KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Kedves Képviselő Asszony! Az elmúlt évben, februárban én magam is önkéntesként részt vettem a hajléktalan emberek összeírásában, három nap, három éjszaka én magam is jártam az utcát. El kell mondjam önnek, az a 3 ezer ember már csak azért maradt az utcán, mert nem talált magának sehol hajlékot, bár mínusz 18 fok volt akkoriban, és még nappal is 10 fok alatt volt a hőmérséklet.

Sajnos, nagyon sokan élnek utcán, olyan emberek, akik önhibájukon kívül veszítették el a hajlékot a fejük fölül, és sajnos nagyon sokan vannak olyanok, akik azt a normarendszert, amely egy intézményben felállításra kerül, nem tudják elfogadni valamilyen oknál fogva, majdnem a társadalomból való kikerülés határán vannak.

Szeretném megemlíteni az előző kormányok eddigi érdemeit, hiszen nem tegnap kezdődött a történelem, és pontosan látjuk, hogy az intézményrendszer férőhelyei számának növekedésével nem lehet minden problémát megoldani, éppen ezért a figyelmünket elsősorban az utcán élő emberek felé fordítottuk. Az időszakos férőhelyek száma az elmúlt években jelentősen emelkedett; létrehoztuk ebben az évben a 24 órás egészségügyi centrumot; normatívával láttuk el az utcai szociális munkát; és a költségvetési támogatások is az elmúlt években meglehetősen dinamikusan emelkedtek, az átmeneti intézmények normatívái 230 ezer forintról 548 ezer forintra, a nappali ellátó intézetek 143 ezer forintos normatívája pedig 200 ezer forintra emelkedett. Létrehoztuk mind a hét régióban a diszpécserközpontokat, és az országban most már 22 krízisautó került elhelyezésre, elsősorban a diszpécserközpontokhoz telepítve. Ez azt jelenti, hogy bármelyik honfitársunk, aki bajba jutott, körülbelül egy-másfél órán belül biztos, hogy segítséget kaphat a krízisautók rendszerbe állításával.

Említette a képviselő asszony a “befogadó faluö programot, amely meglehetősen nagy nyilvánosságot kapott. Itt tulajdonképpen arra kerestük a választ, hogy a családok átmeneti otthona-e a megoldás vagy egy olyan “befogadó faluö program, ami egyébként nem látszik, hiszen a hajléktalanság egy jelentős része vidéken fogalmazódik meg, viszont a fővárosban jelenik meg, mert nagyon sok személy, nagyon sok ember és családok is a fővárosba utaznak föl, mert itt próbálnak boldogulni a bajba jutást követően.

Szeretném elmondani, hogy a “befogadó faluö programot akár sikerprogramként is említhetnénk, hiszen az ott élő családok közül csak egyetlenegy családdal kellett szerződést bontani. Ennek a “befogadó faluö programnak a középpontjába a közösségfejlesztést állítottuk, ahol magát a települést is egy kicsit rehabilitálni kell, természetesen az ott élő emberekkel együtt és a befogadó programban részt vevő családokkal együtt.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)

(15.00)

Forrás: parlament.hu