PÁSZTOHY ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az egyes élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos törvények módosításáról készült törvényjavaslat három olyan törvény módosítását célozza, amelyek az élelmiszer-biztonsággal szoros összefüggésben állnak. Az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény, a takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 2001. évi CXIX. törvény, valamint a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény olyan követelményeket határoz meg, amelyek megfelelnek az élelmiszer-biztonsági elvárásoknak. Az Európai Unióban az elmúlt években megjelent közösségi rendeletek, valamint a törvények megalkotását követően a gyakorlatban felmerült problémák azonban szükségessé teszik a törvényi rendelkezések kiegészítését, illetve pontosítását.

Tisztelt Országgyűlés! A közvetlen környezetünket élelmiszerrel ellátó kistermelőkre számos adminisztratív teher hárul. Ezen teher csökkentése és így a piacra jutás megkönnyítése érdekében a törvényjavaslatnak az élelmiszertörvényt módosító rendelkezései lehetőséget adnak arra, hogy külön jogszabály a gyártmányok tartalmát egyszerűsítse, illetve a kötelezettség alól mentesítést engedélyezzen.

(10.50)

A fogyasztók védelmének fontossága indokolja azt a módosítást, amely a jelenlegi szabályozásban is meglévő, minden élelmiszer-ellátóra kiterjedő bejelentési kötelezettséget kiegészíti a tevékenység lényeges megváltozásával. Amennyiben például megváltozik a termékszerkezet vagy a technológia, a hatóság hivatalból értesül a változásról, és azonnal ellenőrizheti azt.

A javaslat az élelmiszertörvényben foglalt szankciórendszert tovább szigorítja. Az élelmiszerlánc szereplői által elkövetett hibák esetén a kiszabható minőségvédelmi bírság mértékét a kétszeresére emeli, és bővíti a hatósági szankciók körét az eredetvédett termékek vonatkozásában is. Az alkalmazható büntetések közé kerül így az eredetvédett termékekkel kapcsolatban elkövetett súlyos hiba esetére a földrajzi árujelző használatának megtiltása, illetve feltételhez kötése. Ennek az intézkedésnek a szükségességére például a paprikabotrány világított rá.

Az eredetvédett termékek ellenőrzésével kapcsolatos végrehajtási szabályok megállapítása érdekében a törvényjavaslat pontosítja a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény felhatalmazó rendelkezését. Az élelmiszertörvény jelenleg nem szabályozza a közösségi adalékanyag-listán nem szereplő élelmiszer-adalékanyagok átmeneti engedélyezését. Az ideiglenes nemzeti engedély megadására a közösségi szabályozás lehetőséget ad, a törvényjavaslat így kijelöli az Országos Élelmiszer-biztonsági és Táplálkozástudományi Intézetet mint e területen eljáró hatóságot.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ellenőrizetlenül megszaporodik a felhasználható adalékanyagok amúgy sem rövid listája. A módosítás lehetőséget teremt arra, hogy az új anyagok, új technológiák következtében indokoltnak mutatkozó adalékanyagok felhasználhatóak legyenek a közösségi engedélyezésükig. Az így engedélyezett adalékanyagot tartalmazó élelmiszert kiemelten kell ellenőrizni, és az engedélyről, valamint a tapasztalatokról az Európai Bizottságot tájékoztatni szükséges.

A törvényjavaslat számos formai módosítást is tartalmaz, így pontosítja a kölcsönös elismerési klauzulát, valamint a felhatalmazó rendelkezéseket a fogyasztóvédelmi felügyelőségek irányításának megváltozása miatt.

Tisztelt Képviselőtársaim! A takarmánytörvényt az Országgyűlés 2001. decemberi ülésén fogadta el. Az azóta eltelt időszak alatt több olyan változás történt, amely indokolttá tette a törvény módosítását. Ezek az okok az alábbiak:

A törvény előírásai 2001-ben az akkor hatályos közösségi előírásokkal összhangban szabályozták a takarmányozási vertikumot. Az azóta eltelt időszak alatt az Európai Unió új közösségi rendeleteket fogadott el, amelyek a takarmányozás egészére kiható, az alapvető fogalmakra és eljárásokra vonatkozó változásokat tartalmazzák, ilyenek a takarmány, az adalékanyag, az új takarmány, a létesítmény, a forgalomba hozatal és az előkeverék fogalmának meghatározása, valamint a hatóságok takarmány-ellenőrző munkájának, auditálásának előírása.

Európai uniós tagságunk megváltoztatta a magyar takarmánykódex rendszerét és a takarmánykódex bizottság szerepét, amely a törvényi előírásokkal is érintett.

Az Európai Unióba való belépésünk a hatósági feladatok ellátásában is változást jelentett, így a takarmányozási hatóságok feladatait erre az új helyzetre figyelemmel kellett meghatározni. A takarmányfelhasználók érdekeinek hatékonyabb védelmét célozza a minőségvédelmi bírságolás esetkörének bővítése egyes takarmánybiztonsággal kapcsolatos, valamint a vásárlók megfelelő és hiteles tájékoztatását szolgáló jelölési hibákkal.

Tisztelt Országgyűlés! A növényvédelemről szóló törvény módosítása a hatályos törvény hiányosságát pótolva lehetővé teszi, hogy a növény- és talajvédelmi szolgálatok közzétegyék a megengedettnél magasabb növényvédőszer-maradékot tartalmazó növények és növényi termékek termelőinek nevét és lakcímét.

Az exportkiszállítások jelentős felgyorsítása érdekében a törvényjavaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy a nagy távolságra szállított szemes termények esetében a küldemények az élelmezés-egészségügyi várakozási idő letelte előtt is feloldhatók legyenek, amennyiben az importáló ország növény-egészségügyi előírásai ezt megengedik.

A nagy mennyiségű szemes termény növény-egészségügyi vizsgálatát uszállyal való szállítás esetén nem lehetséges a berakás után elvégezni, ezért a javaslat szerint a feladás helyére is csak belföldi növény-egészségügyi bizonylattal, bizonyítvánnyal lehet az ilyen küldeményt szállítani.

A közösségi előírásokon alapul a javaslat azon rendelkezése, amely a 2004. május 1-jétől nem engedélyköteles EK-műtrágyák hivatalból végzett vizsgálatának költségeit a gyártóra, a forgalmazóra, az importőrre vagy a csomagolóra terheli.

A javaslat megteremti az összhangot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseivel is. A 2004. évi CXL. törvényben meghatározott eljárási határidőknél hosszabbat miniszteri rendelet nem állapíthat meg, ezért a javaslat a hatályos végrehajtási előírásokkal összhangban meghatározza a növényvédő szerek párhuzamos behozatalának engedélyezésére, valamint a termelésnövelő anyagok védelem-egyenértékűségi vizsgálata során a szakhatósági állásfoglalások megadására rendelkezésre álló határidőt.

Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslatban szereplő törvények módosítása továbbra is hatékonyan fogja biztosítani az emberi egészség és a fogyasztók érdekeinek védelmét, ezért kérem, hogy a benyújtott törvényjavaslatot vitassák meg és támogassák.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu