DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Azt gondolom, hogy akkor sem lenne semmi baj ezzel a javaslattal, ha ez történetesen tényleg egy liberális oktatáspolitikai javaslat volna, de hát nem az. Ez a javaslat ugyanis egy állami hatósági beavatkozást ír elő annak érdekében, hogy a spontán kialakuló esélyegyenlőtlenség mérséklődjék. Ez bizony, ha valami, akkor egészen biztosan nem liberális szabályozás. Ez ténykérdés. Nem azért mondom, hogy nem liberális, mert úgy gondolom, hogy ami liberális, az valami rossz, hanem mert ez, történetesen az ilyen célból történő állami hatósági beavatkozás, a klasszikus liberalizmus elveivel ellentétes.

Valahányszor valami ilyen jellegű problémáról vitatkozunk itt, a parlamentben, ellenzéki képviselőtársaim mindjárt elég hamar rátalálnak erre a “gumicsontö szóra, és elmondják, hogy mennyi fontosabb probléma van, miért ezzel kell foglalkozni. Én mindig nagy örömmel hallgatom, amikor el tetszenek mondani, hogy mi a fontosabb probléma; mindig az a fontosabb probléma, amivel éppen nem foglalkozunk, csak az - nem, azt nem lehet mondani, hogy fontatlan - nem fontos, amivel éppen foglalkozunk.

Azt gondolom, hogy legalábbis elgondolkodtató fideszes képviselőtársaim részéről az a rendkívül merev elutasítás minden olyan beavatkozási kísérlettel szemben, ami azt a - hogy is mondjam csak? - kasztszerű, merev, elválasztott iskoláztatási rendszert oldaná, ami azt a jelenlegi, minden felmérés és minden tanulmány szerint nem jó, magának az oktatás hatékonyságának a rovására menő rendszert oldaná (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), amit mindközönségesen magyar szelektív iskolarendszernek nevezünk.

Forrás: parlament.hu