GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy hajléktalanok által írt és terjesztett lapban olvastam egy verset, ami a lakhely megtalálásáról szólt. A sorok azonban nem biztos fedélről, meleg otthonról, hanem a hideg és kemény földről szóltak, a temetőről. A versnek nem is a tartalma, hanem a hangneme volt felkavaró, belenyugvás, beletörődés, lemondás áradt a szavak mögül.

Tisztelt Képviselőtársaim! Pontosan ez a beletörődés az, amibe nem nyugodhatunk bele, pontosan ez a probléma az, melyre megoldást keresünk, és ha elég elszántak és elkötelezettek vagyunk, találunk is.

A hajléktalanoknak alapvetően két dologra van szükségük: védelemre a túléléshez és eszközökre ahhoz, hogy kikerüljenek sanyarú helyzetükből. De azokra is oda kell figyelnünk, akik még nem kerültek az utcára, de nem sok választja el őket ettől.

A tél közeledtével minden évben nagyobb figyelem irányul arra is, hogy a férőhelyek száma általánosan kevés. Külön gondot jelent, hogy egyre több fiatal, sőt egész családok válnak hajléktalanná, ami a döntéshozók és az intézmények részéről speciális megoldásokat követel. A Gyurcsány-kormány egy évvel ezelőtt hozott határozatot, amely már új szemlélettel közelít a hajléktalan emberek problémái felé. Olyan eszközök jelentek meg, olyan programok indultak, amelyek már azt célozták meg, hogy minél több hajléktalan ember legyen képes önálló életvitelt biztosítani magának, legyen otthona, legyen keresete, biztonságos, saját élete.

A “befogadó faluö program elindításával egy évvel ezelőtt sikerült ráirányítani a figyelmet arra, hogy a hajléktalan emberek előtt igenis vannak lehetőségek. A tavaly elindult program részeként a “fűtött utcaö kezdeményezés azoknak is azonnali segítséget biztosít, akik előtt a legnagyobb feladat addig az volt, hogyan éljék túl a hideg éjszakát. A tavalyi kormányhatározat által elindított változások, a minisztériumban megjelenő integrált szemlélet, a miniszteri biztos úr munkája komoly előrelépést jelent abban, hogy másképp tekintsünk a hajléktalan emberekre, nem mint akiken csak az utcán segíthetünk, hanem akiknek újra fedelet kell adnunk a fejük fölé.

Tisztelt Államtitkár Úr! Ez év februárjában civil szervezetek részvételével felkutatták a hajléktalan embereket, és ekkor 3 ezer embert találtak az utcán. Így az intézményi lakókkal együtt maximum 8 ezerre tették a fővárosi hajléktalan emberek számát. Ez az eddigi becsléseknek csak töredéke.

A tárca álláspontja szerint valóban csökkent-e ilyen mértékben a hajléktalan emberek száma? Megvalósultak-e a kormányhatározatban foglaltak, különös tekintettel a téli ellátásra? Milyen lépéseket tervez a tárca a programok folytatására, illetve hosszú távú finanszírozására?

Várom államtitkár úr válaszát. (Taps az MSZP soraiból.)

Forrás: parlament.hu