DR. SALAMON LÁSZLÓ, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslattal kapcsolatosan az alkotmányügyi bizottságban ellenzéki oldalról a következő kisebbségi véleményt fogalmaztuk meg.

Egyetértünk azzal, hogy egy lobbitörvény megalkotására valóban szükség van, mert mi is úgy gondoljuk, hogy ez hozzájárulhat a közélet átláthatóságának növeléséhez, az érdekérvényesítő és érdekközvetítő törekvések törvényes és tisztességes keretek között tartásához.

A mi elgondolásunk és a törvényjavaslat alapiránya között azonban lényeges koncepcionális különbség van, amelyet már a miniszter úr is érintett az expozéban, és Kis képviselőtársam is; nevezetesen, hogy megítélésünk szerint a lobbizás tevékenysége kizárólag a jogalkotás folyamatára fogadható el. Nem értünk egyet azzal a kormányelképzeléssel, hogy a lobbizás mindenféle közhatalmi jellegű döntésre kiterjedjen, így például a hatósági döntésekre, mérlegelésen alapuló más döntésekre vagy pályázatok elbírálására, és még sorolhatnám az egyéb, a lobbizástól véleményünk szerint megóvandó döntési helyzeteket.

Felvetettük azt is, hogy a törvényjavaslat megoldásai a civil szervezetek érdekérvényesítő tevékenységét háttérbe szoríthatják, ami már e vita megkezdése előtt joggal váltotta ki e szervezetek bírálatát. Lesznek ugyanis szép számmal olyan társadalmi szervezetek, érdek-képviseleti szervek, amelyek nem tudják, vagy nem akarják az érdekérvényesítésüket üzleti alapokra fektetni. Kérdés, hogy a nem üzleti alapon folytatott érdekérvényesítés visszaszorulhat-e a lobbizással szemben. Ez a kérdés, tisztelt képviselőtársaim, voltaképpen a pénz hatalmáról is szól.

A bizottsági ülésen kifejezést adtunk azon véleményünknek, hogy a korrupció elleni fellépés, és ennek jegyében a lobbizás törvényesítése ne legyen szétválaszthatatlanul összekötve a pénz hatalmának növelésével. A bizottsági vita során utaltunk arra is, hogy a törvényjavaslat több pontja házszabályi, illetőleg képviselői jogállási kérdést érint, anélkül, hogy a vonatkozó kétharmados jogszabályok megfelelő módosítására vonatkozó rendelkezést a javaslat tartalmazná. Az ez alól kivételként említhető, a képviselői érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettséget pedig a javasolt formában - az Országgyűlés gyakorlati működése tapasztalatainak ismeretében - aggályosnak tartjuk.

Azt is kifogásoltuk, hogy bár a javaslat rendelkezik arról, hogy az országgyűlési képviselő, akinek feladata a közérdek egyetemes érvényesítése, nem lehet lobbista, ezt a tilalmat azonban a javaslat nem köti össze szankcióval, azaz a tilalom megsértése nem valósít meg mandátumvesztéssel járó összeférhetetlenséget.

A jelzett koncepcionális eltérésre, a törvényjavaslatban szereplő problémák megoldatlanságára és a javaslatnak az elmondottak kapcsán érzékelhető kidolgozatlanságára tekintettel a törvényjavaslatot az alkotmányügyi bizottság kisebbsége nem tartja általános vitára alkalmasnak.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu