TÖRÖK ZSOLT (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2006. évi köztársasági költségvetés részletes vitájánál már több olyan tétel is elhangzott, amely a gyermekes családok, a fiatalok, a jövő nemzedékének a kérdéskörét érinti, és az ő jövőjükről szól. Előbbiekben Béki Gabriella képviselőtársunk beszélt a gyermekvédelem vagy a gyermekes családok védelmének fontosságáról, s számos pontban egyetértünk. Persze természetesen, mint ahogyan a 386 képviselő közül is sokan, bár azonos padsorokban ülnek, hangsúlyaiban egyetértenek, azonban apró részletekben különböző véleményeket fogalmazunk meg. Ugyanígy vagyunk azzal is, amikor a fiatalok, a gyermekes családok esetében a pozitívumokat vagy a negatívumokat szeretnénk számba venni, de azért néhány fajsúlyos, néhány fontos tételt említsünk meg mindenképpen.

Az egyik ilyen az, amikor a gyermekes családok még nem gyermekesek, csak várják azt, hogy a kis jövevény megérkezzék a családba, megérkezzék közéjük, akkor nagyon fontos tényező az, hogy például milyen biztonságban tudhatják gyermekük jövőjét. Van-e megfelelő otthon, milyen mértékben járul hozzá az állam, vagyis az adófizető társak, azok a polgártársak, akikkel együtt élünk ebben a hazában… - ahhoz, hogy valaki, valakik a társadalmi terhekből többet vállalnak magukra például azzal, hogy gyermeket is nevelnek, és a gyermeknevelés költségeihez elvárják azt, hogy valamilyen módon a társadalom egésze hozzájáruljon, segítse őket, és a biztonságtudatot erősítse, mert a biztonságtudat például az egyik fontos tényezője annak, hogy egy-egy pár mer-e vállalni gyermeket, vagy hány gyermeket mer vállalni.

Vannak kockázatos tényezők, amikor például a családtámogatásnál azt mondjuk, hogy ha van munkám, és ha nagyon sok a fizetésem, akkor magas adókedvezményeket vehetek igénybe, akkor a gyermekeim jobb anyagi körülmények között élhetnek. Ugyanakkor, amikor az ember családot tervez, akkor a biztonságot és nem a kockázatot nézi elsősorban. A biztonság pedig azt mondja, hogy jobb a stabil, apróbb, bár mégis jelentős összegű családtámogatás, mint a bizonytalan, kiszámíthatatlan, ingadozó mértékű családtámogatási rendszer. Éppen ezért üdvözöljük a családtámogatási rendszer átalakításának jövő évi számaihoz rendelt költségvetési támogatási forrásokat is.

Egypár számot hadd mondjak el! Míg a 2002-es költségvetés eredeti előirányzatában a családtámogatásra összesen 256 milliárd forintot irányzott elő az akkori költségvetési terv, addig ebben az évben, már ebben az évben 305 milliárd forintot költöttünk erre, vagy költünk erre december 31-ig, és a 2006-os évre pedig ez közel 10 százalékkal növekszik, tehát az inflációt jelentős mértékben meghaladó mértékben növekszik a következő évben a családtámogatásra fordított összeg. 338 milliárd forintot hozhatunk ki, hogyha összeadjuk a megfelelő sorokat.

Hogy ne legyen vita ebből, konkrétan a családi pótlék összegére utalok, az adókedvezmények, a megmaradó, jelenleg is működő és a jövő évben is működő családi adókedvezmény összegeire, és az idei évben rendszeres gyermekvédelmi támogatást, de a jövő évben is megmaradó, ennek megfelelő, a gyermekek, a legszegényebb sorban élő gyermekek támogatását szolgáló költségvetési forrásokat ha összeadjuk, akkor ez az összeg jön ki. Tehát 338 milliárd forint, amely, azt gondolom, egy jelentős növekedés. Egy ilyen növekedés mellett persze biztos, hogy néhányan rosszabbul járnak, például a magasabb jövedelműek, de ugyanakkor elmondhatjuk, hogy a jelentős tömegek, 93 százaléka a gyermekes családoknak jobban jár a következő évben.

Ha megszületik a gyermek, jó lenne, hogyha egy stabil, biztos otthonban lenne, hiszen Magyarországon ilyen szempontból, ilyen felfogás szerint még mindig feudalizmus van, mindig az ingatlan az, ami az emberek számára mint tulajdon kell hogy megjelenjen. Az otthonteremtés együtt jár az ingatlanvásárlással, -építéssel is, és ebben az esetben az állam ehhez is jelentős mértékben hozzájárul. A gyermekes családok esetében pedig fokozott mértékben járul hozzá az otthonteremtéshez.

Például a szociálpolitikai kedvezmény mértéke, amelyet új lakás építése vagy vásárlása esetén folyósít az állam a gyermeket vállaló szülőknek, a leendő szülőknek, míg 2002-ben egy gyermek után 200 ezer forint volt, addig a következő időszakban, vagy jelenleg is 800 ezer forint. Két gyermek után 2002-ben 1 millió 200 ezer forint volt, ez jelenleg 2 millió 400 ezer forintos támogatást takar. Három gyermek után pedig, míg 2002-ben csupán 2 millió 200 ezer forint volt ez az összeg, addig az idei évben ez már a 3 millió 800 ezer forintot is eléri.

A kedvezményes lakástámogatási kölcsönök is, kamattámogatásos lakásvásárlási, lakásépítési kölcsönök is jelentős segítséget nyújtanak ezeknek a családoknak. S jól tudjuk, hogy míg korábban, az előző kormány idején összesen 38 500 ilyen támogatott szerződést írtak alá, addig ebben a kormányzati ciklusban már meghaladtuk a 280 ezer szerződés aláírását. De hogyha az otthonteremtésre szánt támogatási források összegét nézzük, és ne vitatkozzunk, hanem adjuk össze az összes olyan számot, amely az otthonteremtési támogatást szolgálta, és az adófizetők pénzéből támogatta az otthonteremtést, az a 2002-es eredeti előirányzat szerint nem érte el a 100 milliárd forintot, 92 milliárd forint volt ennek a mértéke, míg jövőre 270 milliárd forint lesz. Tehát egy folyamatos, jelentős mértékű, az inflációt is jelentősen meghaladó növekedésre lehet számítani.

A megszülető gyermekek nemcsak a családtámogatási rendszer révén kapnak támogatást, nemcsak az otthonuk biztosított vagy biztosítható számukra, hanem az is, hogy tudásra tegyenek szert. A jobb módú szülők természetesen nemcsak az általános, középiskolában, egyetemen, főiskolán tudnak tudást biztosítani az állami finanszírozás keretében, hanem esetleg különtanárok megfizetésével is hozzá tudnak járulni ahhoz, hogy a költségvetésen kívül ők maguk is támogassák a gyermek tanulását. Azonban nem mindenki tudja ezt biztosítani gyermeke számára. Éppen ezért a költségvetésben is fedezetet biztosítunk arra, hogy az Útravaló-program révén több ezer gyermek be tudja fejezni, hogyha hátrányosabb helyzetben él is, az általános iskolát, vagy több ezer gyermek, fiatal szakmához jusson, érettségihez jusson, vagy éppen a legszegényebb fiatalok a felsőoktatásban tudjanak helytállni azzal, hogy a tanulásban is segítséget nyújt az állam számukra.

De ugyanígy a hallgatói normatíva jelentős emelése is hozzájárul ahhoz a költségvetés révén, hogy az adófizetők pénzét hasznosan fordítsuk olyan célokra, amelyek révén a fiatalok tudáshoz és a későbbi jövőjük szempontjából biztonsághoz juthatnak. A diákhitel emelkedése is egy jelentős előrelépés volt a fiatalok számára. Tudom, itt rögtön jön az az érv, hogy a diákhitel után fizetendő kamat mértéke milyen. Szerintem ebbe a vitába kár belemenni, hiszen azért, akik ismerik a diákhitel után fizetendő törlesztések kamatterheinek számítási módját, azok rögtön kénytelenek lesznek azzal szembesülni, hogy a kamatterhek kiszámításánál egy Járai Zsigmond nevezetű úriembernek is jelentős szerepe van, hogy milyen mértékű diákhitel-visszafizetésre van szükség. (Közbeszólás az ellenzéki oldalon: Na ne már! - Lasztovicza Jenő: Az a ti szerencsétek, hogy ott van!) Természetesen joga van mindenkinek arra, hogy gombot nyomjon, és elmondja a véleményét.

(18.10)

Ugyanígy a felsőoktatás területén a kollégiumi férőhelyek jelentős mértékű bővítésére és felújítására is lehetőség nyílik nemcsak költségvetési forrásból, de a költségvetés révén garanciát vállalunk arra, hogy a más befektetők által elvégzett munkálatok után is komfortosabb körülmények között, megfelelő színvonalon tudják a diákéveiket, hallgatói éveiket eltölteni a fiatalok.

És hogy a fiatalnak ne csak tudása, ne csak otthona, ne csak családtámogatása legyen, hanem munkája is, ebben természetesen elsősorban a piacgazdaság nyújt segítséget számára, de ha vannak olyan helyzetek, vannak olyan térségek, olyan rétegek, amelyek leszakadóban vannak, és nem tudnak megfelelő módon elhelyezkedni, akkor a költségvetés, az állam az adófizetők pénzéből ehhez is hozzájárul. Ilyen a ma már többször is emlegetett Start-kártya, amely a fiatalok számára, illetve a munkaadóiknak két éven keresztül nyújt támogatást, illetve a miniszterelnök úr által a tegnapi napon bejelentett munkahelyteremtő, illetve a munkahelyeket, pályakezdőket vagy éppen tartós munkanélkülieket foglalkoztató intézkedéssorozat.

Ezek tehát azok, amelyek a költségvetésben leginkább azt a célt szolgálják, hogy a fiatalok, a gyermekes családok, a pályakezdők, az életüket kezdők megfelelő körülmények között tudjanak élni, és éppen ezért ez az a költségvetés, amely az adófizetők pénzét úgy hasznosítja, hogy közben a jövő nemzedéke számára is biztonságot és biztos jövőt biztosít.

Köszönöm szépen a szót. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu