DR. RÁKOS TIBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem tisztem védeni Béki Gabriella álláspontját, de kénytelen vagyok megjegyezni, hogy a bírósági gyakorlat abszolút igazolja az ő álláspontját, ugyanis azt lehet mondani, hogy a bírói gyakorlatban kiterjesztően értelmezik a példálódzó jellegű felsorolást, ami azt jelenti, hogy valóban, én elfogadom, amit Gúr úr is mondott, hogy eddig ez nem volt használva, de a bírói gyakorlat abszolút kiterjesztően értelmezi. Ez tehát azt jelenti, hogy példálódzó felsorolás van, amiből kifolyólag nem zárja ki, hogy más köröket is bevonjon, azaz a formállogika szabályai alapján ez elvileg feltételezi, és lehetővé tenné azt, hogy más esetekben is megállapítsák, azaz más személyi körökre is kiterjesszék ezt a szabályozást. Az egy nagyon helyes gondolatmenet, hogy eddig nem történt meg, de én azt gondolom, hogy pontosan, ahogy itt a baloldali kormányzat számtalan alkalommal elmondta, hogy kisebb állam, akkor tegyük ki, én azt gondolom, hogy akkor vegyük ki ezt a szabályozást.

A másik észrevétel, ami szintén helytálló, és szerintem javasolható és elfogadható észrevétele a képviselő asszonynak, ez pedig az, hogy valóban, ez a bizottság bizottsága. Ha cinikus lennék, azt mondhatnánk, és tényleg nem szeretném a vörös posztót lengetni, de tény és való, hogy az Országgyűlésnek is hatástanulmányok alapján kellene a döntéseit meghozni, tehát az 1978. évi XI. törvény írja elő azt, hogy milyen hatástanulmányokkal kell kiegészíteni azt, hogy egy törvényi szabályozást megalapozottan tudjunk meghozni. Én azt gondolom, hogy valóban célszerű lett volna; sajnos számos esetben, mind a bírságok mértékére, esetszámára nem kaptunk anyagokat - ez biztos, hogy célszerű lett volna. Így ilyen értelemben akkor legalább lesz egy bizottság, amelyik, bár igaz, hogy egy másik bizottság szinte majdnem teljes lefedéséből jön létre, de akkor ők - talán itt most még megvan annak a lehetősége, hogy új seprű jól seper - megkapják a teljes anyagot, ha már mi nem kaptuk meg.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu