DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A lakosság szinte minden rétege közvetlenül vagy közvetve mint fogyasztó, kereskedő, forgalmazó vagy akár mint munkavállaló naponta kapcsolatba kerül a kereskedelemmel. Ezért alapvető fontosságú, hogy e tevékenység különböző érdekek figyelembevételével megfelelő szabályozást kapjon.

Az ágazat gazdasági és társadalmi jelentőségét is érzékelteti az, hogy az ágazat szabályozási területe a GDP 12 százalékát és a magyarországi munkahelyek 14 százalékát foglalja magában. Sok országban a kereskedelmet kódexszerűen szabályozzák, összekapcsolva a kereskedelmi szerződések rendszerével. Magyarországon a szerződésekre vonatkozó előírások a polgári törvénykönyvben találhatók, elválasztva a kereskedelmi igazgatási szabályoktól. Az ellenőrzés területe is megosztott, az ellenőrző hatóságok egy része nem a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hatáskörébe tartozik, erre tekintettel igen körültekintően kellett meghatározni, hogy mi tartozzon a kereskedelmi igazgatás szabályozási körébe és így a kereskedelmi törvénybe.

A kereskedelem átfogó szabályozására utoljára a hetvenes évek végén, az azóta is hatályban lévő 1978. évi I. törvényben került sor. Az azóta eltelt közel három évtizedben természetesen jelentős változások következtek be a gazdaság, ezen belül a kereskedelem területén. Ezért ma már elkerülhetetlen egy átfogó, modern, a mai kor kihívásainak megfelelő ágazati törvény megalkotása.

A tisztelt Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat célja, hogy a kereskedelmi tevékenységek folytatásának feltételeit keretjellegűen szabályozza, minimálisra szűkítve az állami beavatkozást, továbbá, hogy egyértelmű, átlátható jogi környezetet teremtsen, valamint egyszerűsítse a tevékenység folytatásához szükséges hatósági eljárásokat. Ezzel egyidejűleg a javaslat nagy jelentőséget tulajdonít a szakmai önszabályozásnak, és elvárja a kereskedelmi vállalkozásoktól, hogy tevékenységüket az általuk kialakított magatartási, etikai kódexben meghatározottak szerint folytassák.

Az új törvény hatálya a tág értelemben vett kereskedelmi tevékenységre, vagyis a gyógyszer-kereskedelem kivételével a Magyar Köztársaság területén folytatott kereskedelmi, vendéglátói tevékenységre, turisztikai szolgáltatások nyújtására terjed ki. A javaslat részletesen szabályozza a kereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeit. Alapvető követelményként írja elő a működési engedéllyel rendelkező üzlethelyiség meglétét, amelytől meghatározott kereskedelmi formák esetén lehet csak eltérni. Így például nem szükséges üzlethelyiség a közterületi árusításhoz, az internetes kereskedelemhez, az idegenvezetői tevékenység folytatásához. A működési engedélyt az üzlet helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője adja ki a meghatározott üzletkörökre. A vásárlók magasabb színvonalú kiszolgálása, tájékoztatása érdekében az eddigi kormányrendeleti előírás helyett törvényi szintre emelkedik az a rendelkezés, amely szerint az üzletben kereskedelmi tevékenységet végzőnek külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel kell rendelkeznie.

Ugyancsak a vásárlók jogainak érvényesítése érdekében a kereskedő köteles vásárlók könyvét tartani az üzletben, amibe a vevő szabadon bejegyezheti panaszait, és ezt a kereskedőnek 30 napon belül meg kell vizsgálnia. Szintén köteles biztosítani, hogy a vásárló a megvásárolni kívánt terméket annak jellegétől függően ellenőrizhesse, így megmérhesse annak súlyát, megpróbálhassa annak méretét, kipróbálhassa annak használhatóságát. A vendégek tájékoztatása, könnyebb eligazodása érdekében a vendéglátóhelyeket, kereskedelmi szálláshelyeket szolgáltatásaik színvonalától függően osztályba, kategóriába kell sorolni, és erről a vendéget tájékoztatni kell.

(9.40)

A fiatalkorúak védelme érdekében pedig a korábbi kormányrendeleti szint helyett törvény mondja ki a 18 éven aluliak részére szeszes ital, dohánytermék, valamint szexuális áru kiszolgálásának tilalmát. E rendelkezés betartása érdekében a kereskedő megkérheti a vásárlót, hogy igazolja életkorát, ennek hiányában megtagadhatja a kiszolgálást.

A kereskedők adminisztrációs terheinek csökkentése és az ügyintézés egyszerűsítése érdekében bevezetésre kerül az úgynevezett egyablakos rendszer. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az üzlet működési engedélyéhez szükséges szakhatósági hozzájárulásokat a kereskedő helyett a jegyző köteles beszerezni. Külön fejezet foglalkozik az üzletek nyitvatartási rendjének szabályozásával. A vállalkozás szabadsága elvének értelmében az üzlet nyitvatartási idejét a kereskedő határozhatja meg, a vásárlási szokások és a foglalkoztatottak érdekeinek egyaránti figyelembevételével.

Ugyanakkor a pihenéshez való jog érvényesítése érdekében veszélyes mértékű zaj esetén a jegyző korlátozhatja az éjszakai nyitva tartást. Nem korlátozza a törvényjavaslat a vasárnapi nyitva tartást. E terület szabályozása egyébként az egyes európai uniós tagországokban eltérő. Míg egyes tagállamokban szigorú, teljesen tiltott szabályozás érvényesül, másutt semmiféle korlátozást nem állítanak az üzletek nyitvatartási idejével szemben. A nemzetközi tendencia azonban e tekintetben egyértelműen a liberalizáció irányába mutat.

Magyarországon már beépült az emberek szokásaiba, hogy hétvégén, így vasárnap is tudnak vásárolni. Ez megkönnyíti az idejük beosztását, sőt egy olcsó és könnyen elérhető szórakozási, időtöltési lehetőséget kínál hétvégére a családok számára. Ezt a kialakult szokást nem célszerű szigorú törvényi tiltással megváltoztatni.

A kereskedelmi vállalkozások jelentős része - függetlenül annak méretétől - szintén igényli a vasárnapi nyitva tartást. A hatályos szabályrendszertől eltérően a javaslat szerint munkaszüneti napokon az üzletek - e törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott üzlettípusok kivételével - nem nyithatnak ki.

Annak ellenére, hogy jelenleg december 24-e munkanap, a javaslat szerint az üzletek e napon 14 óra után nem tarthatnak nyitva. E rendelkezés bevezetésének legfőbb célja, hogy a családok - köztük a kereskedelmi dolgozók is - nyugodtan készülhessenek a szentestére és a karácsony megünneplésére. Az utóbbi néhány évben a munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek egyébként önkéntesen is megállapodtak a nyitva tartás ez irányú korlátozásában, ezért ez a rendelkezés a jelenlegi gyakorlatot emeli jogszabályi szintre.

Az értékesítési folyamatban többnyire kiszolgáltatott helyzetben lévő beszállítók védelmében a törvényjavaslat bevezeti a jelentős piaci erő fogalmát, és megtiltja az azzal való visszaélést. A jelentős piaci erő olyan piaci helyzet, amelynek következtében a kereskedő a beszállító számára termékei értékesítésekor megkerülhetetlen szerződéses partnerré válik, illetve vált, a kereskedő pedig forgalmi részesedésének mértéke miatt képes egy termék, termékcsoport piacra jutását regionálisan vagy akár országosan is befolyásolni.

A beszállítói kiszolgáltatottság abból adódik, hogy míg egy-egy beszállító a kereskedő értékesítési forgalmából töredéknyi, többnyire 1 százalék alatti részesedéssel rendelkezik, addig az érintett beszállító értékesítésének jelentős hányada egy-egy kereskedelmi vállalathoz kötődik. Ez egyoldalú függő helyzetet eredményez a beszállító számára, ennek hátrányait csökkenti, és próbálja a két érintett szereplőt egyelő helyzetbe hozni a jelentős piaci erővel való visszaélés törvényi tilalma.

A jelentős piaci erővel való visszaélés esetén a Gazdasági Versenyhivatal jár el, az erőfölénnyel való visszaélés eljárási szabályai szerint. A javaslat felsorolja a visszaélés egyes eseteit. Ilyenek például a beszállító indokolatlan megkülönböztetése, az értékesítési lehetőségeinek korlátozása, a szerződési feltételek utólagos, hátrányos megváltoztatása. A törvényjavaslat előkészítése során többször felmerült a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmának igénye a kisebb beszállítók, kereskedők védelme érdekében.

Megvizsgálva a tilalom bevezetésének lehetőségét, arra a következtetésre jutottunk, hogy a jelentős piaci erővel való visszaélés tilalma szélesebb körű és átfogóbb védelmet biztosít azáltal, hogy a tisztességtelen magatartások közül nem csak egyet emel ki.

A beszerzési ár alatti értékesítés tilalmának egyébként több hátrányos hatása is lehet. Így például a beszerzési ár alatti értékesítés tilalma jelentősen csökkentené a versenyt. Ez a fogyasztókra egyértelműen hátrányos lenne, hiszen emelkednének az árak, és nem utolsósorban ellenőrizhetetlen is lenne, mert az akciókat, a bevezető és végkiárusítási árakat a tilalom alól természetszerűleg ki kellene emelni, így a szabályozás nagyszámú kivételt kellene hogy tartalmazzon.

Továbbá várható negatív következmény lenne, hogy a forgalmazók növelnék a határon kívüli beszerzéseiket vagy a saját márkás termékeik értékesítésének arányát, mely egyértelműen a hazai termelőket sújtaná. A beszerzés alatti ár szabályozásának elhagyása mellett szól, hogy ez az ármegállapítási gyakorlat leginkább az élelmiszer-kereskedelemben jellemző, alkalmazását pedig a hatályos agrárpiaci rendtartásról szóló törvény jelenleg is tiltja.

A most beterjesztett törvényjavaslatban szereplő új típusú rendelkezésekkel együtt a mezőgazdasági termelők, beszállítók kettős védelmet élveznek a nagy tőkeerejű, jelentős piaci erővel rendelkező kereskedelmi vállalkozásokkal szemben. A törvényjavaslat - igazodva a kereskedelmi tevékenység sajátos struktúrájához - meghatározza azokat a szervezeteket, amelyek jogosultak a tevékenység ellenőrzésére, így elsősorban az üzlet helye szerint illetékes jegyzőt és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget, valamint a területi fogyasztóvédelmi felügyelőségeket hatalmazza fel e feladatok ellátására.

Ennek megfelelően a törvény rendelkezéseinek betartását elsősorban a jegyző ellenőrzi. A jogszerű árusítás ellenőrzésének megkönnyítését segíti az az előírás, hogy a kereskedő köteles az árusítás helyén rendelkezni az árusított termék eredetét hitelt érdemlően igazoló bizonylattal. Amennyiben a kereskedő az adóhatósághoz bejelentett helyen, de nem az üzletben őrzi az eredeti bizonylatokat, akkor a másolatokat köteles ott tartani, az eredeti bizonylatokat pedig az ellenőrző hatóságnak három napon belül be kell mutatnia.

Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő törvényjavaslat megvalósítja a kereskedelmi igazgatás modern és átlátható szabályozását. Lehetőséget teremt a kisvállalkozások és a nagy tőkeerejű kereskedelmi láncok, társaságok egymás mellett éléséhez, biztosítja a vásárlók számára a biztonságos, ugyanakkor igényes vásárlás lehetőségét.

E gondolatok jegyében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot megvitatni, jobbító szándékú javaslataikat megtenni és a kormány szándékát támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu