FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Visszavettem a kétperces jelentkezést, és a normál hozzászólást mondom el. Egy mondatban reagálnék Farkas Imre képviselőtársam indoklására, és köszönöm a szót.

Tisztelt Képviselőtársaim! Közel járunk a megoldáshoz, én is hasonló logikával próbáltam ezen a vízen evezni. De ehhez ki kell mondani, tehát egy szakaszt valahová be kellene tenni, hogy a jövedéki törvény kategóriájában maradjon a bor - a kormányzati szándék láthatóan nem ez, ezt látjuk a beterjesztett adótörvényből -, és még azt is meg lehetne nevesíteni, de ehhez már koherencia és minden egyéb áttekintés is kell más adótörvényekkel, hogy harmonizál-e, hogy visszaélés esetén úgy tekintsünk a borra, mintha továbbra is 8 forint lenne a jövedéki adója. Lehet, hogy ezt nevesíthetnénk, ekkor viszont a teljes szankcionáló rész úgy működne, mint ha most is 8 forint lenne a jövedéki adója a bornak, miközben tudjuk, hogy valójában nulla forint, de visszaélés esetén 8 forintra ugrik azonnal, direkt a szankcionáló része miatt. Tehát, mondom, több elképzelésem van, de ezt mi szabályszerűen egyelőre nem tudjuk nevesíteni a jelenleg benyújtott adótörvényhez. Ezért mondom, hogy közel járunk Farkas Imrével a közös gondolkodáshoz, hogyan lehetne mégis jövedékitörvényszerűen és a jövedéki törvény keretén belül kezelni a bort, annak ellenére, hogy láthatólag a kormányzati szándék egyszerűen kivette onnan, és azt mondja, hogy ez a szankcionálási lehetőség elmarad.

Amiért viszont eredetileg a szót kértem, ez a regisztrációs adó. 2003. év végén a kormány benyújtotta a regisztrációsadó-törvényt, mert 2004-ben, az uniós csatlakozásunk időpontjában felváltotta a fogyasztási adót a regisztrációs adó. Jómagam most már két éve foglalkozom ezzel a kérdéssel. Államtitkár úr pontosan tudja, hiszen, amikor még nem foglalta el ezt a pozíciót, több órát eltöltöttünk itt az üléstermen kívül, azon tanakodva, hogy helyes úton jár-e a kormány a regisztrációs adókkal kapcsolatosan. Én tudnám idézni a kétéves felszólalásaim több variációját, a legutolsót például 2004. október 25-én, amikor azt kifogásoltam, hogy “az uniós tiltás ellenére azonos mértékű adót vetettek ki a használt és az új személygépkocsikra, ugyanakkor az Unió egyértelműen kimondta, hogy az értékarányos adóztatás elve uniós követelményö. És utána hozzászólásomban elmondom, hogy eddig több per volt az Európai Unióban, Görögország, Portugália, Dánia, Finnország, Ausztria elbukta ezeket a pereket az Unióval szemben. Ott ugyancsak önkényesen értelmezték a regisztrációs adó fogalmát, tehát nem az uniós elvárásoknak megfelelő mértékben vagy szabály szerint sújtották, terhelték az importból beérkező személygépkocsikat ezzel a különösen nagy adómértékkel.

Ugyanakkor azt is kifogásoltam már az egy és másfél évvel ezelőtti felszólalásaimban, hogy önök valami miatt úgy találták ki, hogy a magánszemély 1,25-os szorzóval fizesse be azt az adómennyiséget, amit egyébként a társas vállalkozásoknak alapáron kell befizetni. Miért volt ez a nagy rafináltság a tavalyi kormány-előterjesztésben? Azért, mert tudjuk, hogy magánszemély az uniós szabályok szerint a vásárlás pillanatában megfizeti az áfát. Mit is jelent ez? Nagyon egyszerű szabály, ez azt jelenti, ha Németországból veszek valamit, azt bruttó áron veszem, mert magánszemély vagyok, azt hazahozhatom a tagállamba, és ezzel le van tudva a termék pályája, én ezzel azt teszek, amit akarok. Személygépkocsi esetében is ugyanígy működik, egy használt személygépkocsit külföldön megveszek bruttó áron magánszemélyként, hazahozom, de itt van egy regisztrációs adó, amit önök bevezettek, ezt nekem be kell fizetnem természetesen, és utána a gépjárművet a forgalomba helyezés szabályai szerint vizsgáztatás után majd forgalomba fogom hozni. Így működik normálisan. Csak önök akkor rájöttek, hogy ez a magánszemély nem fizet áfát. Nem ám, mert az Unió tiltja a kettős áfafizetést, ezért azt mondja, hogy a vásárlás helyén kell befizetni az áfát, magyarul bruttó áron veszi meg a terméket a külföldön vásárló. És milyen rafinált dolgot találtak ki? Azt találták ki, hogy ha magánszemély hozza be a személygépkocsit, akkor neki nem a regisztrációsadó-törvényben előírt adómértéket kell megfizetni, hanem 1,25-ös szorzóval növelt mértéket kell megfizetni regisztrációs adó címén. Azaz mit csináltak? Megfizettetik a magánszeméllyel a 25 százalékos áfát, csak regisztrációs adóba bújtatva fizettetik meg.

Mi történik múlt héten pénteken? Kovács László adóügyi biztos az MTI-nek nyilatkozik Brüsszelből, majd pedig az összes szaksajtó átveszi, ma már erről szól az összes híradás, hogy az Európai Bizottság úgy határozott, hogy hivatalos levélben szólítja fel Magyarországot arra, hogy számoljon be a más tagállamokból behozott használt gépkocsikra alkalmazott adózási szabályokról - áll a Bizottság pénteken kiadott közleményében.

(22.10)

Mit kifogásol az Európai Bizottság? Meglepő módon pont azt a két dolgot, amivel két éve küzdök a kormányoldallal szemben. Az egyik, hogy a használt személygépkocsiknál nem alkalmazzák az értékcsökkenéses regisztrációsadó-mértéket, hanem a használt személygépkocsira ugyanakkora mértékű regisztrációs adót vetnek ki, mint amekkorát az új személygépkocsira. Ezt az uniós szabály 90. cikkelye tiltja. Mondom, öt ország elbukta már ezt a pert, én két éve szólítgatom fel a magam módján a kormányt és a képviselőtársaimat ott a kormányoldalon, hogy ez az Unió szabályaival ellentétes, ők mindig megvonták a vállukat, gondolva arra, hogy majd ha eljárás lesz, még az sok évig elhúzódhat, addig viszont beszedem azt a hatalmas nagy adót. 65 milliárd forintot terveznek évente egyébként beszedni regisztrációs adóban, csak hogy mondjam, hogy nem kis tételről van ám szó ebben a meccsben. És most az Unió megkifogásolta, azt mondta, hogy a használt személygépkocsikra az új árukhoz mérten csökkentett mértékben kell a regisztrációs adót is kivetni, az új ári regisztrációs mértékhez képest.

Ez azt jelenti - lefordítom, hogy esetleg a rádióhallgatók is értsék -, hogy ha egy 6 millió forintos autónak netán idehaza 1,2 millió forintos a regisztrációsadó-tartalma, akkor egy használt személygépkocsi három-négy év után bekerül az országba, és a katalógusból egyértelműen kiderül, hogy már csak 3 millió forint értéken kerül be az országba, mert oda süllyedt le a kereskedelmi ára, akkor a regisztrációs adónak is ugyanilyen arányban, ez esetben a felére kell lecsökkennie. Tehát az import gépjárműre a 3 millió forintos vételárához már csak 600 ezer forint regisztrációs adót vethet ki a magyar állam. Ezzel szemben a jelenlegi és a két éve működő törvényben 1 millió 200 ezer forintot vetettek ki ezekre a kategóriás autókra.

Ezt kifogásolta meg természetesen az Unió, és az előbb említett eljárást, hogy a magánszemélyt külön szorzóval, 25 százalékkal magasabb regisztrációsadó-díjfizetésre kötelezték, holott tilos a magánszemélynél az áfatartalmat kifizettetni, mert a magánszemély a vásárlás pillanatában fizette ezt ki.

Több szakújság, amely ezzel a kérdéssel foglalkozott - hogy példák több pontját is említsem -, ki is számolta, hogy akkor hogy is működik ez az egész. Pici autótól kezdve nagy autóig, de néhány, esetleg középkategóriásra, ami a vásárlók pénztárcáját megközelítően kielégítheti az igényt, például egy Toyota Camry, ami kétliteres, és egy ’95-ös meghatározott motorral fölszerelt… (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Forrás: parlament.hu