DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügy-miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr felvetésére reagálva, elsőként talán engedjék meg, hogy arra térjek ki, hogyan függ össze a választási rendszer és a pártrendszer.

Valóban igaz az, hogy a parlamentben ülő pártok azok, amelyek meghatározzák a választás szabályait. Magyarországon ráadásul ehhez kétharmados többség szükséges, mert a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmada jogosult ezt a törvényt megváltoztatni.

Másrészt természetesen a választási rendszer meghatározza a pártrendszert abban az értelemben, hogy megengedi vagy nem engedi meg a pártok közötti versengést, attól függően, hogy többségi vagy arányos választási rendszer működik az országban. E szerint a választási rendszer befolyásolja, hogy minden leadott szavazat számít-e vagy nem minden leadott szavazat, és így a nagyobb társadalmi támogatottsággal rendelkező pártok erősödnek-e, vagy a kisebbek eltűnnek, illetve azt a szabályt, hogy minden leadott szavazat számít-e vagy sem.

Ha Magyarországon arra törekednénk, hogy minden leadott szavazat számítson, akkor tisztán arányos választási rendszert kellene kialakítani, az ország egy választókerület lenne, a pártok listát állítanának és közöttük a leadott szavazatok arányában oszlanának meg a mandátumok.

Ezzel a megoldással szemben fel lehet vetni, hogy akkor eltűnik az egyéni választókerületi képviselői intézmény, illetve a választópolgároknak valójában nem lesz személyre szóló javaslattételi joga a jelöltek vonatkozásában, hanem csak pártokat jelölhetnek, és a pártokra adhatják le a szavazatukat, a pártokat pedig köteleznék - mondjuk - a lista összeállítására.

(9.20)

Én azt a problémát, amit ő jelzett, hogy vajon miniszterelnök úr komolyan gondolja-e ezt a megoldást, én azt hiszem, hogy nyugodtan mondhatom, hogy igen, a törvényjavaslatot a kormány el fogja készíteni. Szeretném jelezni azonban, hogy ez nem ötletszerű felvetés volt a miniszterelnök úr részéről, mert a választással kapcsolatos korábbi négypárti egyeztetésen az MSZP-frakció képviselői már felvetették ezt a megoldást, és valóban, ahogy ön mondta, ez a mai választási rendszer bizonyos átalakítását jelentené.

Szeretném jelezni, hogy a magyar választási rendszer - különösen az 5 százalékos küszöb - a német választási rendszer megoldása nyomán keletkezett, annak hatására, de a magyar választási rendszer nem teljesen egyezik meg a német választási rendszerrel, ott ugyanis relatív többség elég, és egyetlen választási forduló van, tehát a támogatottság kifejezésére nincs mód olyan értelemben, hogy, mondjuk, a pártok koalíciót köthetnének, vagy megegyezésre juthatnának a második forduló előtt. Éppen ezért, ha ezt a német választási rendszert nézzük, akkor jogos a felvetés, hogy vegyük át azt a megoldást, ami ott van, vagyis hogy három képviselő, ha egyéni mandátumot szerzett, akkor a parlamentben frakciót alakíthat. Ez Németországban azért született meg, mert vannak olyan területei az országnak, ahol bizonyos pártok nagyon komoly társadalmi támogatottsággal rendelkeznek, de az ország egésze vonatkozásában nem érik el azt a támogatottságot, ami az 5 százalékos küszöb meghaladásához lenne szükséges.

Hogy Magyarország pártrendszere hogyan alakult az elmúlt időben, az nyomon kísérhető, egyszerű számítással elvégezhető, csak meg kell nézni, hogy a parlamenti pártok száma hogyan változott, illetve a választásokon induló pártok számára vetítve hogyan néz ki a tényleges társadalmi támogatottsága ezeknek a pártoknak.

Egyetértek azzal, hogy tulajdonképpen a mai választási rendszerünk nem igazán veszi figyelembe a változásokat, ezért én magam azt gondolom, hogy szükség lenne a választási rendszer módosítására, de természetesen azzal is egyetértek, hogy ezt senki más nem döntheti el, mint a parlamentben itt ülő pártok és képviselőik, mert ha ez a többség megvan, akkor a választási rendszer módosítható, ha ez a többség nem lesz meg, akkor nyilván a választási rendszer nem fog változni. Természetesen azt is figyelembe kell venni, hogy ha netán a javaslat elfogadásra kerül, akkor át kell gondolni a Házszabályt, át kell gondolni a parlament működését, legalábbis abban az értelemben, hogy az itt bekerült képviselők, illetve frakciók alakítása hogyan néz ki. 1998 óta mulasztásos alkotmánysértés van egyébként ebben a tekintetben.

Köszönöm a szót. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Forrás: parlament.hu