DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. A paksi súlyos üzemzavar vizsgálóbizottságának alelnökeként működtem közre, erről többen tudnak.

(23.50)

Ebben a vizsgálatban az egyik leglényegesebb mozzanat éppen a biztonsági kultúra kérdésköre volt. Azért ezzel foglalkoznék, mert a biztonság a leglényegesebb kérdés minden atomenergiával kapcsolatos ügyben. Jeleztem, amikor a bizottsági előadói szöveget elmondtam, hogy a bizottságon belül is ezzel a kérdéssel rendkívül sokat foglalkoztunk, tehát egyidejűleg foglalkoztunk az atomenergia-felhasználás 2004. évi biztonságával. Ezt azért hozom itt ismételten elő, mert ezt az évenként összeállított jelentést minden évben megnézzük, és így összehasonlítási alapok vannak.

Természetesen most nincs itt a fejemben az összes táblázat, de éppen a biztonsági kultúra növekedésére mutató jelek, tények - tehát az INES-besorolásra és az egyéb események nagyságrendjére gondolok - alakulása alapján tudom mondani, hogy igenis, a Tóth Ferenc úr által, stílus kérdése, hogyan megfogalmazott ügyek nem nélkülözik a tényeket, hiszen hasonló megállapításokat tett a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is. Igen, fontos a társadalmi kapcsolat. Azt gondolom, a társadalmi kapcsolatra való törekvés és ennek a manipulációvá minősítése - ezt Illés képviselő úrnak mondom - elvileg ugyanannak a két nézőpontú megközelítése (Az elnök a csengő megkocogtatásával a hozzászólási időkeret leteltét jelzi.), de ez így van; van, aki egyáltalán nem fogadja el az atomerőművet, ön ilyen, mások, bár nem szeretik, mégis tényként elfogadják. Úgy vettem észre, a többiek inkább ilyenek.

Köszönöm.

Forrás: parlament.hu