LEZSÁK SÁNDOR (független): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Közérdeklődésre számot tartó törvényjavaslat került egyéni képviselői indítvány formájában a tisztelt Ház elé. Önmagában már az a tény is elgondolkodtató, hogy nem a kormány illetékes minisztere az előterjesztő, hanem egy kormánypárti képviselő.

(22.50)

Miért nem vállalja az előterjesztői felelősséget a kormány? Árulkodó volt az államtitkár úr két megszólalása, hiszen mindkét alkalommal elhárította magától a gyanakvást, hogy nem presztízsszempontról van szó. De talán azért nem, mert egy egyéni képviselőtől nem várják el, hogy a törvényjavaslat benyújtása előtt egyeztessen a pedagógusok szakmai szervezeteivel és érdek-képviseleti szervekkel. Normál esetben a kormány részéről egy ilyen horderejű törvény szakmai előkészítése, egyeztetése több hónapot venne igénybe. Mindettől a kötelezettségtől formálisan mentesül egy egyéni képviselő, természetesen csak formálisan mentesül, hiszen előterjesztőtől függetlenül minden törvény-előterjesztésnek át kell esnie a szakmai és érdekvédelmi szervekkel történő egyeztetés munkafolyamatán.

A törvénytervezetet tanulmányozó képviselők körében többek között az iskolabezárások megkönnyítése kelthet hiányérzetet. Számos új törvényhely rögzíti a jegyzőnek azt a jogát, hogy milyen esetekben tagadhatja meg valamely közoktatási intézmény működésének további engedélyezését, de egyetlenegy törvényhely nem teszi számára lehetővé, hogy megakadályozza vagy késleltesse valamely közoktatási intézmény bezárását. Az előterjesztés látókörében a leépítés, a bezárás, a működési engedély megtagadása szerepel, és nem a meglévő nevelési-oktatási célt szolgáló materiális és szellemi vagyon megőrzésének a szándéka.

Féloldalas az előterjesztő olyan értelemben is, hogy csak a nem önkormányzati nevelési-oktatási intézmények irányában fogalmaz meg súlyos következményekkel járó követelményeket, az önkormányzati nevelési-oktatási intézmények vonatkozásában nem vállalkozik erre. Módosító indítványok révén talán egyensúlyba hozható a jelenleg féloldalas előterjesztés.

Akár példát vehetnénk az építésügy területéről is: ott nemcsak az új építkezések megkezdéséhez kell engedély, hanem a régi épületek lebontásához is kell például bontási engedély. Az oktatás területén tehát nem csupán az új iskolák működését kellene engedélyezni a jegyzőnek, hanem a meglévő önkormányzati iskolák összevonását és bezárását is engedélyeztetni kellene. Meg kellene tagadni az engedélyt, ha a bezárt iskola diákjai számára nincs elérhető közelségben egy másik iskola, vagy nem áll rendelkezésre iskolabusz vagy megfelelő biztonságot nyújtó tömegközlekedési lehetőség.

Az iskolabezárások okait és következményeit feltáró parlamenti vizsgálóbizottság számos olyan helyzettel szembesült, amikor mind a szülők, mind a diákok számára hatalmas időbeni és pénzbeli többletterhet okozott a közeli iskola bezárása, erről annak idején az előterjesztő, Tatai-Tóth András is igen rokonszenvesen nyilatkozott. Meg kell előzni a csupán pénzügyi megfontolásokból, nyereségvágyból meghozott, de a tanulók és a szülők lehetőségeit mellőző iskolabezárásokat.

Ma nagyon gyakori érv, hogy a tanulólétszám csökkenése miatt kell becsukni óvodákat és iskolákat. Ha igazak lennének ezek az indokok, akkor már évekkel előre lehetne jelezni a bezárásokat és összevonásokat annak érdekében, hogy a szülők még időben felkészülhessenek a változásra. Ezzel szemben gyakran csak hetekkel a bezárás előtt tudják meg a szülők az iskola megszűnéséről vagy éppen szüneteltetéséről hozott döntést, és az már nagyon ritka, hogy már fél évvel, egy évvel előre ismerik az óvoda vagy iskola várható sorsát.

Ha tehát valóban demográfiai okai vannak az iskolabezárásoknak, akkor azok az okok már évekkel előre láthatók a legtöbb településen, és ezért indokolt lenne a várható bezárásokat már két vagy akár három évvel korábban előre jelezni. Közoktatási intézmény bezárásáról vagy összevonásáról szóló tervet annak megvalósulása előtt legalább 30 hónappal nyilvánosságra kellene hozni, s amennyiben ez nem történne meg, akkor a jegyző köteles meghosszabbítani a működési engedélyt, illetve megtagadni a bezárásról hozott határozat végrehajtását.

Egyébként a normatív támogatás hozta létre ezt az iskolabezárási hullámot. Meggyőződésem, hogy a feladat szerinti finanszírozás teljesen új helyzetet teremtene, és abban az esetben akár hat esztendővel előtte már lehetne jelezni, hogy gond lesz ott, azon a településen az iskolával.

Tisztelt Ház! Az MDF-ből kizárt, kizárások miatt kivált képviselők, a Nemzeti Fórum-képviselőcsoport ebben a formában nem fogja támogatni Tatai-Tóth András úr törvényjavaslatát.

Köszönöm a figyelmüket.

Forrás: parlament.hu