DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az államtitkár úr ismertette a törvényjavaslatot, és ezt a törvényjavaslatot Faragó képviselő úr még kétszer ismertette, egyszer úgy, mint bizottsági előadó, egyszer pedig úgy, mint a Szocialista Párt szónoka. Úgyhogy engedtessék meg, hogy én ne ismertessem a törvényjavaslatot. (Derültség az MSZP soraiban.) Én csupán csak azt szeretném előadni, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja a törvényjavaslatot támogatja, általános vitára való alkalmasságát megszavazta, a rendezést szükségesnek, pontosnak és jónak tartja, kisebb korrekciók után meg is fogja szavazni.

Engedtessék meg, hogy két dologra mégiscsak kitérjek. Abból kell kiindulni, hogy az Alkotmánybíróság a hivatkozott határozatával bizonyos rendelkezéseket megsemmisített, de az ezeken kívül maradt rész hatályban van, és minden további nélkül alkalmazható lenne. Ennek ellenére az új szabályozás számomra sokkal szimpatikusabb és szerintem áttekinthetőbb. Erre egy példát is hadd mondjak: a ma hatályos jogszabály szerint a felülvizsgálati kérelem csak lényeges kérdés esetén bekövetkezett jogsértés alkalmával lenne előterjeszthető. A Pp. most definiálja, hogy mit nem minősít lényeges jogsértésnek, és utána ad egy taxációt, amelyben felsorolja, hogy mikor nincs helye felülvizsgálati kérelemnek. Ez egy rém komplikált, dupla megközelítés volt. A most tárgyalt javaslat pedig egyszerűen ezt a két kérdést általánosságban fogja össze, és azt mondja, hogy nincs helye felülvizsgálatnak, és mind a két részt felsorolja. Számomra ez az egyszerűbb, szimpatikusabb és sokkal áttekinthetőbb.

A többszörös ismertetés során kiderült, hogy nemcsak a felülvizsgálati kérelem, hanem bizonyos eljárásjogi szabályok pontosítására is sor került, és házszabályszerű módon van lehetőségünk egy módosító indítvány előterjesztésére, amit gyorsan meg is tettünk, és amire itt szeretnék utalni. Mint ismeretes, 2003. július 1-jéig hatásköri szabálynál 10 millió forintot meghaladó érték volt az, ami a megyei bíróságok hatáskörébe utalta a vagyonjogi pereket. 2003. július 1-jén - szerintem visszalépésként - ez az értékhatár 5 millió forintra csökkent, és a ma hatályos Pp. szerint is 5 millió forint ez az értékhatár, ami a megyei bíróságokra és a velük azonos szinten álló Fővárosi Bíróságra irdatlan terhet tett. Azt hiszem, hogy a budapesti értékviszonyok is azt indokolják, hogy ne 5 millió forintos értékhatár legyen, hanem ezt emeljük vissza arra a 2003 júliusa előtt jól bevált 10 millió forintra. Ennek megfelelő módosító indítványt is előterjesztettem.

Egyetlenegy kérdésben szeretnék Faragó képviselő úrral vitába szállni, és lehet, hogy ezt én értettem félre, akkor ezt pontosítaná. Mintha ő úgy mondta volna, hogy az a szabály, amelyik arról szól, hogy a bíróság a megkeresés után az iratok beérkezéséről tájékoztatja a feleket, azért nem arról szól, hogy a feleknek akkor van betekintési lehetősége; ez egy plusz gesztus, egy olyan gesztus, hogy valamelyik fél kérelmére a bíróság beszerzett iratokat, amit, ha az ügyvéd utánament, akkor megnézhette a tárgyalás előtt, ha nem ment utána, nyilvánvalóan a megnyitott tárgyaláson az eljáró tanácsvezető bíró által ismertetett módon szerzett róla tudomást. Ehhez képest ez egy gesztus a felek felé, hogy arra kötelezi a javaslat az eljáró tanácsot, ha a megkeresésre az iratok a bírósághoz megérkeznek, erről a tényről tájékoztassa a feleket, és akkor a felek minden további nélkül a felkészülés szerint tudnak előbbre lépni.

Ennyi, amit én el szeretnék mondani. Változatlanul azt szeretném összefoglalni, hogy a Fidesz-Polgári Szövetség képviselőcsoportja a törvényjavaslatot támogatja, és meg fogja szavazni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

Forrás: parlament.hu