DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ebben a vitaszakaszban a 2., a 4., a 11. és a 24. pontokhoz szeretnék kiegészítő észrevételeket tenni, mert mind a négy javaslatot Salamon képviselő úrral közösen nyújtottuk be.

Az életvitelszerű lakáshasználattal kapcsolatosan megállapítható, hogy ez a rendelkezés valóban a lakásmaffia-albizottság vizsgálati eredménye alapján kerülhetett és került napirendre. A lakásmaffia-albizottságban megállapítottuk, esetek százai mutatták azt, hogy a bűncselekményeket rendszeresen követik el olyan lakásra, ahol nem a bérlő lakik, hanem albérletbe adja; amelyik üresen áll, és a bérlő nem lakik benne; illetve ahol a bérlő lakja ugyan a lakást, de hosszabb ideig távol van, és senki nem tud róla semmit. Ezek az üresen álló lakások, illetve a mások által jogcím nélkül használható lakások melegágyai voltak a visszaéléseknek. És most az új szabályozás azt mondja, a mi munkánk eredményére hivatkozva, hogy megoldja ezeket a problémákat, és azt ajánlja az önkormányzatnak, hogy előírhatja, hogy a bérlő életvitelszerűen köteles a lakást lakni.

Az első probléma, amit felvetettünk a módosítás benyújtásakor: miért csak feltételes módban fogalmaz az előterjesztő? Miért csak ajánlást tesz megint, hogy a bérbeadás feltételeként az önkormányzat meghatározhatja. Nekünk minden törvénykezési folyamatban arra kell törekednünk, hogy az önkormányzatok a saját tulajdonukkal a polgári jogi elvek szerint gazdálkodjanak, a tulajdont ugyanazzal a felelősséggel viseljék, mint bárki más. Tehát nem arról van szó, hogy én a lakásomat, ha úgy tetszik, ellenőrzöm a bérlő szempontjából, ha úgy tetszik, nem ellenőrzöm, hanem közvagyonról van szó, tisztelt képviselőtársak.

Az önkormányzati bérlakások közvagyon tárgyai, a közvagyonnal pedig igenis felelősen kell az önkormányzatnak gazdálkodnia, és a tulajdonára vigyáznia. Tehát nem lehet feltételes módba beállítani azt, hogy ha akarja, előírja, ha akarja, nem.

(14.00)

Ez a látszólag megengedő dolog megint a kormányzat és az előterjesztők bizonytalanságát mutatja, hogy fogalmuk sincs, hogy hogy kellene végre az önkormányzati tulajdont polgári jogi alapokra helyezni és minél jobban elszakítani a hatóságosditól. De a dolgok életszerűek. Nagyon sok probléma volt a bérleménybe történő bejutással is. Ilyenkor a szomszédjogok sérültek, és miután, ahogy kifejtettem, arra kell gondolni, hogy az önkormányzati bérlakások döntően társasházban vannak, nekünk tulajdonostársként kell önkormányzati lakásban viselkednünk, és felelősek vagyunk a bérlőnkért is, de elsősorban mint tulajdonos vagyunk felelősek a társasházzal szemben.

Nem akarok arra visszautalni csak egy mondatban, hogy a társasházi törvény úgy nem sikerült tavasszal, ahogy azt előre jósoltuk, nem oldotta meg a társasház belső életének a problémáit, de az önkormányzatokat most arra ösztökélni, hogy ha akarnak, legyenek felelős tulajdonosai a bérlakásnak, ha akarnak, nem, akkor ez nagyon rossz irányba viszi az önkormányzatokat. Különösen teszi ez a törvény azzal, hogy nem mondja meg, hogy a bérlemény elhagyása esetén mit kell tennie a jogszerű bérlőnek. Azt mondja, hogy be kell jelenteni a bérbeadónak. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy az önkormányzatnak kell bejelenteni a távolmaradását. De kinek? A polgármesternek, a jegyzőnek, az illetékes alpolgármesternek, a bizottságnak, akitől a szerződés jóváhagyását kapta vagy a szerződő a vagyonkezelőnek? Hogyan és miképpen kell bejelenteni, és kinek kell bejelenteni?

Az a gondunk az előterjesztéssel, hogy nem mondja meg azokat a kógens előírásokat, hogy ki itt a tulajdonért felelős. Nem szeretem azt, amikor elkenjük, az önkormányzat, úgy általában az önkormányzat. Az önkormányzat egy polgármesteri hivatalból, egy önkormányzati testületből áll. Pontosan meg lehetne nevezni, hogy mit kell tennie a bérlőnek akkor, ha nem kívánja vagy nem tudja átmenetileg használni azt a bérleményt, amely számára bérleti szerződéssel biztosított. Itt azt írják, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. Ez egy olyan érdekes előírás megint, amikor beavatkozunk az emberek legbensőbb életviszonyaiba.

Az általános vitában már hangsúlyoztam, hogy a bérleti szerződés egy bizalmi szerződés. Különösen bizalmi szerződések kategóriájába tartozik a lakásbérleti szerződés. Nem mindegy, hogy kit engedek be a lakásomba, a tulajdonomba, az hogy fog ott viselkedni, fizeti-e a bérleti díjat. Nem elégséges az, hogy vannak felmondási okok, lehetőségek, amikkel szemben jogorvoslati lehetőségek is vannak, hanem az a lényeg, hogy szoros kapcsolat legyen a bérlő és a bérbeadó között.

Innen, az Országházból kívánjuk meg az önkormányzatoktól, várjuk el tőlük, hogy ők közvetlen, bizalmi kapcsolatban legyenek a saját bérlőikkel! Tartsanak fenn olyan szervezetet, amelyik erre alkalmas, amelyik erre jogosult annak érdekében, hogy ne csak a bérleti jogviszony működjön jól, hanem a társasházban az önkormányzat tulajdonostárs a legjobb tulajdonostársi minőséget elérje. Tudok olyan önkormányzatokról Budapesten, ahol nem fizetik a közös költséget, az önkormányzat elmaradásban van a társasházakkal szemben fennálló közös költség megfizetésével, holott az önkormányzatoktól mint közvagyon tulajdonlóitól elvárható az, hogy január 1-jén átutalják azokat a közös költségeket, amiket a társasházakban fel tudnak használni és ami a társasházakat megilleti. Ezenkívül felelős a bérlőiért minden tekintetben, tehát a lakásba való bejutás esetére, a közös költség fizetésére és általában a házirendben, amit megint nem merünk kimondani, hogy igenis kellene házirendnek lenni.

Legszívesebben azt javasoltuk volna a képviselőtársammal, hogy a társasházon belül oldjuk meg az életvitelszerű ottlakást, és kérjük fel, jelöljük meg a közös képviselőt olyan autentikus személynek, aki tudja azt, hogy melyik lakásban laknak, miért nincsenek otthon, meddig nincsenek otthon, és mikor lesznek otthon. De miután a parlament kormánypárti többsége elutasította azt, hogy megerősítsük a társasházakat a közös képviselő oldaláról, jogi személyiséget biztosítsunk a közös képviselőnek, ezt a terhet most pillanatnyilag az önkéntes, ellenérték nélkül a közös képviseletet ellátó egyszerű lakótársra átterhelni nem volna méltányos.

A mi módosító javaslatunk ebben az ügyben azt mondja: a bérlő a lakásból egy hónapot meghaladó távolléte esetén tartózkodási helyét és a vele való kapcsolatteremtés lehetőségét… - a mondat első fordulatát Salamon képviselő úr jól kihangsúlyozta. Én a hangsúlyt a kapcsolatteremtés lehetőségének a bejelentésére szeretném tenni. A legfontosabb az, hogy elérjek valakit, nem csak akkor, amikor a lakásmaffia már kinézte a lakását, és már rég a huszadik albérlő van benne, sőt gyakorlatilag ötször eladták az önkormányzati tulajdont annak ellenére, hogy bérlakást és önkormányzati tulajdont nem lehet értékesíteni.

A kapcsolatteremtés, a tényállás mindenkori tisztázása a bérbeadó és a bérlő között napi kötelezettség. Közvagyonról van szó, még egyszer hangsúlyozom, éppen ezért nem kérünk sokat, csak azt, hogy egy hónapot meghaladó távollétről legyen a bérbeadónak tudomása, és az előterjesztő vegye a bátorságot arra, hogy megnevezze azokat a szervezeteket, azokat a személyeket, akik ezért felelősséggel tartoznak, hogy ez a kapcsolat működjön, és a bérleti jogviszony bizalmi jellege megteremtődjék, meglegyen az önkormányzat és a saját bérlői között. Ez rendkívül fontos.

A 45 másodperc elégséges lesz arra, hogy rámutassak a 4., a 14. és a 21. pontban arra a disszonanciára, ami azt mutatja, hogy az előterjesztő megint csak kenegeti a vajas kenyéren a vajat, hiszen nem mernek hozzányúlni az állami lakásokra vonatkozó rendeletekhez, nem jutunk el oda, hogy kétfajta lakástulajdon legyen, a magántulajdon és az önkormányzati tulajdon, még mindig tovább él és megint csak zavart keltő rendelkezéseket hoznak az állami lakásokra való tekintettel ahelyett, hogy ezek megszűnnének, és az állami lakások önkormányzati lakásokká válhatnának, illetve megint nem tud különbséget tenni az előterjesztő, nem mer a lakások és a helyiségek, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek ügyében.

Mindenfajta szabályokat hoznak, aminek az eltörlését azért javasoljuk, mert értelmetlenek, zavarják a rendszert, és nem oldják meg sem a helyiséggazdálkodás problémáit, sem a lakásgazdálkodásét.

Köszönöm a figyelmet. (Taps.)

Forrás: parlament.hu