GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy az a fogyasztói szokás, ami nálunk kialakult, egy érdekes jelenség, hogy annak ellenére valamennyien ezekbe az úgynevezett nagy boltokba járunk, hogy nincs olyan ember szerintem, akinek valami problémája ott ne lett volna. Ennek ellenére mégis visszamegyünk, mert a választék meg az egyéb dolgok miatt ez egy vonzó hely.

Azt gondolom, hogy valahol onnan kellene elindítani ezt a kérdést, és lehet, hogy igaza van az államtitkár úrnak, hogy ez nem biztos, hogy törvényi kérdés, ha belátnák maguk ezek a tulajdonosok, illetve cégek, hogy nem biztos, hogy az az iszonyatos takarékoskodás, ami folyik ezekben az áruházakban, ami miatt hetente cserélődik a személyzet, meg mindig más arcokat látunk pénztárakban, eladói sorokban, nem biztos, hogy ez a vásárlói bizalmat erősíti. Lehet, hogy egy kicsit nagyobb áldozattal el lehetne oda jutni, hogy ott is ismerős arcokat látnánk időnként, és talán nagyobb bizalmunk lenne akkor is, amikor valami problémánk van, és nem személyes támadásnak tekintenénk, hanem egyszerűen olyan emberi problémának, ami azért előfordulhat bármelyik kis boltban is, nemcsak a nagyokban. Én itt látom a problémát, hogy túlságosan nagy a profitorientáltság szerintem ezekben a boltokban, a másik meg az, hogy nincsen még teljesen fölosztva a magyar piac, és ez a háború most folyik. Hogy ebbe hogy tudunk beavatkozni, hogy nem, teljesen más kérdés.

Azon nem lehet csodálkozni, ha általában sportot űznek abból Magyarországon, szinte mindenki, hogy a szabályokat hogy lehet átszegni, és egy kicsit bocsánatos bűnnek is tekinthető, hiszen előkerült itt a kínai áruk ügye. Mindenki tudja, hogy ezeknek az áruknak a 90 százaléka feketeforgalomban kerül be, nincs utána adó meg semmi, nyilván ezek ezért olcsók. Teszünk ellene valamit? Nem tudom. Meg kellene próbálni, valahol el kellene indítani.

Még egyszer mondom: igaza van államtitkár úrnak, lehet, hogy nem a kereskedelmi törvény az egyedüli fegyver vagy az egyedül üdvözítő erre a célra, de azért talán azokat a részeket, amik idetartoznak, meg lehetne próbálni. Én mondtam egy javaslatot például, hogy ne foglalkozzunk a beszerzési ár alatti értékesítéssel, mondjuk azt, hogy mindenki azt csinál, amit akar, csak a kieső áfatartalom többszörösét fizesse be, és akkor majd meglátjuk, hogy csinálja-e, meg még talán a költségvetés is jól jár. Tehát nem biztos, hogy a tiltás a jó, lehet, hogy olyan módszereket kell ebben a helyzetben alkalmazni, ami az ügyeskedő rendszerhez próbál igazodni.

Abból induljunk ki, hogy Magyarországon nem minden viszony normális, ezért ne próbáljunk olyan törvényt csinálni, ami csak a normális viszonyok között működik. (Derültség, taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu