kampányba; elkezdődött, ki is nyilvánította az MSZP, hogy elkezdte a választási kampányt. Adótörvénnyel kampányolni, hát, megmondom őszintén, nem nagy sikere lesz.

(19.00)

Jó adópolitikával, aminek érezhető hatása van a ciklusban, eredményeket fölmutatni lehet. De adótörvénnyel kampányolni, higgyék el nekem, nem lehet. Márpedig ennek az adótörvény-javaslatnak semmi más célja nincsen, egyetlenegy célja van, az, hogy üzenjük meg azt, hogy ha mi leszünk kormányon, mi maradunk kormányon, akkor aztán majd jön az adócsökkentés, jön a járulékcsökkentés, és egyáltalán minden jön, amit eddig nem sikerült végrehajtani.

Nem akarom fölhozni a megemelt adókat, nem véletlen, hogy a vitában több kormánypárti képviselő is adóterhelésről beszélt, a jövedelemelosztás mértékéről beszélt, nyilván azért kell ilyen fogalmakat használni, mert azt nem nagyon érti senki. (Kovács Tibor: Idő!) 15 perc! Nem nagyon érti senki és nem nagyon foglalkozik vele úgy egyébként senki, mert mindenki azzal foglalkozik… (Kovács Tibor: Tíz perc!) 15 perc a lehetőség. Tehát nem foglalkozik vele. Világos, hogy ezt mondják. Nem mondhatják, nem állhat föl Kovács Tibor, és azt mondja, tényleg így van, fölemeltük az áfakulcsokat; valóban így van, megszüntettünk egy csomó adókedvezményt, de meg kell érteni, hogy ez van. Nyilván azt fogja elmondani, hogy csökkentették a kulcsokat. Éppen ezért hiteltelen ez az egész.

Azt gondoltam, hogy még ebben a helyzetben is sokkal, de sokkal megfontoltabb kormányunk van, felelősségteljesebben néz a jövőbe, hiszen ezt mondta Gyurcsány Ferenc kormányfő. Azt mondta, hogy itt nem lesz választási költségvetés, a választási költségvetésnek része az, hogy nem lesz választási adótörvény. Azt mondta, sokkal nagyobb esélyt lát arra, hogy ő maga és pártja is győzzön, ha az embereknek megmondják az igazat. Ez, ami ebben az adótörvényben van, nem az igazság, hanem ez egy ígéret. Ez egy látszatígéret, egy olyan ígéret, csúsztatott ígéret, ami mellett lehet beszélni az adócsökkentésről, csak nem fog bekövetkezni; mint az autópálya-matricánál, hogy csökken az áfa, de az autópálya-matrica díja nem csökken. Ezt pontosan a Gazdasági Minisztérium csinálja, utána pedig önök azt mondják, hogy elvárjuk a kereskedőktől, hogy az 5 százalékos áfa csökkenjen.

Könyörgöm, ha az önök minisztériuma az autópálya-matricánál kinyilvánítja, hogy csak nem gondolják komolyan, hogy akkor csökkenni fog nekünk majd ennyivel a közlekedés, akkor miért várják el a kereskedőktől, a gazdaság többi szereplőjétől, hogy ő pedig úgy viselkedjen, ahogy azt a kormány elvárja tőle?!

Node visszatérve az adótörvényre: nagy kérdés, hogy ami történik az adótörvénnyel kapcsolatban, megengedheti-e az ország magának, vagy meddig engedheti ezt meg. Meddig lehet a politikában elmenni? Meddig lehet játszadozni, ígérgetni, meddig fogékonyak erre a magyar emberek? Nekem az a gyanúm, hogy önök ezzel az adótörvénnyel nemhogy segítenének a választási kampányukban, hanem pontosan a saját hiteltelenségüket fogják vele erősíteni.

Ha azt mondták volna, hogy nem nyújtunk be adótörvényt, mert az ország költségvetése olyan állapotban van, az emberek jobban hinnének önöknek. Nem jó ez az adótörvény-javaslat, higgyék el nekem!

Köszönöm szépen. (Pettkó András tapsol. - Kékesi Tibor: Egyhangú taps.)

Forrás: parlament.hu